Az immár hosszú évek óta hagyományos városi, adventi gyertyagyújtással ünnepivé tett, teltházas rendezvényt Firtl Mátyás, alelnök, országgyűlési képviselő a fenntartó, Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat nevében nyitotta meg.

Firtl Mátyás beszédében hangsúlyozta: „Az Advent a Várakozás időszaka. Mindenki pontosan tudja, mit jelent várakozni; azt jelenti: hiányban élni. De a várakozás szóban a remény is benne van: az a remény, hogy a hiány kiegészül, a várakozás beteljesedik.

Ebben az időszakban elmélyültebben és mindinkább a lelkünkkel is arra várunk, hogy eljön Valaki és egyszerre egész és teljes lesz életünk. Isten fia egésszé és teljessé teszi életünket, a világot magát.

Ennek a teljességnek az ereje és emberfelettisége teszi annyira misztikussá, egyben fényessé, és örömtelivé a Karácsonyt. Ez az erő hat, mindenek ellenére, amit mi, mai emberek egymással, a világgal, egymás ellen, a világ ellen, azaz Isten ellen teszünk.

»Az ünnepek gyökere valószínűleg az idők kezdetéig nyúlik vissza. A kínaiak egyenesen úgy gondolták, hogy a kultusz, a szertartások, az ünnep formái tartják fönn a világot.« – írja egy magyar író.

Adventben, karácsonykor, mi keresztények érezzük: az ünnepben Egész és Teljes a világ. A négy adventi gyertya, a koszorú formája a teljességet is jelképezi. S ahogy közeledünk karácsonyhoz, az egyre több meggyújtott gyertya erősödő fénye azt jelzi: a teljességgel együtt jár az igazi Fényesség.

Várakozás-vágyakozás: egyetlen betűben különbözik a két szó. Várakozásban kellene élnünk, de mi, esendőkként, többnyire az anyagi szükségletek szerinti többre, drágábbra, nagyobbra való vágyakozásban élünk. Advent annak is ideje lehet, hogy megérintve az ünnepvárás szentségétől, és a Fényességben megpillantva a mennyet, a vágyakozó emberekből, várakozókká váljunk.

Érezzük: hiányzik ebből az összekuszált világból valami, hogy ez az egész élet valahogy itt nem teljes és tökéletes. De ehhez nem valamikre van szükség, hanem Valaki kell.

Ünnepe lehet az egyénnek és a közösségeknek, de az egyén is a maga ünnepét igazán csak valakivel közösen tudja megülni. És fordítva is igaz: ahol tudnak ünnepelni, ott valódi közösség él.

Ez, a hosszú évek óta megtartott, földet-eget összekapcsoló adventköszöntő-ünnep azt jelenti, hogy itt igazi közösség él. A Premontrei Prépostság és a Csornai Muzeális Kiállítóhely közös ünnepi eseményeként, az adventköszöntés évről évre kiárad az egész itt élő közösségre. Lelki töltete, fénye és ragyogása bevilágítja a karácsonyig előttünk álló napokat. És, amint az az ünnephez illik, ez alkalommal köszöntjük külön azokat, akik munkájukkal a közösségért tettek.

A művészeti alkotásokat létrehozó ihletettség tulajdonképpen a Teljességből ránk vetülő szépség, összhang, derű, színek, fények, hangok, dallamok, bölcs gondolatok által sugallt isteni üzenet. Festmény, zene, ének, a művészet így emeli, így teszi teljessé az ünnepet.

Végezetül egy erdélyi templom falán álló feliratot szeretnék idézni, amely így hangzik: »Boldog az a nép, amely tud ünnepelni, annak fényében járni-kelni.«

Isten áldásával együtt azt kívánom ebben az adventi időszakban és az ezt követő karácsonyra: tudjunk a teljesség ünnepére készülve, annak fényében járni-kelni, és az ünnep fényében ragyogni!”

+

Emlékérmek, oklevelek köszönetként, a közösség érdekében dolgozóknak

A megnyitót követően került sor a megye részéről adományozott múzeumpártoló elismerések átadására. Az elismerések sorában Kertész Károly, a Kossuth Lajos Szakiskola igazgatója részére, és külön a Kossuth Lajos Szakiskola pedagógusainak, és tanulóifjúságának a Csornai Múzeumnak nyújtott segítségükért adományozott emléklapot és emlékérmét Győr-Moson-Sopron Megye Önkormányzata.

Győr-Moson-Sopron Megye Szolgálatáért Emlékérmet vehetett át Rácz Imre alezredes, a Csornai Hivatásos Önkormányzati Tűzoltó Parancsnokság parancsnoka a Csornai Múzeumnak nyújtott segítségéért. A Csornai Hivatásos Önkormányzati Tűzoltó Parancsnokság személyi állománya szintén emlékérmet kapott a múzeum, azaz a közösség érdekében kifejtett tevékenysége iránti köszönetként a megyétől.

Az elismerést átvevők között dr. Horváth Lóránt Ödön premontrei apát, csornai prépost – prelátus a Csornai Múzeumnak nyújtott több évtizedes múzeumpártoló tevékenysége elismeréseként szintén átvehette Firtl Mátyás alelnöktől a Győr-Moson-Sopron Megye Szolgálatáért Emlékérmet.

Adventidéző előadások, kiállítás, zene, ének

Nem csak a várakozás, de a reménység ideje is Advent. Annak a reménynek az ideje, hogy bekövetkezik az, amit Jézus megígért, annak a teljességnek a bekövetkezése, amelyhez hozzátartozik az ő második eljövetele is – hangsúlyozta Horváth Lóránt Ödön, premontrei apát, csornai prépost-prelátus beszédében.

Limbacher Gábor etnográfus a karácsonyi ünnepkörhöz tartozó szakrális hagyományokról tartott előadásában azokról a népi, szakrális hagyományokról beszélt, amelyek rendelkeztek azzal a misztikus erővel és hatással, amellyel az adventi időszakban, a karácsony ideje alatt kilendítették az embereket a hétköznapokból, úgy, hogy ezekben a hetekben összeforrasztották az eget a földet, az életet a halált, a történelmi, földi időt a nagy, egyetemes istenibe oltották.

Az ünnepi hangulathoz a Kerényi György Művészeti Iskola tanárainak koncertje is hozzájárult, mint ahogyan az Adventi angyalok címmel Véghseő Klára festőművész kiállítása, amelyet Döbrentei Kornél, költő nyitott meg. A kiállítás-megnyitón Petrás Mária, Magyar Örökség-díjas énekmondó énekelt.