A Kereszténydemokrata Néppárt szerint nem közös tévéshowra van szükség, hanem a felvidéki magyarság anyanyelv-használatát korlátozó nyelvtörvényt kell visszavonni – reagált Rétvári Bence, a párt országgyűlési képviselője a magyar és a szlovák kormányfő szécsényi találkozójára. Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke kudarcnak nevezte a magyar és a szlovák miniszterelnök szécsényi találkozóját. A politikus szerint Robert Fico „felmosta a padlót” Bajnai Gordonnal.
Rétvári Bence élesen bírálta Bajnai Gordont, aki – mint mondta – nem állt ki egyértelműen Sólyom László mellett, csupán sajnálkozását fejezte ki.
Hozzátette: jól látható, hogy továbbra is a szlovák fél diktálja az ütemet a két ország kapcsolatában.
Az egész találkozó olyan hangvételű volt, mintha Magyarország tiltotta volna ki a szlovák államfőt, és mintha a magyar parlament fogadott volna el a kisebbségi nyelvhasználatot korlátozó törvényt. Mintha mindkét félnek egyenlő felelőssége lenne a viszony megromlásában, holott egyáltalán nincs így, a szlovák fél barátságtalan magatartása és lépései vezettek a mára kialakult helyzethez – fejtette ki a kereszténydemokrata politikus.
Nem közös tévéshow-n kell megállapodni a leendő együttműködésről, hanem a nyelvtörvényt kell visszavonni Szlovákiában, a felvidéki magyarság számára csak ez a biztos – hangsúlyozta Rétvári Bence.
A két kormányfő által elfogadott 11 pontról azt mondta, abban egy év próbaidő szerepel, az EBESZ ajánlásait pedig mindenki úgy értelmezi, ahogy akarja, ez nem jelent megoldást. Eszerint egy évig továbbra is bizonytalan lesz a helyzet - fogalmazott a KDNP-s politikus.
Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke kudarcnak nevezte a magyar és a szlovák miniszterelnök szécsényi találkozóját. A politikus szerint Robert Fico „felmosta a padlót” Bajnai Gordonnal.
A külügyi bizottság elnöke azért tartja kudarcnak a megbeszélést, mert a miniszterelnökök által elfogadott dokumentumban nem szerepel Szlovákia bocsánatkérése Sólyom László államfő „kitiltásáért”, valamint az sem, hogy Magyarország a további együttműködés feltételének tekinti a szlovák államnyelvtörvény módosítását.
Közös nyilatkozatot fogadott el a két kormányfő
Közös, 11 pontból álló nyilatkozatot írt alá Bajnai Gordon magyar és Robert Fico szlovák miniszterelnök szécsényi találkozóján. Ebben a többi között sajnálkozásukat fejezik Sólyom László államfő meghiúsult révkomáromi útjának körülményei miatt, valamint elfogadják az EBESZ kisebbségügyi főbiztosának minden ajánlását a szlovák nyelvtörvény ügyében.
A kormányszóvivői honlapon nyilvánosságra hozott nyilatkozat szerint a két ország közös érdeke a politikai feszültség enyhítése. A dokumentum értelmében a két kormányfő rá kívánja irányítani minden felelős politikai párt figyelmét a társadalmi kockázatokra, továbbá felszólítja a két ország állampolgárait, hogy tanúsítsanak egymás iránt türelmet és megértést.
A felek deklarálták: tudatában vannak annak, hogy a kétoldalú kapcsolatoknak a kölcsönös bizalomra, átláthatóságra, a pragmatikus és építő jellegű kétoldalú párbeszédre kell épülniük. Jelezték: élni kívánnak az együttműködés minden rendelkezésre álló formájával és eszközével, beleértve a kormányfői szintű további kapcsolattartást is.
A két kormányfő – fenntartva eltérő véleményüket a kérdés jogi aspektusára vonatkozóan – sajnálkozását fejezte ki Sólyom László köztársasági elnök augusztus 21-ei, Révkomáromba tervezett látogatásának körülményei miatt. Hogy elkerüljék a jövőben a hasonló eseteket, felkérik szakértőiket, dolgozzanak ki közösen egy javaslatcsomagot.
Leszögezték azt is, hogy elfogadják az EBESZ kisebbségügyi főbiztosának minden ajánlását a szlovák államnyelvtörvényének módosítására vonatkozóan. A szlovák fél megerősítette: együttműködik a főbiztos hivatalával az ajánlások megvalósításában.
Megerősítették a két köztársaság nemzetközi kötelezettségvállalását a Szlovákiában és Magyarországon élő nemzeti kisebbségek tagjai jogainak tiszteletben tartására és biztosítására.
Megállapodtak abban is, hogy határozott intézkedéseket tesznek a szélsőséges jelenségekkel és csoportokkal szemben, fellépnek az idegengyűlölet, az intolerancia, a sovinizmus és a nacionalizmus, az erőszak minden megjelenési formájával, valamint azok más országokba irányuló exportjával szemben.
„Minden jogi eszközt felhasználnak, hogy az országaikban élő polgáraikat megakadályozzák a gyűlölet, az idegengyűlölet, az intolerancia, a sértő nyelvezet és a diszkrimináció terjesztésében” – tartalmazza a dokumentum. Hozzátették: a két kormány mindent megtesz, hogy megakadályozza a szélsőséges erők térnyerését, különös tekintettel a betiltott vagy vádeljárás alatt álló félkatonai szervezetekre. A nyilatkozat szerint a felek megvizsgálják annak lehetőségét, hogy erre a célra közös rendőrségi munkacsoportot állítsanak fel két hónapon belül.
A miniszterelnökök aláhúzták a két ország közötti Jószomszédi Kapcsolatokról és Baráti Együttműködésről Szóló Szerződés végrehajtására létrehozott vegyesbizottságok újbóli összehívásának szükségességét, hogy feltárják a két kormány jövőbeli együttes ülésének lehetőségét, előfeltételeit és céljait.
A kormányfők döntése alapján felgyorsítják a nemzeti kisebbségekkel foglalkozó kétoldalú vegyesbizottság keretében elvégzendő munkát. A vegyesbizottságot rendszeresen összehívják, üléseire a főbiztos hivatalának képviselőit is meghívják.
Megállapodtak arról is, hogy Magyar-Szlovák Együttműködési Tanács néven felállítanak egy független tanácsadó testületet, amelynek célja a két ország közötti együttműködés erősítése lesz. A tanács évente jelentést készít a kapcsolatok fejlődéséről, egyúttal javaslatokat fogalmaz meg a két ország közötti viszony javítására. Ez a szerv felügyeli a tervezett Magyar-Szlovák Együttműködési Alapot, amelynek feladata projektek, ösztöndíjak, diákcsereprogramok, a magyar-szlovák együttélést és együttműködést segítő kulturális, művészeti és sportesemények támogatása lesz.
A kormányfők megegyeztek abban is, hogy megbízzák külügyminisztereiket egy kibővített együttműködési csomag elkészítésével. A két hónapon belül elkészítendő csomag tartalmazza majd a Magyar-Szlovák Együttműködési Tanács és a Magyar-Szlovák Együttműködési Alap részleteit, a két ország energiabiztonságát érintő együttműködési projektek listáját, a közúti és vasúti összeköttetés fejlesztésének menetrendjét, a Duna és Ipoly folyókon tervezett új hidakról szóló keretmegállapodást, a határ menti régiókban a munkanélküliség csökkentésére irányuló közös intézkedéscsomagokat, az előkészítés alatt álló közös történelem tankönyv használatát és a közös történelmi kutatások folytatását, továbbá a mindkét állam számára kihívást jelentő roma integráció erősítésének együttműködési tervét.
A két kormányfő megegyezett abban is, hogy védnökséget vállalnak a két köztársaság között Párizsban, 1995. március 19-én aláírt, a Jószomszédi Kapcsolatokról és Baráti Együttműködésről Szóló Szerződés megkötése 15. évfordulójának méltó megemlékezésére.
