Belső embertől került nyilvánosságra az őszödi beszéd, nem hallgatták le a szocialista frakció ülését 2006 májusában. A felvétel készítése nem volt jogellenes, mert nem használtak hozzá titkosszolgálati eszközöket – hangzott el a hírműsorban. Közölték, a kiszivárogtatásáról szóló, több mint három évig tartó nemzetbiztonsági vizsgálat nemrég zárult le. Azt is vizsgálták, hogy ki volt a megrendelő és ki vette fel a beszédet. A kormányszóvivő – mint a műsorban elmondták – azonban nem akart válaszolni a konkrét személyekre vonatkozó kérdésekre. Az m1 információi szerint az már a vizsgálat elején kiderült, hogy a beszédet a balatonőszödi kormányüdülő hangtechnikai rendszerével rögzítették.

Demeter Ervin, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának fideszes tagja a Híradónak azt mondta, válaszolni kell arra az alapvető kérdésre, hogy használták-e „pártpolitikai manipulációra” a Nemzetbiztonsági Hivatalt. A hivatalt felügyelő miniszter nem kívánt nyilatkozni a részletekről. A hírműsorban emlékeztettek, Gyurcsány többször is cáfolta, hogy neki köze lenne a kiszivárogtatáshoz. Az ügy kivizsgálását Szilvássy György volt titokminiszter kezdeményezte.

A Magyar Rádió 2006. szeptember 17-én internetes honlapján a tette közzé a birtokába jutott hangfelvételt, amely a május 26-án Balatonőszödön tartott MSZP frakcióülésen készült. Gyurcsány a zárt körben elhangzott beszédében – helyenként durva szavakkal – a frakciót a változtatások szükségességére akarta rádöbbenteni, az államháztartás rendbetételéhez szükséges gazdasági kiigazítások és a reformok elindításához, végig viteléhez próbálta megnyerni, s önkritikusan beismerte: a kormány végighazudta az elmúlt másfél-két évet – „hazudtunk reggel, éjjel meg este” –, nem csinált semmit négy évig, az ország lehetőségeit messze túllépték.

A beszéd kiszivárgása után zavargásokba is torkolló utcai tüntetéssorozat kezdődött. Az érzékeny politikai helyzetben Kuncze Gábor akkori SZDSZ-elnök kijelentette: a nyilvánosságra került hangfelvétel, s a miatta kialakult helyzet nem befolyásolja a koalíció működését. Az államfő szerint a kormányfő „morális válságot” okozott az országban beszédével. Budapesten, szeptember 18-án a Magyar Televízió székháza előtt súlyos összecsapások voltak, a tüntetők gyújtogattak, romboltak. A tüntetéshullám a Kossuth téren folytatódott, s heteken át tartott, majd minden nemzeti ünnepen enyhébb vagy súlyosabb formában megzavarták a közrendet.

Még abban az évben október 6-án az Országgyűlés a miniszterelnök kezdeményezésére 207 igen szavazattal 165 ellenében bizalmat szavazott Gyurcsány Ferencnek és a kormányprogramnak. A miniszterelnök a szavazás előtt mondott beszédében bocsánatot kért az ország helyzetével való szembenézés hiánya és balatonőszödi beszédének nyers és indulatos szavai miatt. A Fidesz és a KDNP képviselőcsoportja ettől kezdve Gyurcsány Ferenc miniszterelnök minden előre bejelentett felszólalásánál kivonult az Országgyűlés üléséről, mert a kormányfőt „nem kívánatos személynek tartják a politikában”. Ilyenkor csak a két frakcióvezető maradt majd az ülésteremben, s ők válaszoltak a kormányfőnek.