Mi magyarok gyorsított tempóban nagy munkát végeztünk el a 2010-es kormányváltás óta; új alkotmányos és államrendet kellett létrehoznunk, temérdek mélyreható változást vittünk véghez, amelyek elkerülhetetlenül éles vitákhoz és küzdelmekhez vezettek – mondta Orbán Viktor a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanévnyitó ünnepségén. A kormányfő leszögezte: világosan látható, hogy ennek a megfeszített tempójú munkának köszönhetően Magyarország ma jobban teljesít az európai válság kezelésében, mint Nyugat-Európa.
Mi magyarok együtt helyreállítottuk a közrendet, a válság előtti szintre szorítottuk vissza a munkanélküliséget, csökkentjük az államadósságot és a hiányt, elindítottuk a munkahelyvédelmi akcióinkat, és lehetségessé vált, hogy segély helyett ismét a munkából lehessen megélni – sorolta Orbán Viktor. Felhívta a figyelmet arra, hogy még messze nem vagyunk a munka végén. Valójában mi a magyar életigények és észjárás szerint akartuk és akarjuk berendezni hazánk életét. Nem egyszerűen csak kezelni akarunk egy európai méretű válságot, nemcsak kivédeni akarjuk a Magyarországra leselkedő veszélyeket, de olyan alapokat akarunk lerakni, amelyek hosszú távra biztosítják a szabad élet és a tisztességes megélhetés feltételeit a Kárpár-medencei magyarság számára, amelyek sikeressé és erőssé teszik a nemzetet – fogalmazott a miniszterelnök.
Mi magyarok súlyos kérdésekkel szembesültünk az elmúlt évek során. Miért bénult meg, csúszott szét, hitványult el a magyar állam 2010-re? (…) Hová lett, mivé sekélyesedett a magyarok államalkotó képessége, alkotmányos műveltsége és intézmények iránti kifinomult érzéke? – tette fel a kérdést Orbán Viktor.
Mint mondta: a kommunizmus utáni húsz év államépítési kísérlete „minden jószándékú és kiemelkedő színvonalú intellektuális erőfeszítés ellenére is” zavaros maradt, vergődött a „posztkommunista indíttatású kísérletek és a polgári államépítés nekibuzdulásai között”.
Mindez zavaros és bizonytalan korszakot, államrendet, alkotmányos és politikai rendszert, az európai gazdasági válság teher és szakítópróbáját kiállni képtelen Magyarországot eredményezett – összegezte a miniszterelnök.
Az előző gondolat kapcsán megjegyezte, ez a magyarázat arra a nehezen érthető tényre, hogy 22 évnek kellett eltelnie a rendszerváltás óta, hogy megalapíthassák a Nemzeti Közszolgálati Egyetemet, amelynek hasonmása szinte minden, a magyarokkal azonos kultúrkörhöz tartozó államban létezik.
Az egyetem alapítása és a Ludovika Campus megvalósítása kiválóan példázza államépítési törekvéseinket, a változtatások tudatosan megtervezett, egymásra épülő lépéseit, amelyek végül reményeink és meggyőződésünk szerint egy jól működő országot eredményeznek majd – mondta el Orbán Viktor. Emlékeztetett: a kormány 2010-ben azért határozta el az egyetem megalapítását, mert szükségesnek látta, hogy a közszolgálat legfontosabb területeire egységes rendszerben képezzenek szakembereket. Előttünk áll a feladat, hogy a közigazgatásban dolgozóknak kiszámítható, ugyanakkor rugalmas életpálya-modellt teremtsünk, amely az érdem szerinti előrejutáson alapul – tette hozzá. A miniszterelnök szerint a kabinet azt akarja, hogy a honvédtiszti, rendőrtiszti állomány tagjai képességeiket, ismereteiket más területen is kamatoztathassák, alkalmassá váljanak a civil közigazgatás feladatainak ellátására is. Ezért a Nemzeti Közszolgálati Egyetem megteremti a köztisztviselői pályák összekapcsolódását, és a köztük való átjárhatóságot. Azt akarjuk, hogy az új egyetem hallgatói számára erős identitást, korszerű szaktudást és motivációt adjon, hogy a későbbiekben is majd magyar fiatalok ezrei döntsenek a haza szolgálata mellett – jegyezte meg a miniszterelnök.
Saját jövőnk építésének egyik legfontosabb pillére az új egyetem, amely nem pusztán három korábbi felsőoktatási intézmény egyesítése, hanem egy új szellemiségű, új szerkezetű és új küldetésű XXI. századi felsőoktatási intézménnyé válik – húzta alá Orbán Viktor. A miniszterelnök szerint az az egyetem küldetése, hogy folyamatosan megújítsa a magyar államiságot. Biztosítsa, hogy mindig képesek legyünk erős államot építeni és működtetni, hogy képesek legyünk megvédeni a magyar embereket, a magyar érdekeket, és képesek legyünk a feltételeket biztosítani ahhoz, hogy Magyarország, és mi magyarok sikeresek lehessünk a saját hazánkban – fűzte hozzá. Önök, akik a közérdek képviseletének tanulására és oktatására vállalkoztak, bizonyosan megértik és átérzik ezeknek a céloknak a fontosságát. Szeretném, ha látnák, az önök odaadása, szorgalma, tisztessége és tudása nélkül az újjáalakított magyar államszervezet csupán egy üzemanyag nélküli gépezet, vérkeringés nélküli test, kép nélküli keret – mondta az egyetem oktatóinak és diákjainak a kormányfő.
A magyar kormány hisz abban, hogy csak erős államszervezettel rendelkező nemzetek lehetnek erős haza birtokosai. Ezért nem sajnálja azt az anyagi és szellemi befektetést, amit ennek az egyetemnek a létrehozása megkövetelt, és megkövetel a jövőben – jelentette ki a kormányfő. Orbán Viktor szerint az egyetem alapítása, a Ludovika Campus kézzelfogható bizonyítéka annak, hogy Magyarország immár ismét a jövőbe tekintő ország. Hosszú éveken át Magyarországon a jövő nem számított, nem volt fontos, nem hittek benne, inkább hitelekkel felélték – tette hozzá, leszögezve: véget vetettek ennek a kilátástalan politikának. A jövő felélése helyett inkább befektetünk a jövőbe, hogy Magyarország, hagyományainak megfelelően immár a maga képére tudja formálni a saját jövőjét – hangsúlyozta.
Azt kérem önöktől tanárként, diákként és majdan köztisztviselőként, hogy legyenek a nemzeti érdek megalkuvás nélküli képviselői, szolgálják elkötelezetten a hazájukat, és emeljék ismét a magasba Magyarországot. Megérdemli – zárta beszédét Orbán Viktor.
