Miközben a kormány folyamatosan arról beszél, hogy egyre több pénzt juttat az oktatási ágazatba, fejlesztésre, felújításra és béremelésre, aközben folyamatos a forráskivonás az oktatásból. A csoport finanszírozással évente radikálisan csökkennek a normatívák, ami a kisebb iskolákat, önkormányzatokat ellehetetlenítette. Sok közülük az utolsó utáni tartalékait éli fel. A szakmai érveknél meghatározóbbak a pénzügyiek, és az a mód, ahogyan ez végbemegy, az oktatás egésze, de elsősorban a vidék rovására – mondta el Firtl Mátyás. 

Beharangozták, hogy a jövő évtől emelik a pályakezdők és vezetők bérét. A tervezett emelés mértéke, amely a pedagógusok 42 százalékát érintheti (országosan mintegy 65 700 főt) elgondolkoztató. Ma a magyar oktatási rendszer egyik leggyengébb pillére a pedagógusok anyagi elismerése, miközben a pedagógusok többségének megvan az elhivatottsága, szakmaszeretete. Ezzel pedig sokáig büntetlenül visszaélni nem lehet.

Az elkövetkező tanévre az intézményvezetőknek és fenntartóknak a megyei közgyűlés alelnöke azt kívánta: maradjon hitük és erejük ahhoz, hogy őrizzék óvodáikat, iskoláikat, azok szellemiségét, mert értékteremtés, tudás, erkölcsiség nélkül nem lehet jövőt, nem lehet közösséget, országot építeni.

Hoffmann Rózsa kereszténydemokrata országgyűlési képviselő, az Országgyűlés Oktatási és Tudományos Bizottságának tagja előadásában többször utalt rá, hogy nem ért egyet a jelenlegi oktatáspolitikával. Rossz iránynak nevezte az iskolák nevelési eszközeinek megkurtítását: az osztályfőnöki óra nem kötelezővé tételét, a mind kevesebb szabadidős foglalkozást, kirándulást, tábort. Hozzátette ugyanakkor azt is, hogy a bajokat a társadalom általános erkölcsi állapotának romlása is okozza. „Amíg nem kezelik értékén a pedagógusok munkáját, addig a hanyatlás folytatódik” – jelentette ki.