Ezzel az általános biztonsági helyzet romlását, valamint a vallási erőszak terjedésével a teljes közel-keleti térség biztonságát, így az iraki keresztény közösségek puszta létét veszélyeztetik.
   
Különösen aggodalomra ad okot annak híre, hogy miután Karakos várost iszlám szélsőségesek foglalták el, a keresztény közösség akár egynegyede is menekülni kényszerült. Úgy fogalmaztak, drámai, hogy a korábban mintegy másfél milliós iraki keresztény közösség lélekszáma az iraki válság 2003-as kirobbanása óta eltelt tíz évben 400 ezerre csökkent, és a jelenlegi helyzet e közösség megmaradását veszélyezteti. Magyarország álláspontja, hogy a nemzetközi közösségnek fel kell lépnie a védelmükben.
    
Magyarország kiáll Irak területi egysége és szuverenitása mellett, támogatja a szövetségi kormány terrorizmus elleni erőfeszítéseit, valamint alkotmányos hatalmának visszaállítását az IÁ által elfoglalt területeken. Támogat minden olyan megoldást, amely megerősíti Irak területi egységét és garantálja az országban élő valamennyi etnikai és vallási közösség, kiemelten a keresztény közösség létét és jövőjét.
    
Kifejtették: az iraki helyzetnek nincs pusztán katonai megoldása, a bagdadi kormánynak különbséget kell tennie a terroristák és a jogaikért küzdő szunniták között. A válságot az elmúlt években kiépült demokratikus intézményrendszerre építve kell megoldani, bevonva a szunnita és a kurd közösségeket a hatalomgyakorlásba.
    
Magyarország üdvözöli mind a parlament szunnita elnökének, mind Irak kurd elnökének megválasztását. Remélhetőleg a miniszterelnök megválasztásával Irak elindulhat a politikai stabilizáció útján.
    
A tárcánál arra is kitértek, hogy Magyarország elismeri a kurd autonóm régiónak a biztonság fenntartásában játszott szerepét, és bízik abban, hogy a kurdisztáni vezetés továbbra is a stabilitást előmozdító erő lesz Irakban.