Kövér László úgy fogalmazott: Magyarországon sokan és sokat szenvedtek a 20. században kereszténységükért és magyarságukért, de áldozatával talán senki nem tudott olyan élesen rávilágítani a politikai rendszereken áthúzódó keresztényellenességre és magyarellenességre, mint Mindszenty József.

Felidézte, hogy Mindszenty József már 1916-ban figyelmeztetett a veszélyre: a marxizmus gyakorlati módszereiben egyház- és vallásromboló, céljai elérésében pedig a szelíd képmutatástól „a leggonoszabb terroreszközökig” mindent hajlandó igénybe venni.

Hozzátette: 1956. november 4-e vérben, „haza- és nemzetárulásban fogant” több mint három évtizedes kádári szocializmust hozott Magyarországnak és hosszú bezártságot, majd halálig tartó külföldi száműzetést Mindszenty Józsefnek.

Kövér László azt mondta: másfél évtized házi rabság után „a szabadnak mondott nyugati világ és a Kádár-rendszer elvtelen alkuja”kényszeríti Magyarország elhagyására. Neki ekkor is volt ereje egyszerre hűségesnek és igaznak maradni, hűséges maradt Istenéhez, egyházához és nemzetéhez – mutatott rá.

Az Országgyűlés elnöke kiemelte: sokan gondolták úgy, hogy az 1975-ben elhunyt Mindszenty József rendszerváltás utáni, 1991-ben történt hazahozatala és újratemetése egyben a magyar és keresztényellenes szocialista korszak magyarországi végének jelképe is. Akik ezt remélték, tévedtek - mondta Kövér László, aki hozzátette: a korszak történelmi értelemben ugyan véget ért, de a rendszerváltozás utáni szocialisták ugyanott folytatták és folytatnák a jövőben is, ahol elődeik abbahagyták.

Úgy fogalmazott: „A magyar állam szétzilálása, eladósítása, idegen érdekeknek való kiszolgáltatása, a magyar nemzet megbélyegzése, megalázása, tagjainak egymással szembe uszítása, a magyar társadalom kifosztása, szellemi-erkölcsi lealacsonyítása változatlanul a rendszerváltozás utáni úgynevezett baloldali politika sajátja”.

Akik 2010-ben felhatalmazást kaptak a választóktól arra, hogy újjáépítsék a magyar államot, és megerősítsék a magyar nemzetet, ismerik és elismerik Mindszenty József igazságát, vállalják érte a küzdelmet itthon és külföldön egyaránt – hangsúlyozta a házelnök.

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes azt mondta: voltak, akiknek soha nem kellett megtagadniuk a múltjukat, mert mindig az igazság oldalán álltak, és mindig jót cselekedtek. „Korunk erkölcsi példaképe Mindszenty József hercegprímás” – tette hozzá.

Kiemelte: Mindszenty József annak a szimbóluma, hogy a keresztény tanítás elveti, mind a náci, mind a bolsevik neopogányságnak. Felidézve, hogy a bíboros a nyilas időkben kiállt az üldözött zsidóság mellett, azt mondta: neki volt erkölcsi alapja, hogy a kommunista időkben kiálljon az üldözött svábok mellett, és volt erkölcsi bátorsága, hogy szembeszálljon a barna diktatúrával és a vörös diktatúrával.

A hercegprímás személyében fejezi ki, hogy „az istentelen rendszer embertelen, és az embertelen rendszer istentelen” – mondta a kormányfő kereszténydemokrata helyettese. Hozzátette: „azért mert nem szeretjük a nyilasokat, még nem kell szeretnünk az ávósokat, és mert nem szeretjük az ávósokat, még nem kell szeretnünk a nyilasokat”.

Semjén Zsolt megerősítette, a magyar kormány – ahogy a múltban, a jövőben is – tisztelettel jelezni fogja az Apostoli Szentszéknek: a magyar nemzet kívánsága, hogy Mindszenty Józsefet minél előbb boldoggá avassák.

Gaál Katalin, a KDNP XII. kerületi elnöke elmondta: a kisebbik kormánypárt kerületi szervezete és az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség 2012-ben határozta el, hogy emlékmű állításával tiszteleg Mindszenty József születésének 120. évfordulójára. Kezdeményezésüket felkarolta Pokorni Zoltán (Fidesz-KDNP) kerületi polgármester is – idézte fel a szoborállítás előzményeit.  Mint mondta, bíznak abban, hogy az 1892-ben született Mindszenty József emlékét sikerül ezzel az alkotással méltó módon megőrizni, és zarándokhellyé válik majd.

Pokorni Zoltán idézte Mindszenty József sírfeliratát: az élet megalázta, a halál felmagasztalta. „A makacsul következetes” magyar főpap életműve ugyan beteljesületlen maradt, de még így is a példa erejével hat, és a magyar múlt nagyjai közé helyezi alakját - mondta a kormánypárti politikus. Mindszenty József nem a kompromisszumok embere volt, és ha elvei úgy kívánták, szembeszállt mindenkivel – mutatott rá Pokorni Zoltán, a bíboros életéből kiemelve az 1945 és 1948 közötti éveket. E négy év alatt következetesen szembeszállt a kibontakozó kommunista diktatúrával. A harc az egész társadalom, valamennyiünk szabadságáért folyt - mondta Pokorni Zoltán.

Az egész alakos kőszobrot, amely a Mindszenty téren áll a főváros XII. kerületében, Bíró László tábori püspök áldotta meg. A résztvevőket levélben köszöntötte az egyházi elfoglaltságai miatt Rómában tartózkodó Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek. Kiemelte: a szoborállítás nagyszerű tisztelgés szentéletű elődje emléke előtt és értékes hozzájárulás a magyar nép igazi történelmi tudatának erősödéséhez.

Az ünnepségen részt vettek országgyűlési képviselők, egyházi méltóságok, államtitkárok.