Lezárult a Nemzeti alaptanterv társadalmi vitája, a beérkezett vélemények első feldolgozása már megtörtént. A legnehezebb annak a meghatározása, hogy mi az az alapismeret, amelyet minden magyar gyermeknek el kell sajátítania. A Nat ugyanis nemzeti identitásunk megőrzésének is fontos eszköze – mondta az InfoRádió Arénájában Hoffmann Rózsa, oktatásért felelős államtitkár.
A kereszténydemokrata szakpolitikus a társadalmi vita során beérkezett véleményekről szólva kifejtette: generális véleményként az fogalmazódott meg, hogy túl sok a tananyag. Mint mondta ellenőrizni kell, valóban így van-e, vagy ez csak benyomás. Ha igaz az állítás: „akkor baltát a kézbe” és vágni kell. Nem cél, hogy feldolgozhatatlanul sok legyen a kötelezően előírt tananyag.
Az oktatásért felelős államtitkár azt is megjegyezte, hogy ugyanazok, akik sokallják az elsajátítandó anyagok mennyiségét, hosszú lajstromot mellékelnek arról, hogy álláspontjuk szerint mi minden maradt ki a Nat-ból, aminek feltétlenül be kell kerülni. Azt is többen kérik, hogy ilyen vagy olyan ismeretet, önálló új tantárgyként tanítsanak. Erre azonban szinte biztos, hogy nem lesz mód és lehetőség, mert egyszerűen nem fér bele az időkeretbe. A korszerű, a hétköznapi életben használható ismereteket a meglévő tantárgyi kereteken belül kell majd megtanítani.
Az irodalomtanítás körül kialakult heves vitákra reflektálva hangsúlyozta: alapvetően a tudomány álláspontját kell követni. Vannak az irodalomtudománynak olyan kikristályosodott „gyöngyszemei”, melyek kihagyhatatlanok a nemzeti műveltség továbbadására hivatott tantervből. De szép számmal akadnak olyan művek, amelyek értékéről az irodalomtudomány még nem tudott egyértelműen dönteni. Ez utóbbiakat a szabadon választható kategóriába kell sorolni, a tanárokra bízva, tanítják az adott szerzőt vagy művet, vagy sem – magyarázta.
Hoffmann Rózsa nem titkolta, nagyon nehéz meghatározni, hogyan és mit kell tanítani a kötelező erkölcstan- vagy hittanórákon. Mint mondta: ezt nem lehet leckeszerűen tankönyvekből tanítani, szükség van ugyan kézikönyvekre, de a klasszikus irodalomban és filmművészetben egyaránt sok olyan nagyszerű alkotás található, melyek komoly erkölcsi dilemmákat vetnek fel, s mutatják be a helyes választ.
Az államtitkár hangsúlyozta az erkölcsi nevelésre jobban fel kell készíteni a pedagógusokat, ez a terület eddig mostohagyermeke volt a tanárképzésnek. Fontosnak nevezte, hogy alapvető etikai és erkölcsi kérdésekben tájékozottak legyenek a tanárok, tudják, hogy egy-egy életkorban bizonyos erkölcsi kérdésekhez hogyan, milyen módszerekkel kell közelíteni. Mint mondta: reményeik szerint az erkölcs- és hittanoktatás hozzájárul az európai tárasadalmakat szervező közösségi normák megszilárdulásához, e téren sokkal tudatosabb lesz majd a fiatalság.
Hoffmann Rózsa szerint ugyanakkor az erkölcstan tanítását olyan értelemben nem szabad osztályozni, mint például a történelmet, az értékeléskor nagyon óvatosan kell eljárni. A tantárgy oktatása során a szülők, gyermekek világnézeti elkötelezettségének tiszteletben tartására is nagyon kell ügyelni.
Az infokommunikáció terén nagy szakadék van a tanítók egy része és a diákok között – mondta Hoffmann Rózsa. Emlékeztetett, hogy miközben a gyerekek már „anyanyelvi szinten” használják a számítógépeket, a tanítók egy részére ez távolról sem igaz. Az azonban örvendetes tény, hogy mind több pedagógus használja már professzionális szinten a számítógépet.
A továbbképzésekről szólva az állam elmondta, e téren egy viszonylag jól működő rendszert örököltek, de jelenleg egy-egy képzésre jelentkezésnél nem az a döntő, hogy az adott iskolának mire van szükség. Álláspontja szerint ezen változtatni kell. A jövőben akkor fogja támogatni a pedagógusok továbbképzését, ha a tanár kiemelt közoktatási célokat szolgáló továbbképzést választ.
Az Aréna műsorát meghallgathatja itt!
