A közigazgatási tárca parlamenti államtitkára hangsúlyozta: minden időben számíthatott a magyarság Lengyelországra és a lengyelek is mindig számíthattak Magyarországra. A lengyelekben olyan testvérre találtunk, aki mindig segítségünkre volt, és mi is tudtunk segíteni, amikor nekik szükségük volt rá - fogalmazott Rétvári Bence. Amikor arról beszélünk, hogy a két ország hogyan szolgálhatja népeik jólétét, akkor legalább akkora figyelmet kell szentelniük egymás politikájának, gazdaságának mint az észak-atlanti térség más országainak – fűzte hozzá.

Az államtitkár felidézte, hogy már az első uralkodóházak kölcsönösen segítették egymást, majd az első egyetemek megalakulása után, Krakkóban magyar, Budán lengyel diákok tanultak. Ez mind a mai napig így van, hiszen három felsőoktatási intézményben van magyar tanszék, vagy szak Lengyelországban, s nálunk is három egyetemen lengyel nyelvű, szakos képzés.

Báthory István volt az első, aki közös uralkodóként felismerte, hogy csak felforgácsolja az energiákat, ha folyamatosan kijátszanak bennünket egymás ellen, ha ezek a közép-európai államok nem fognak össze. Ez mind a mai napig tanulság – mutatott rá a kereszténydemokrata politikus, aki szólt még az 1848-49-es forradalom és szabadságharcban játszott lengyel szerepvállalásról, és arról, hogy a második világháború idején 70 ezer lengyel talált menedéket Magyarországon.

Rétvári Bence kifejtette: az 1956-os forradalom is talán később, vagy máshogy következik be, ha abban az évben júniusban, Poznanban nem zajlanak munkásfelkelések, amelyekkel szimpátiatüntetések kezdődtek Magyarországon, elindítva aztán a forradalmi történéseket. A forradalom leverése után magyar hősök utcájának kereszteltek el egy utcát Lengyelországban, amely korábban Sztálin nevét viselte.  A rendszerváltás előtt pedig a magyar fiatalok Lengyelországban tanulták meg azokat a technikailag fontos dolgokat, mint a szamizdat-irat sokszorosítás, így adtak ki könyveket, felhívásokat. A demokratikus Magyarországon a lengyel kisebbségnek van országos önkormányzata, 14 megyében és 24 településen vannak jelen képviselői.

Agata Zajega, a lengyel nagykövetség tanácsosa felidézve a két nép történelmének közös pontjait hangsúlyozta: az elmúlt négy évben lassan intézménnyé vált a lengyel-magyar barátság napja. Reményének adott hangot, hogy a Bem térre szervezette megemlékezés is intézményesül majd a jövőben.

A magyar-lengyel barátság napját szerdán ötödik alkalommal rendezték meg. Az ünnepnap arra emlékezik, hogy 2006. március 24-én avatta fel Sólyom László magyar és Lech Kaczynski lengyel államfő Győrben a lengyel-magyar barátság első köztéri emlékművét. Tóth Dávid szobrászművész alkotása két egymásba fonódó tölgyfa képében jeleníti meg a két nemzetet. Az elnöki találkozó alkalmából adták ki a Győri nyilatkozatot, és ugyanekkor tartották a magyarországi és lengyelországi testvérvárosok, települések találkozóját is.

A barátság napját a két ország együttműködő önkormányzatai kezdeményezték, és erről mindkét parlament határozatot fogadott el: az Országgyűlés 2007. március 12-én 324 szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül, március 16-án a Lengyel Köztársaság Nemzetgyűlése is - egyetértve a Magyar Köztársaság Országgyűlésének határozatával – egyhangúlag meghozott határozatában március 23-át a lengyel-magyar barátság napjává nyilvánította.

Már az Árpád-korban dinasztikus kapcsolatok fűzték össze a magyar és a lengyel uralkodóházat, a XIV. században az Anjou-házi Nagy Lajos király idején pedig perszonálunió fogta össze a két országot. A lengyelek ma is legnagyobb uralkodóik között tartják számon Báthory István erdélyi fejedelmet.

Amikor 1939-ben a hitleri Németország megtámadta Lengyelországot, Magyarország lengyel menekültek ezreinek adott otthont. A két ország egyszerre lett a NATO és az Európai Unió tagja, és Magyarország után az év második felében Varsó veszi majd át az EU soros elnökségét.