Két módosító javaslatot egyedül jegyez Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője. Az egyik szerint Magyarország védi a tudományos és művészeti élet szabadságát, a tanulás és - törvényben meghatározott keretek között – a tanítás szabadságát. A politikus javaslatát azzal indokolja, hogy a tanítás szabadsága nem lehet korlátlan, csak a törvény szabta keretek - például kötelező tanterv előírása - között érvényesülhet.
    
Másik indítványa a házasság és a család védelmében az alaptörvénybe emelné az öröklés törvényes rendjét, kimondva: mindenkit megillet az a jog, hogy halálakor törvény keretei között tulajdonáról rendelkezzék; végintézkedés hiányában az öröklés rendjét törvény szabályozza. A módosító javaslat rögzíti, hogy öröklésre elsősorban törvényben meghatározott rokonsági fokig az egymással egyenesági vagy oldalági rokonságban, illetve az örökbefogadási kapcsolatban állók és a házastárs jogosult. Az állam és más személyek törvényes öröklésének csak az említettek hiányában lehet helye.
      
A közös Fidesz-KDNP-s módosító indítványok alapján az Ab jogkörét költségvetési és adókérdésekben addig korlátoznák alapjogi sérelmekre, amíg az államadósság nem csökken a nemzeti össztermék 50 százaléka alá. Az Ab-nek egyébként a jövőben 11 helyett 15 tagja lenne az alkotmányjogi panasz miatt megnövekedő ügyteherre tekintettel. Utólagos normakontrollt nemcsak a kormány, valamint a képviselők egynegyede kezdeményezhetne, hanem az alapvető jogok biztosa is, ahogyan azt a Velencei Bizottság javasolta a kabinetnek. Kimondanák azt is, hogy az ombudsman köteles kinevezni helyettest a jövő nemzedékek érdekeinek, valamint a kisebbségi jogok védelmére.
    
Lázár János és Harrach Péter javaslatot tesz arra, hogy a vármegye kifejezés helyett tartsák fenn a megye elnevezést. Mégsem tartalmazná az új alaptörvény az igennel szavazó országgyűlési képviselők nevét. Szájer József, a Fidesz-KDNP alkotmányszövegező bizottságának vezetője ugyanakkor hangsúlyozta: az még nem dőlt el, hogy az új alkotmány végén egyáltalán ne szerepeljen a képviselők neve, vagy ehelyett a házszabályszerű jegyzőkönyvet tartalmazza, amelyben nemcsak az igennel, hanem a nemmel szavazó, tartózkodó és a voksolástól távol maradó politikusok neve is fel van tüntetve. Ugyancsak kikerülne a tervezetből a gyermekek utáni szavazati jog lehetősége, mivel azt a nemzeti konzultáció kérdőívének megválaszolói nagy többséggel elutasították.
    
Szerepel viszont a módosítások között az a Varga Mihály államtitkár által ismertetett javaslat, amely kimondaná, hogy Magyarország hivatalos pénzneme a forint. A nemzeti konzultáció eredményeként bekerülhet az alkotmányba, hogy a termőföld és a vízkészlet mellett az erdők, illetve a honos növény- és állatfajok a nemzet közös örökségét képezik, amelynek védelme az állam és mindenki kötelessége. A kormánypártok a nők, az idősek és a fogyatékossággal élők mellett a gyermekeket is a külön intézkedésekkel védendők körébe sorolnák.
    
Mint Lázár János elmondta, Szili Katalin és zöldszervezetek javaslata alapján szerepelhet az alaptörvényben, hogy Magyarország elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez, továbbá a szennyező fizet elvét követve az is, hogy aki környezeti kárt okoz, köteles helyreállítani vagy a helyreállítás költségét viselni.
    
Tényleges életfogytiglani büntetés csak szándékos, erőszakos bűncselekmény elkövetése miatt lenne kiszabható. Alkotmányos jog lenne az ön- és a tulajdonvédelemhez való jog. A tervezett változtatások egyike szerint az állami mellett önkormányzati szervek is jogosultak lennének az alkotmány és a jogszabályok érvényre juttatása érdekében kényszer alkalmazására.
    
A közös Fidesz-KDNP-s módosító javaslatok alapján változna az alaptörvény-javaslat első fejezete, a Nemzeti hitvallás is. A módosítása alapján az itt élő nemzetiségek államalkotó tényezők, és ugyanott rögzítenék, hogy a magyar mellett a nemzetiségek nyelvét és kultúráját is megóvják. A határon túli magyarokkal kapcsolatban a szövegrész tartalmazná, hogy Magyarország támogatja egyéni és közösségi jogaik érvényesítését, közösségi önkormányzataik létrehozását, a szülőföldön való boldogulásukat.
    
A normaszövegben megjelenne, hogy a magyar nyelvet, magyar jelnyelvet és a nemzetiségek nyelvét azonos védelem illeti meg. A kisebbségek kérésének megfelelően a hazai nemzetiségek jogaira vonatkozó részletes szabályokat sarkalatos törvény határozná meg. A népcsoportok kifejezést ugyanakkor elhagynák a szövegből, nemzetiségeknek nevezve a kisebbségeket.
    
Szerepel Lázár János és Harrach Péter indítványai között az is, hogy a magyar zászló három sávjából a felső piros az erő, a középső fehér a hűség, az alsó zöld szín a remény szimbóluma. Ez - mint a Fidesz frakcióvezetője közölte - Gerő András történész javaslata.
   
A frakcióvezetők a túlzott mértékű önkormányzati kötelezettségvállalás elkerülése érdekében úgy rendelkeznének, hogy a helyi önkormányzat törvényben meghatározott mértékű kölcsönfelvételéhez a kormány, és nem a kormányhivatalok hozzájárulása tehető törvényileg kötelezővé.
    
A kormánypártok az alkotmányban határoznák meg, hogy a Kúria elnökét a bírák közül kell választani. A bírói kinevezést a harmincadik életév betöltéséhez kötnék. A nemzeti bankról szóló törvény sarkalatos, azaz kétharmados lenne, amit a Fidesz-KDNP a jegybank kiemelt törvényi védelmének szándékával indokol.