Megkezdődött az Európa a családokért, családok Európáért címmel a Családok Hete rendezvénysorozat Budapesten. A soros magyar elnökség felvetése nyomán az Európai Unió tagállamai számára is mind fontosabbá válik a családpolitika. A célkitűzésekről Soltész Miklós szociális és családügyi államtitkár a 180 perc műsorában beszélt. A politikus az MR1 Kossuth Rádió reggeli műsorában elmondta, Magyarországon sokáig a családok és a velük kapcsolatos kérdések az elhallgatott kategóriába tartoztak, és bár hazánkban az utóbbi időben javult a helyzet, az Európai Unióban ez az állapot fennmaradni látszik. Éppen ezért is tartotta fontosnak a magyar uniós elnökség, hogy európai szintre emelje a Családok Hete rendezvénysorozatot.
Nem csak Magyarországon, hanem az unió tagországában is csökken ugyanis a népességszám, a demográfiai adatok a népességfogyást vetítik előre. Abban, hogy a fiatalok családot alapítsanak, gyermeket vállaljanak sok tényező játszik közre, nemcsak anyagi, de lelki szempontok is befolyásolják a döntést. Az államtitkár szerint ezért is fontos, hogy a rendezvényhez nemcsak a politika csatlakozott, hanem olyan civil szervezetek is, mint a hazai Nagycsaládosok Országos Egyesülete, vagy az európai nagycsaládos szövetségek, illetve az egyházak is. Ezen kívül újdonság, hogy a tudományos élet meghatározó szervezetei is bekapcsolódtak a rendezvénysorozatba, így például a Magyar Tudományos Akadémián európai hírű professzorokkal és hozzászólókkal folyik egy olyan konferencia, amely azt mutatja be, hogy a különböző családpolitikák és ösztönző rendszerek hogyan hatnak a gyermekvállalásra.
Magyarországon a család még ma is pozitív fogalomnak, és a legjobbnak tartott együttélési formának számít. A fiatalok többsége a felmérések szerint több gyermeket tervez, mint amennyi végül megszületik. Az államtitkár szerint ezeket a társadalmi jeleket nem szabad figyelmen kívül hagyni, sőt erősíteni kell. Mint mondta, az elmúlt nyolc év talán legnagyobb bűne az volt, hogy a családtámogatás területén össze-vissza rángatták a támogatásokat vagy szüntették meg sorra, ami rossz üzenetet jelentett a fiatalok számára. Egyértelműen kimutatható a Bokros-csomag következménye is, hiszen az intézkedést követően jóval kevesebb gyermek született. A kiszámíthatatlanság már abban is megnyilvánult, hogy a fiatalok nem mertek házasságot kötni. Hiába vannak most szülőképes korban a Ratkó korszakban születettek unokái, tehát egy viszonylag nagyobb nemzedék, nem született annyi gyermek, mint amennyi várható lett volna – fejtette ki az államtitkár.
Jelenleg az anyák ötven százaléka szeretné, ha a család és a munka összeegyeztethető lenne számára. Az államtitkár szerint erre megoldás lehet a rugalmas és a részmunkaidő elterjedése is. Sok múlik persze ezen kívül a munkahelyeken és azokon az intézményeken, ahol a szülők a gyermekeket el tudják helyezni a munkaidő alatt, de a családi viszonyokon is. A jól működő modellekkel rendelkező Skandináv- és Benelux Államok tapasztalatai azonban egyértelműen azt mutatják, hogy a szülők, munka és a család közti jó időelosztása kedvez a gyermekvállalásnak.
