Az Országház és a Kossuth tér 2010 óta tartó újjáépítése a magyar állam újjáépítésének a jelképe is – mondta az Országgyűlés elnöke szombaton a megújult Kossuth téren, a március 15-i állami ünnepségsorozat kezdetén. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából tartott ünnepélyes zászlófelvonás előtti beszédében Kövér László kiemelte: az újjáépítés – miként a magyar állam esetében is – évtizedek óta égetően esedékes volt.
Célja pedig a történelmi hagyományok tiszteletben tartásával történő korszerűsítés. Mindez rövid idő alatt, rendkívüli alkotóerő kifejtésével valósult meg.
Az Országgyűlés elnöke úgy fogalmazott: az elmúlt négy esztendőben a rájuk bízott munka javát, miként az országban, úgy a Kossuth téren is elvégezték. Az elvégzett munkáról való vitának mindig helye van, ám egyvalami talán vitán felül áll: „az elmúlt négy esztendőben tétlenséggel nem vesztegettük a választók által nekünk szabott időt” – fogalmazott Kövér László, megjegyezve: az állam és az ország újjáépítéséről, valamint a Kossuth tér megújításáról a megfellebbezhetetlen értékítéletet a magyar polgárok többsége fogja hamarosan kimondani.
Kövér László – felidézve a Parlamenten és a téren elvégzett munkát – kitért arra, hogy az épület homlokzati köveinek kétharmadát kicserélték. Elmondható tehát, hogy a mai magyarok gyakorlatilag újjáépítették az elődeik által épített Országházat, amely száz esztendő után ismét újkori pompájában ragyog.
Szólt arról, hogy „nekünk, mai magyaroknak adatott meg az is”, hogy az Országház körül, a Kossuth téren megvalósíthassák azt a térszerkezetet, amelyet még az Országház tervezője, Steindl Imre álmodott, ám már nem valósíthatott meg. A Kossuth téren a jelenkor tiszteletben tartotta a magyar múltat a magyar jövő érdekében – mondta Kövér László. A hagyománytisztelet és önbecsülés jegyében a mai magyarok, miként az országban, úgy a Kossuth téren sem hagyják a magyar múltat eltörölni: „a barbár kommunista szoborrombolások által megsemmisített történelmi szobrainkat újraalkotják, és azok ismét díszei lesznek e térnek” – jelentette ki a házelnök.
Elmondta, hogy az idén újranyitja kapuit az 1949-ben bezárt Országgyűlési Múzeum is, amely a magyar parlamentarizmusnak, valamint az Országháznak mint építészeti remekműnek a történetét egyaránt bemutatja. Közölte: a több mint háromezer négyzetméteres látogatóközpont kialakításával világszínvonalú, hasznos teret és kényelmes körülményeket teremtettek az évente több mint félmillió látogatónak, akik felkeresik a Kossuth teret, illetve az Országházat. A mélygarázs megépítésével lehetővé válik a tér teljes tehermentesítése a gépjárműforgalomtól – jelezte, hozzátéve: az idén – az Országház és a Kossuth tér történetében először – megvalósul a teljes díszvilágítás, ami minden bizonnyal erősíteni fogja Budapest turisztikai vonzerejét is.
Kövér László közölte: összesen több mint ötezer magyar ember dolgozott a Kossuth téren, több mint kétszáz magyar gazdasági társaság vállalt szerepet a kivitelezésben, összesen több mint száz szakma képviseltette magát a munkálatokban. A házelnök köszönetet mondott a munkáért az abban részt vevő minden magyar munkavállalónak és vállalkozónak, a pénzügyi fedezetért minden magyar adófizetőnek, és köszönetét tolmácsolta a türelemért minden budapestinek.
A házelnök azt a kívánságát fogalmazta meg, hogy a megújult Kossuth tér köveit soha többé ne áztassa a magyarok vére, miként az 1956-ban történt; minden magyar ember – éljen bárhol a nagyvilágban – otthon érezze magát a Kossuth téren; a nagyvilágból érkező látogatók „legyenek itt mindig megbecsült vendégek”.
„Az újjáépített Kossuth teret ma, 2014. március 15-én ezennel a magyar polgároknak átadom” – zárta ünnepi beszédét az Országgyűlés elnöke.
Az ünnepségen – mások mellett – részt vett Áder János köztársasági elnök és Orbán Viktor miniszterelnök.
