Semjén Zsolt romániai hivatalos látogatásának harmadik napján Gyulafehérváron szentmisén vett részt. Megbeszéléseket folytatott Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsekkel, egyebek között a romániai felekezeti oktatásról, a magyarországi egyházpolitika tervezett változásairól, és a keresztény értékek európai képviseletéről.

A Mediafax és az Agerpres román hírügynökségek tudósítói a verespataki aranykitermelés témájáról kérdezték a politikust. Tudósításaik szerint a miniszterelnök-helyettes kifejtette, hogy Budapest ellenzi a beruházás megvalósítását.

+

Semjén Zsolt szombaton Kolozsváron részt vett Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum (EMEF) ülésén. Az EMEF-et a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) közösen alapította, így a két társelnök éppen e két szervezet vezetője, Markó Béla és Tőkés László. Semjén Zsolt hivatalos romániai látogatását jó alkalomnak találták arra, hogy a kincses városban meghívják őt a testület szombati ülésére. Annak idején azért hívta életre a két szervezet az EMEF-et, hogy kidolgozza és gyakorlatba ültesse az erdélyi magyar közösség sorsának jobbítását szolgáló stratégiákat. Semjén Zsolt látogatásának küszöbén a romániai magyar sajtó úgy fogalmazott, hogy az RMDSZ és az EMNT közötti együttműködés az utóbbi időben meglazult, de új lendületet adhat számára a magyarországi választások nyomán hatalomra került kormány.

A szombati ülés után Markó és Tőkés közös sajtóértekezlet keretében üdvözölte a magyar miniszterelnök-helyettest a magyarországi költségvetésből létrehozott Sapientia Egyetem épületében. Markó Béla elmondta: arra kérték a magyar kormányt, hogy kiemelt figyelmet fordítson ennek az oktatási intézmények a támogatására, továbbra is segítse a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) működését, a magyar nyelvű felsőoktatás, illetve a romániai magyarság szellemi fejlődését biztosító művelődési intézmények ügyét.

Semjén Zsolt tájékoztatta a romániai magyarság képviselőit a magyar kormány támogatáspolitikai elképzeléseiről. Fontosnak tartotta a magyarság összefogását. Ezzel összefüggésben jelezte, hogy hamarosan újból összehívják a 2004 novembere óta nem ülésező Magyar Állandó Értekezletet (MÁÉRT). Markó Béla és Semjén Zsolt egyaránt gratulált Tőkés Lászlónak, hogy az Európai Parlament alelnökévé választották. A magyar miniszterelnök-helyettes szerint ez nem csupán a magyarság, hanem Románia egésze számára nagy jelentőségű esemény. „Számunkra Tőkés László személye iránytűként szolgál” – állapította meg újságírók előtt Semjén Zsolt.

A politikus romániai megbeszélésein központi helyet kapott a Magyarország és Románia közötti együttműködés kérdése. A szombati ülés résztvevői a sajtóértekezleten kedvezően értékelték, hogy Traian Basescu államfő és Emil Boc miniszterelnök pozitívan viszonyult a magyar állampolgárság megadásáról szóló törvényhez.

Tőkés László a román-magyar kapcsolatok javításának fontosságát történelmi visszatekintéssel is hangsúlyozta. Emlékeztetett: kilencven évvel ezelőtt írták alá a trianoni békeszerződést, hetven évvel ezelőtt pedig Észak-Erdélyt visszacsatolták Magyarországhoz, majd ismét változott a helyzet. „Milyen jó, hogy most, hetven év után nem kell határokat cserélgetni, mert a határok az Európai Unióban – a schengeni rendszerben – képletessé válnak” – mondta.

Szerinte most inkább azon kell gondolkodni, hogyan lehet begyógyítani a Trianon okozta sebeket, hogyan lehet orvosolni azokat a sérelmeket, amelyeket később a kommunista diktatúra okozott a romániai magyarságnak, gyökeresen átalakítva például Erdély etnikai térképét. Az európai parlamenti alelnök szerint e sebek begyógyítására alkalmas lehet a Magyarország és Románia közötti közeledés.

+

A magyar nemzet három pilléren nyugszik

A magyar nemzetpolitikának az az alapgondolata, hogy történelmi okok miatt három pilléren nyugszik a magyar nemzet, az anyaország magyarsága, a Kárpát-medencében, illetve a nyugati emigrációban élő magyarság alkotja - mondta pénteken Sepsiszentgyörgyön Semjén Zsolt. A miniszterelnök-helyettes bukaresti megbeszélései után itt folytatta hivatalos romániai programját, a Székely Nemzeti Múzeumban találkozott a helyi magyarokkal. Beszédében, illetve az azt követő sajtótájékoztatón elmondta: mindhárom pillérre szükség van, hiszen azok csak együtt biztosíthatják a magyar nemzet stabilitását.

Emlékeztetett a magyar állampolgárság megadásáról szóló törvény elfogadására, amelynek értelmében a jövőben egyedi kérelemre, gyorsított eljárással mindenki megkaphatja ezt az állampolgárságot, akinek valamelyik felmenője magyar állampolgár volt, avagy vélhetően az volt, és valamilyen szinten tud magyarul. Az a magyarság, amely eddig is egy volt szellemében, kultúrájában, történelmi sorsközösségében, most közjogi értelemben is egyesülhet.

Elmondta: ezt a törvényt január elsejétől fogják alkalmazni, addig felállítják a lebonyolító hivatalokat, így akár nagykövetségeken, konzulátusokon vagy bármely magyar önkormányzatnál be lehet adni a kérelmet, és három hónapon belül az illető kezében lesz a magyar állampolgárságot igazoló okirat és a magyar útlevél. Ez természetes kötelességünk volt, nem véletlen, hogy ez volt az a törvény, amelyet még a kormány megalakulása előtt keresztülvittünk.  
    
Ismételten megköszönte a romániai magyarságnak azt a segítséget, amelyet a árvíz sújtotta magyarországi településeknek nyújtott. Ez lelkileg is nagyon sokat jelentett, hiszen a magyarországi magyarság megtapasztalhatta, hogy a bajban számíthat a határon túli nemzettársakra.
    
Semjén Zsolt péntek este a Sepsiszentgyörgy melletti Árkoson vacsorán vett részt a magyar megyei tanácselnökökkel, polgármesterekkel. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) tisztségviselőin kívül a Magyar Polgári Párt (MPP) és a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) képviselői is jelen voltak.