Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter szokásos heti sajtótájékoztatóját tartja az Országházban 2016. október 18-án. (MTI Fotó: Máthé Zoltán)

Molnár Gyulával, az MSZP elnökével és Vona Gábor Jobbik-elnökkel is kedden tárgyalt a kormányfő. Várják az LMP vezetőit is – közölte a Miniszterelnökség vezetője.

A Molnár Gyulával folytatott egyeztetésen Orbán Viktor tájékoztatást adott arról, mi várható a hét második felében esedékes Európai Tanács-ülésen, és kérte a szocialisták támogatását az európai politikai viták során, még akkor is, ha az alaptörvény-módosítás ügyében az MSZP álláspontja nem változott, így „az egyetértés elmaradt" – mondta Lázár János.

Pedig a miniszter szerint az alkotmányos identitás kérdése nem fideszes ügy, hanem Magyarország ügye. Akik október 2-án részt vettek a kvótareferendumon, nem pártpolitikai meggyőződés alapján tették, hiszen jóval többen mentek el szavazni, mint ahányan a kormánypártokat támogatják – tette hozzá.

A népvándorlás megállításával kapcsolatos küzdelemhez szükség van egy nemzeti konszenzus kialakítására – hangsúlyozta.

Arról is beszélt, hogy Magyarország a rugalmas szolidaritás elvét képviseli majd az Európai Tanács ülésén, ennek jegyében a kormány azt szeretné, ha figyelembe vennék a határvédelemre fordított költségeit.

A hétvégi nemzeti ünneppel kapcsolatban a miniszter mindenkit arra kért, hogy közös főhajtással adózzon 1956 hősei előtt. A kormány méltó megemlékezésre hívja Magyarország minden polgárát – mondta. Kérdésre hozzátette: tíz éve, az 50. évfordulón az MSZP és az akkori miniszterelnök lehetetlenné tette a méltó megemlékezést.

Lázár János visszautasította azokat a kritikákat, amelyek arról szólnak, hogy a kormány újra alapítványokat akar létrehozni. A kabinet azért hozza létre a Habsburg Ottó Alapítványt, mert nem lett volna méltó például egy „Habsburg Ottó Kft." létrehozása - mondta, jelezve: „ezért döntöttünk úgy, hogy (...) kivételesen egy állami alapítványt hozunk létre".

Azzal kapcsolatban, hogy Kornai János közgazdász autokráciának minősítette a jelenlegi magyar berendezkedést, a tárcavezető úgy reagált, demokrácia van Magyarországon, és önkényesnek tartja a Kornai János által alkalmazott szempontrendszer felállítását. Nem lehet antidemokratikusnak nevezni egy olyan kormányt, amely egy fontos társadalmi kérdésben népszavazást hirdet – mondta.

A Miniszterelnökség vezetője ismét kiállt a kötelező gimnáziumi felvételi szükségessége mellett. Szerinte ezt mihamarabb meg kellene lépni, de Palkovics László oktatási államtitkárral ebben nincs egyetértés, ő ugyanis csak a Nemzeti alaptanterv bevezetésével párhuzamosan mérlegelné ezt, 2018 őszén.

Lázár János közölte, azért nem a szokásos napon, csütörtökön tartották a kormányinfót, mert szerdán Brüsszelben tárgyal – az EU-s források ügyében és a paksi erőműbővítésről –, a következő nap pedig Frankfurtban lesznek egyeztetései német gazdasági szereplőkkel.


„Kádár János egy egyszerű gyilkos volt, akinél kevesen ártottak többet Magyarországnak"

Lázár János aggasztónak tartja a Miniszterelnökséget vezető Lázár János, hogy huszonhat évvel a rendszerváltás után erős kisebbségben vannak azok, akik Kádár Jánost, a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) egykori főtitkárát egy köztörvényes gyilkosnak tartják.

A minisztert azzal kapcsolatban kérdezték a kedden tartott kormányinfón, hogy előző nap a parlamentben egy azonnali kérdésre válaszolva azt mondta, ma Magyarországon nagyon sokan vannak azok, akik Kádár Jánost és életművét az ország dicsőségfalára írják.

A keddi sajtótájékoztatón megismételte: ma kisebbségben van az országban az a nézet – amelyet ő is oszt –, hogy Kádár János egy egyszerű gyilkos volt, akinél kevesen ártottak többet Magyarországnak. A többség ugyanis elsősorban jótevőként gondol rá, ami súlyos probléma, történelemhamisítás – mondta.


Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter szokásos heti sajtótájékoztatóját tartja, mellette Kovács Zoltán kormányszóvivő az Országházban 2016. október 18-án. (MTI Fotó: Máthé Zoltán)

Lázár János arra is felhívta a figyelmet, hogy az 1990-es évek óta a legnépszerűbb, legelismertebb történelmi figurák „top 3-jában" benne van Kádár János, és a megítélése nem romlik, hanem javul. Ezért szerinte a következő két évet mindenképpen fel kell használni arra, hogy „világosan elmondjuk csak a tényeket".

A kormánynak felelőssége van abban, hogy figyelmeztesse a társadalmat, milyen történelemhamisítás, „bűnrelativizálás" zajlott az elmúlt 30 évben is – mondta a tárcavezető.

Kijelentette: Kádár János bűnei – ahogyan a náci bűnök sem – nem évülhetnek el soha.


Szigorítják a közpénzek elköltésének feltételeit

A közpénzek elköltésének szigorítására tesz javaslatot a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Lázár János közölte: ez a lépés a pályázati értékelési rendszer átláthatóbbá tételét követi, s várhatóan a héten megteszi a javaslatát.

Jelezte, hogy szerdán Brüsszelbe utazik egyebek mellett azzal a reménnyel, hogy pont kerül az úgynevezett aszfaltügy végére, s a várt 120-150 milliárd forint bírság helyett 45-50 milliárd forinttal „megúszhatja" az ország, ami később felhasználható lesz. Ez egy hároméves kellemetlen ügy lerendezését jelentheti – értékelt, hozzátéve: a kormány minden esetben tárgyalásos megoldásra törekszik.

A tárcavezető beszámolt arról is: vita van arról, hogy az unió szerint Magyarország túl gyorsan akarja lehívni a forrásokat, ő azonban azon az állásponton van, hogy ez a gazdaság átalakítása, a régió felzárkóztatása érdekében szükséges. Lázár János jelezte azt is, hogy a kormány megbízta a KPMG-t, hogy készítsen tanulmányt a 2007 és 2014 közötti uniós források hasznosulásáról. Tudatta, hogy november 15-ig a kormány kihelyezett ülést tart, amelyen az állam teljesítményét és a versenyképességet értékeli.

A miniszter kérdésre arról is beszélt: korántsem biztos, hogy 2020 után ilyen volumenű EU-s forrásokhoz fog jutni az ország, s a támogatási rendszer is érdemben változhat. Erre minden szereplőnek fel kell készülnie és jól kell felhasználni a mostani keretet – jelentette ki, hozzáfűzve, ha ez nem segít a versenyképességen, akkor „nem tudja, mi". Előbb-utóbb a magyar gazdaságnak a saját lábára kell állnia, „a létjogosultságát és az önálló, lélegeztetőgép nélküli működőképességét bizonyítania kell" – fogalmazott.

„Az a világ, hogy a hiányzó jövedelmet kiegészítjük európai uniós forrásokkal – legyen szó akár egyetemi tanári fizetésről, vagy vállalkozói profitról -,(...) véget ér" – hangoztatta.

Egy másik kérdésre leszögezte: nem tervezik a tulajdonviszonyok átrendezését, meggyőződése szerint elvégezték, amire az állam érdekében szükség volt. Ellenben az megfontolást érdemel, hogy bérnyomás van a gazdaságban, s mivel megvalósulóban van a teljes foglalkoztatás, az a következő években béremelést fog indukálni. Ezért kell a kormánynak a járulékcsökkentéssel kapcsolatos nemzetgazdasági minisztériumi terveket megfontolnia – magyarázta a tárcavezető.

Lázár Jánost kérdezték a közszféra létszámleépítéséről is. Kifejtette, hogy a háttérintézményi átszervezések miatt ez folyamatban van. Indoklása szerint az unióban Magyarországon a legnagyobb az állami foglalkoztatottak aránya, s a munkaerőhiány miatt most minden gond nélkül "át lehet vezetni őket" a piaci foglalkoztatásba. Hozzátette: nem egészségügyi dolgozók vagy pedagógusok leépítéséről van szó.

Megkérdezték arról is, hogy a jelenleg a DK-ban politizáló Eörsi Mátyás visszautasítja a kormány jelölését a Demokráciák Közössége főtitkári posztjára. Azt válaszolta: nem fognak könnyeket hullatni amiatt, hogy „a maga által kért jelölést visszautasítja", ő „kilincselt" a kormány támogatását kérve. A DK parlamenti távolmaradására és szakértőinek javadalmazására pedig azt felelte, a kérdést nem a kormánynak, hanem a Háznak kell rendeznie. Megjegyezte: ha a párt így akar tiltakozni, tegye, eddig sem volt észrevehető a képviselői munkája.

A minisztert azt a hírt nem kívánta kommentálni, hogy Spéder Zoltán kiszállt az FHB-ból és lemondott elnöki tisztségéről. Annyit mondott, jó személyes viszonyban van Spéder Zoltánnal. „Azt remélem, ezután jobb lesz neki" – jegyezte meg.

Szintén kérdésre a nagypénteki munkaszüneti nap ügyében úgy nyilatkozott: a kormány még nem döntött, a téma a nemzetgazdasági miniszter asztalán van, a következő kormányülésen mérlegelik a kérdést.