Hoffmann Rózsa emlékeztetett arra, hogy 25 évvel ezelőtt sorra alakultak meg a legkülönfélébb civil szervezetek, köztük összesen 160 pedagógusszervezet. Mint mondta. kezdetben gyorsan és igen aktívan mind a tanító- és tanártársadalom szószólóivá váltak, ideiglenesen árnyékba borítva azt a néhány szervezetet, amelynek működését a pártállam korábban megengedte vagy eltűrte. Az idő előrehaladtával azonban jó néhány közülük elhalkult vagy megszűnt aktívan dolgozni a köz ügyeiért, a megmaradt néhány pedig a maga kevés tagjával a közoktatásnak csak elszigetelt szeleteivel foglalkozott, vagy harsányan átpolitizálódott. Ez utóbbiban élen járt egyik-másik szakszervezet, amely – bár csak a tanártársadalom erős kisebbségét képviselte és képviseli ma is – rendre a pedagógusok nevében hallatta hangját mind hangosabban, a nélkül, hogy a többség véleményét becsatornázta volna állásfoglalásaiba. Akárcsak néhány ún. szakmai szervezet. Ez az aránytalanság óriásivá nőtt a 2010-ben kezdődött kormányzati ciklus alatt.

E közben az oktatási – ma már köznevelési kormányzat – következetesen arra törekedett, hogy intézkedéseihez az egész pedagógustársadalom, azaz a teljes szakma véleményét számba vegye. Ezért vált szükségessé egy olyan szerveződés létrehozása, amely a nagy többséget magában foglalja, hogy az méltó partnere legyen a mindenkori köznevelési irányítóknak a döntéshozatalban. Ez a felismerés szülte meg tavaly nyáron törvény által a Nemzeti Pedagógus Kart – mondta a KDNP oktatási szakpoltikusa.

Felidézte, hogy akkor még Pedagóguskamara elnevezéssel a Kar létrehozását a Kereszténydemokrata Néppárt Iskola, Erkölcs, Tudás c., 2009-ben elfogadott oktatási programjában már meghirdették. A Nemzeti Pedagógus Kar életre hívása tehát korántsem hirtelen támadt politikai ötlet eredménye, hanem négyéves előkészítő munka gyümölcse, amelyet múlt szombaton, június 14-én siker koronázott. Ugyanis további széleskörű előkészítő és szervező munka eredményeként ekkor ült össze az első, elektronikus úton történt titkos szavazás eredményeként megválasztott küldöttgyűlés.

A részletekről szólva Hoffmann Rózsa kifejtette: a Nemzeti Pedagógus Karnak minden állami köznevelési intézményben dolgozó pedagógus automatikusan tagja a törvény erejénél fogva. Ezért badarság ellene bojkottot hirdetni vagy azt állítani, hogy kötelező, ennélfogva megalázó, gúzsbakötő stb. Az automatikus tagság az állampolgári választójoghoz lehetőséget teremt valamennyi pedagógus számára, hogy a köz javára aktívan bekapcsolódhassék a köznevelési szakmai ügyek véleményezésébe, döntés-előkészítésébe, javaslatok kidolgozásába. Ám senkit semmire sem kényszerít. Az ellenzéki nyilatkozatokban olvasható agitpropos hangvételű tiltakozások tehát legalábbis tudatlanságról árulkodnak.

Az első választásokhoz több mint 15 ezer pedagógus regisztráltatta magát. Ez nem csekély arány – jegyezte meg.

Lesznek és legyenek még sokszor ennyien – jelentette ki a képviselő.  Mint mondta: a 125 küldött mind úgy távozott a helyszínről, hogy tudatában voltak annak: neveléstörténeti lehetőséget kapott most a pedagógustársadalom. A hivatásuk kiteljesítésének, szakmai közéleti szerepvállalásuknak perspektívái nyíltak meg előttük. A siker nem merült ki a lelkesedésben, hanem bölcs javaslatokkal máris hozzáláttak a Kar teljes felépítéséhez.

Hoffmann Rózsa gratulált a Kar demokratikus titkos szavazással megválasztott elnökének, Horváth Péter tanár úrnak, aki „az egyik élen járó győri gimnázium nagy tekintélyű igazgatója. Kívánjuk mind neki, mind a többi megválasztott tisztségviselőnek, hogy munkálkodjanak fáradhatatlanul a pedagógus hivatás mind nagyobb megbecsülésén, hiszen ez az egyik elengedhetetlen feltétele az oktatás eredményesebbé tételének, s általa Magyarország felemelkedésének” – mondta.    

Kijelentette, az, hogy a Kar első küldöttgyűlését az előkészítésben meghatározó háttérszerepet játszó volt államtitkár nyitotta meg, és az oktatásért felelős Balog Zoltán miniszter, valamint az újonnan kinevezett köznevelésért felelős államtitkár, Czunyiné Bertalan Judit zárta be azt üzeni, hogy egyfelől újabb ígéretet kapott a pedagógustársadalom a négy éve megkezdett oktatáspolitikai irány folytatására, másfelől arra, hogy a megalakult szervezeten keresztül komoly, felelősségteljes szakmai partneri munkára nyílik számukra lehetőség. Ennek az ígéretnek a következetes beváltását reméljük és kérik mindannyiuktól és az egész kormánytól – mondta végezetül Hoffmann Rózsa.