Nem lehet szembeállítani a humanitárius segítségnyújtást az európai önvédelemmel. Aki most éhezik, annak most kell enni adni. Ezt teszik a hatóságok is az együttműködő migránsokkal. Hosszú távon a valódi üldözöttek és a biztonságukat féltő európai polgárok érdekei azonosak. Békét kell teremteni a kibocsátó országokban, hogy mindenki szülőföldjén élhessen. Befogadó szomszédaiknak addig is támogatásra van szüksége.
A helyzet nem fekete vagy fehér, hiszen sok esetben ugyanaz a személy éhezik és fázik, aki nem működik együtt a hatósággal, illegálisan – akár papírok nélkül – érkezik az országba. Ők nagy valószínűséggel később sem lesznek képesek integrálódni. Ha Európa tovább bizonytalankodik, Szíriában folytatódik a gyilkolás, Európában nő a káosz, és kiteljesedik a civilizációs válság.
