Hozzátette: fontos eredmény, hogy egyaránt nőtt az élelmiszer- és a nem élelmiszer kereskedelem. Ez azt jelzi, hogy az emberek bíznak a jövőben, és vásárolnak olyan tartós fogyasztási cikkeket is, amelyek nem tartoznak a napi szükségleteikhez – hangsúlyozta.

A kiskereskedelmi forgalom több mint 22 hónapja folyamatosan növekszik – mondta. Ez jól mutatja, hogy nőttek a reálbérek, valamint azt, hogy az embereknek több szabad jövedelme van a bankok elszámoltatása miatti törlesztőrészlet csökkenésnek, a forintosításnak és a végtörlesztésnek köszönhetően – fejtette ki.

Lenner Áron Márk hangsúlyozta: áprilisban az elektronikai termékek kereskedelme nőtt masszív mértékben, tehát több évre szóló, drágább dolgot vásároltak az emberek.

Az NGM helyettes államtitkára kitért arra, hogy az alacsony olajár miatt olcsóbb az üzemanyag, így nagyobb arányban vásárolnak ilyen jellegű termékeket. Ez elsősorban a gazdasági szereplők számára fontos, mivel a költségszerkezet jelentős részét az üzemanyag teszi ki - jegyezte meg.

Az NGM közleménye hangsúlyozza, hogy az Eurostat adatai szerint a hazai kiskereskedelem a harmadik legnagyobb mértékű növekedést produkálta az Európai Unióban. Áprilisban naptárhatástól megtisztítva 5 százalékkal nőtt a forgalom az egy évvel korábbihoz képest, az év első négy hónapjában pedig 6,3 százalékkal emelkedett a volumene.

A közlemény szerint a KSH jelentése mellett az online pénztárgépek forgalmi adatai is alátámasztják, hogy a kiskereskedelmi forgalom a vasárnapi pihenőnap márciusi bevezetését követően is bővült. A hatálybalépés előtti 9 hét forgalmi átlaga valamivel több mint 141 milliárd forintot, míg a hatálybalépés utáni 14 teljes hét forgalmi átlaga több mint 158,5 milliárdot forintot mutat.