A munka és az imádság együttes megtagadását nevezte meg Európa meggyengülésének okaként Orbán Viktor miniszterelnök a Demokratikus Centrumpártok Internacionáléja konferenciáján. Európában ma nem az a haladó, aki a keresztény kultúráról és a munkáról lebeszélő, válságba vezető úton akar továbbmenni, mert az a szakadékba visz – mondta az Úton egy erősebb Európa felé című tanácskozáson a kormányfő, aki egyben a CDI egyik alelnöke.
Orbán Viktor szerint a kontinensen ehelyett ma az számít haladónak, aki megfordul és megkeresi az elhagyott jó utat, amely az alapvető keresztény értékekre, az emberi méltóságra, szabadságra, kötelességre épít, ahol az érdem a munkából táplálkozik, és ahol becsben tartják a természetes emberi közösségeket, a családot és a nemzetet. Ez vezet az erős Európához – jelentette ki Orbán Viktor, hozzátéve, hogy Magyarországon az új alkotmány éppen ezt, az elhagyott jó európai utat keresi.
Példaként megemlítette, hogy Kína, India és Brazília is egyebek mellett azért emelkedik olyan gyorsan, mert saját kulturális hagyományaira és saját polgárai munkájára épít.
Az EU-ban vadásznak a keresztény értékrendű politikusokra
Megjegyezte egyébként, hogy az Európai Unióban „ma vadászat folyik azok ellen az elsősorban közép-európai politikusok ellen, akik a keresztény Európa értékeiről mernek beszélni”. Ezzel kapcsolatban „szimpla, közönséges történelemhamisításnak” nevezte, hogy az unió alkotmányából kihagyták az utalást a keresztény hagyományokra.
A miniszterelnök ismét feltette a kérdést – ami szerinte a közeljövő legnehezebb vitája lesz –, hogy vajon az EU képes-e arra, hogy egyszerre mélyítse a gazdasági együttműködést az eurózónán belül, és hogy teret hagyjon az euróövezeten kívüli országoknak saját gazdaságpolitikájuk alkalmazására. Meggyőződése ugyanis, hogy a közös pénzt használó államoknak – az euró fenntarthatóságáért – létre kell hozniuk a bankuniót, a közös eurózónás költségvetést és adórendszert, valamint a közös szociális elosztási szabályokat. Az euróövezeten kívüli országoknak pedig saját gazdaságpolitikát kell folytatniuk – mondta.
Meg kell védeni a civilizációt az elszemélytelenedéstől
Orbán Viktor kifejtette: ma Európában tartani kell a személytelenség elhatalmasodásától is, amivel szemben meg kell védeni a civilizációt. Szavai szerint az intézmények olyanok, mint a számítógépek, csak azt tudják végrehajtani, amire beprogramozták. Amikor jól mennek a dolgok, ez kiválóan működik, de amikor rosszra fordul, vagyis válság idején „nem a számítógépekre hasonlító intézményektől, hanem a programozó matematikusoktól kell várni a megoldást” – fogalmazott, ezzel a hasonlattal példázva azt, hogy Európa most éppen attól szenved, hogy nincsenek vezetői az intézmények – mint egyfajta számítógépek – újraprogramozására.
Márpedig erős személyi vezetés, valamint új gondolatok, bátor döntések és elkötelezettség nélkül „nem leszünk úrrá a válságon” – tette egyértelművé a kormányfő, hangsúlyozva, hogy ezért is nagyon fontos a soron következő európai parlamenti (EP) választás, amikor is „nem színtelen, fakó frakciókat kell beültetnünk az EP-be, hanem erős, vezető személyiségeket kell megválasztanunk, akik képesek lesznek arra, hogy újraprogramozzák az intézményeket”. Összegzése szerint ki kell szabadítani Európát „a liberális bizalmatlanság és a szabadjára engedett kapzsiság szorításából”, amihez erős vezetők kellenek.
Európának új jövőkép kell
Pier Ferdinando Casini, a CDI olasz elnöke a tanácskozáson arról beszélt, rendben van, hogy kritika éri Európát például bürokráciája, sok tisztviselője miatt, de „az nem igazságos, ha úgy tekintünk Európára, mintha nélküle is meglennénk”. Hozzátette, nagyon sok országnak – különösen ott, ahol törékeny a gazdasági élet – sokkal súlyosabbak lennének a nehézségei, ha nem létezne az EU.
Franco Frattini volt olasz külügyminiszter azt mondta, Európának új jövőképre van szüksége, mert a kontinens továbbra is válságban van. A politikus ennek jegyében teljes körű bankuniót szorgalmazott, egyúttal felhívta a figyelmet arra, hogy ma még inkább szükség van egy egységes európai hangra: egységes kül- és biztonságpolitikára. Szavai szerint az európaiak sokszor – hibásan – elfeledkeznek arról, hogy az elmúlt időszakban az unió adta a jólétet, a lehetőségeket.
Erősebb Európára, erősebb unióra van szükség, ellenkező esetben az Egyesült Államok is inkább Ázsia, a transzpacifikus rendszer felé fordul – összegezte álláspontját Franco Frattini.
A konferencián felszólaló Mario Mauro olasz védelmi miniszter arra mutatott rá, hogy Európa ma nem tud megfelelő válaszokat adni polgárainak, ám nem is lehet csodálkozni, hogy a polgárok szkeptikusak, ha a politikusok szintén azok. Egy ilyen helyzetre egy erős, öntudatos Európa lehet a válasz – mondta a tárcavezető, aki szintén kiemelte az európai külpolitika egységességének fontosságát.
Michael Gahler német néppárti EP-képviselő az európai védelmi kiadások csökkenésére figyelmeztetett felszólalásában.
A rendezvényen a hallgatóság soraiban foglalt helyet mások mellett Schmitt Pál volt államfő, Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, több fideszes EP-képviselő és a történelmi egyházak képviselői.
A magyar recept más, mint a többieké
Idén egy, jövőre két százalék körüli gazdasági növekedéssel számol Orbán Viktor miniszterelnök a „magyar recept” alkalmazásával. A kormányfő a Kereszténydemokrata Internacionálé – amelynek egyik alelnöke –ülésének szünetében megerősítette: az eurózóna országainak szorosabb gazdaságpolitikai koordinációval, az euróövezeten kívüli tagállamoknak – így Magyarországnak is – pedig egy egyre inkább „a saját útjukat járni képes, rugalmas gazdaságpolitikával” kell válaszolniuk a kontinens előtt álló kihívásokra.Európában ma mindenhol az a probléma fogalmazódik meg, amely szerint be kellene indítani a növekedést, ám önmagában az üzleti élet erre nem képes, ezért szükség lenne a kormányzatok növekedésbarát politikájára, ugyanakkor a magas adósságok miatt nincs pénzügyi forrás a központi büdzsékben bővülést generálni.
A magyar recept más, mint a többieké – mondta Orbán Viktor, aki a magyar erőforrások között említette az új tehermegosztást, a devizahitel-terhek csökkentését, a monopóliumok korlátozását, az oktatási rendszer átalakítását, a segélyalapú helyett egy munkaalapú gazdaság kiépítését, a keleti kereskedelem fellendítését és az egyoldalú energiafüggőség felszámolását. Ha Magyarország ezeket a „rejtett tartalékokat” jól használja ki, akkor egy forráshiányos költségvetés mellett is képes lehet gazdasági növekedés elérésére – közölte a sajtótájékoztatón, hozzátéve, hogy idén – „a jó remények szerint” – egy százalék körüli lehet a gazdasági növekedés, jövőre pedig ennek a duplája, és „a jövőben is további növekedési tendenciák vannak a láthatáron”.
Szavai szerint Magyarország egy olyan kísérletet hajt végre, amellyel a modern kor nagyon nehéz kihívásaira a hagyományos, keresztény értékrend alapján próbált választ találni. „Erről természetesen nagy viták vannak Magyarországon is – itt jól álljuk a sarat –, és persze a keresztényellenes európai erők állandó kereszttüzében is állunk e miatt a kísérletünk miatt” – fogalmazott Orbán Viktor.
A Demokratikus Centrumpártok Internacionáléjának ülésén szó volt például az arab országokban zajló változásokról, a terrorizmusról, az október 3-i lampedusai hajószerencsétlenséggel összefüggésben pedig – amelyben több mint 300 afrikai menekült veszítette életét – az illegális bevándorlásról és az embercsempészetről – ismertette.
Magyarországon a kormány jó munkába kezdett
Pier Ferdinando Casini, a CDI elnöke a tájékoztatón azt mondta, az internacionálé budapesti ülése a bizalom jelének kifejezése Magyarországnak, ahol „a kormány jó munkába kezdett”.
Európa helyzetéről szólva felhívta a figyelmet a recesszióból fakadó munkahelymegszűnésekre és életszínvonal-csökkenésre, különösen siralmasnak nevezve a fiatalok munkanélküliségi adatait. „Azt szeretnénk, hogy Európa (...) más nyelvet beszéljen: ne csak szigorról beszéljen, hanem fejlődésről és növekedésről is” – hangsúlyozta az olasz politikus.
A magyar fővárosban tartott tanácskozás témáiról szólva kifejtette: jóváhagytak egy határozatot a lampedusai hajószerencsétlenséggel kapcsolatban, továbbá nemzetközi vizsgálatot sürgettek a kubai ellenzék kiemelkedő alakja, Oswaldo Payá tavalyi halálos balesete ügyében. (Kubai emigráns körökben az terjedt el, hogy az autóbalesetet szándékosan okozták a hatóságok.) Megvitatták emellett Irán és Szíria helyzetét, valamint az arab tavasz eseményeit, amelyek esetében „a reményeket az aggodalom váltotta fel” – mondta.
| A Demokratikus Centrumpártok Internacionáléja a világ keresztény, humanista nézeteket valló politikai pártjait és szervezeteit tömöríti. A Fideszt 2001-ben vették fel tagjai közé, Orbán Viktor azóta a szervezet alelnöke. |
Wilfried Martensre is emlékeztek
A csütörtökre virradóra elhunyt Wilfried Martens volt belga miniszterelnökre, az Európai Néppárt (EPP) elnökére emlékeztek a Budapesten ülésező Kereszténydemokrata Internacionálé (CDI) tanácskozásán
Orbán Viktor miniszterelnök, a CDI egyik alelnöke a megbeszélés szünetében tartott sajtótájékoztatón azt mondta: a kereszténydemokraták közössége elveszítette az egyik leginkább elhivatott szószólóját, Belgium, Európa és az egész világ pedig elveszített egy rendkívüli államférfit.
Magyarország emellett egy nagyszerű barátot, jóakarót is elveszített – hangsúlyozta a kormányfő.
Wilfried Martens 2000-től két évig töltötte be a Kereszténydemokrata Internacionálé elnöki posztját.
