A polgármester emlékeztetett arra, hogy Kupavár háromhektáros területén a régészeti feltárások kezdete, vagyis 1972 előtt még nem volt semmi, legfeljebb némi szőlőültetvény. Bakay Kornél régészprofesszor vezetésével helyi nyugdíjasok és diákok kezdték el feltárni a hajdani bencés apátság területét, amely aztán 1983-ban vált az ország harmadik történelmi emlékhelyévé Ópusztaszer és Mohács után. 2011. november 7. hozta meg az újabb fordulatot, amikor az Országgyűlés elfogadta a kulturális örökség védelméről szóló törvény módosítását, és tíz másik helyszín mellett nemzeti emlékhellyé emelte a somogyvári Kupavárt.  

Móring József Attila reményét fejezte ki, hogy a nemzeti emlékhelyekre minden magyar életében legalább egyszer elzarándokol, és hogy Somogyvár a Műemlékek Nemzeti Gondnokságával közösen megvalósíthatja az emlékhellyel kapcsolatos fejlesztési elképzeléseit, amely egyebek között látogatóközpont és várszínház építéséről, továbbá a falak konzerválásáról szól.  

Gelencsér Attila, a Somogy Megyei Közgyűlés fideszes elnöke elmondta, a nemzeti emlékhellyé válás a szimbolikus jelentésen túl nagyobb figyelemmel is jár az állam részéről, és ez több tízmillió forintos nagyságrendű, fejlesztésekhez, feltárásokhoz felhasználható forráslehetőségben mérhető.  

A Balatontól 26 kilométerre található Kupavár a honfoglalás idején Koppány vezérnek és nemzetségének volt szálláshelye. A terület védelmére I. István Koppány legyőzése után katonaságot telepített, majd egyházat építtetett. Koppány egykori földvára helyén később I. László király alapított apátságot, amelynek révén jelentős kultikus és kulturális központ alakult ki a középkorban Somogyváron. Kupaváron eddig főként a bencés apátság és a bazilika romjaiból tártak fel jelentős részeket. Pár éve Bakay Kornél vezetésével sikerült a hajdani vár és egy kettős sáncárok egyes részleteit is feltárni, de az ásatás pénz hiányában elakadt.