Tudatosítsuk azokat az értékeket, melyeket őseink létrehoztak – mondta ünnepi beszédében a KDNP elnök-frakcióvezetője, majd hozzátette: emlékezzünk az áldozatokra, akik megszenvedték a nagyhatalmak diktátumát, akik börtönt, üldöztetést, megaláztatást viseltek el, sokszor az életüket áldozták csak azért, mert hűségesek voltak magyarságukhoz. És emlékezzünk a hősökre, mert ők adják nekünk a mindennapi küzdelmekhez szükséges példát és erőt.
Semjén Zsolt a budapesti Villányi úti Klebelsberg Kúnó-szobor előtt megtartott KDNP kampányzáró-megemlékező rendezvényén hangsúlyozta: le kell vonni a történelmünkben rejlő tanulságokat, szembe kell néznünk a tabukkal, a fel nem tehető kérdésekkel, melyeket fel kell tennünk, hogy megválaszolhassuk, hogyan jutottunk Trianonhoz.
A KDNP elnöke arra a kérdésre, hogy hogyan következhetett be, hogy az ország kétharmadát elvették a magyar nemzettől, hogy a magyarság egyharmada idegen impérium alá került, kijelentette: éppúgy felelős a Károlyi-féle dilettáns, az ország érdekei iránt teljesen érzéketlen kormányzás, mint az, hogy a nyomor elől a magyarok milliói tántorogtak el az „Óperencián túlra”, miközben bizonyos nagybirtokosok a hegyeken túlról hoztak olcsó munkaerőt. „Akinek nem tetszik, az elmehet az országból” – idézte fel a szónok Gyurcsány Ferenc szavait, majd emlékeztetett arra, hogy az MSZP-SZDSZ-kormány egymillió migránst akart betelepíteni Ázsia válságövezeteiből.
Semjén Zsolt párhuzamot vont a trianoni békediktátum és a 2004. december 5-i népszavazás „lelki Trianonja” között, rámutatva a Gyurcsány-kormány felelősségére. Emlékeztetett a román bankok Trianon előtti földvásárlásaira, megjegyezve, hogy miközben ma emberek tízezrei veszítik el otthonaikat, „külföldi bankokat stafíroznak ki” a magyar adófizetők pénzéből.
A legmélyebb „gyökér” ok azonban a szerencsétlen családpolitika volt. Egy szellemiség: az egykézés. Semjén Zsolt Márton Áront idézte: Erdélyt a magyar anyák vesztették el, és a román anyák nyerték meg, majd emlékeztetett a családokat ma sújtó brutális kormányzati megszorításokra.
A KDNP frakcióvezetője kijelentette, ha ma valaki kiejti azt a szót, hogy magyar, hogy nemzet: rögtön „fölhördül a balliberális kórus”. Pedig „ha mi eltűnünk a történelemből, akkor az egyetemes emberiség lesz örökre, pótolhatatlanul szegényebb egy sajátos arccal, egy sajátos dallammal, Istennek egy gondolatával: azzal, amit magyarságnak nevezünk”. A mi kötelességünk, hogy magyarságunkat megőrizzük – tette hozzá.
A kereszténység és a nemzeti lét nem egymással szemben álló, hanem éppen, hogy egymásra mutató valóság: „az egyetemes kereszténység mindig tudatában volt annak, hogy a nemzet az emberi lét termőformája”, ellentétben a szocialisták internacionalizmusával és a liberálisok kozmopolita mítoszával. Pedig ha nem lett volna Szent István, ma nem lennénk itt, nem beszélnénk magyarul – fogalmazott a pártelnök, majd hozzátette: első királyunk a magyar megmaradás szempontjából végtelenszer értékesebb volt, mint Koppány. István a kereszténység fundamentumára építette fel a magyar nemzet katedrálisát, és „ezáltal Európához csatolta a magyar nemzet létét”.
Egy évezreden keresztül a testünkkel védtük Európát. Ezért nekünk nem bekullogni kell az Európai Unióba, hanem a „történelmi munkánk révén kiérdemelt helyünket kell méltósággal elfoglalni”.
Az Európai Unió nem a magyar történelemnek a célja, hanem a magyar megmaradás egy eszköze – fogalmazott. Azért vagyunk uniópártiak, mert úgy gondoljuk, az Európai Unió hozzájárulhat a magyar megmaradáshoz.
A KDNP elnöke úgy fogalmazott: mind a szocialisták szervilizmusa, mind a radikálisok unióellenessége, „félreduzzogása” zsákutca. Olyan embereket kell Brüsszelbe küldenünk, akik ott „kőkeményen” a magyar nemzeti érdekeket képviselik.
Semjén Zsolt beszédében hangsúlyozta: az uniónak vissza kell térnie az alapító atyák örökségéhez, akik a keresztény civilizációra épülő Európát álmodták meg. Az unió e lélek nélkül csupán egy „gazdasági seft”, mely az első történelmi zökkenőnél szétesik.
A KDNP elnök-frakcióvezetője a szlovák parlament határozata kapcsán kijelentette: „Orbán Viktor nagyon pontosan fogalmazott, amikor azt mondta, hogy az uniós választás lehetőség arra, hogy minél többen képviseljék a Kárpát-medencei magyarságot”. Egy Kárpát-medencei magyarnak ugyan mi mást kellene képviselnie, mint a Kárpát-medencei magyarságot? Emellett képviselheti a szlovák állampolgárok összességét, éppúgy, mint Európa polgárait vagy a szűkebb környezetében élőket.
Hogy ezért meg lehetett támadni Orbán Viktort, annak három felelőse van: felelős az a Gyurcsány-Kóka-Bajnai-kormány, mely mind külpolitikailag, mind gazdaságilag, mind erkölcsileg annyira megrendítette az ország tekintélyét, hogy bármit megtehetnek velük. A másik felelős az Európai Unió, mely tagjai közé felvette azt a Szlovákiát, ahol máig érvényben vannak a Benes-dekrétumok, melyek teljesen ellentétben állnak az unió szellemiségével. A német külügyminiszter számára pedig azt javasolta a szónok, hogy „beszélgessen el egy-két szudétanémettel". Harmadsorban pedig felelős a szocialista párt, mely nem tett hathatós lépéseket, hogy megakadályozza Fico a Slota-féle szélsőségesekkel kormánykoalícióra lépő szocialista pártjának felvételét az Európai Szocialisták Pártjába.
Nekünk keresztényeknek azért is el kell mennünk szavazni, és magunkkal vinnünk minden rokonunkat és ismerősünket, mert XVI. Benedek pápát – aki erkölcsi és hitbéli kérdésekben szólalt meg – megpróbálták elítélni az Európai Parlamentben. Még szerencse, hogy az európai néppárti képviselők – köztük Surján László barátom – egyhangúlag ellene szavaztak, és így meg tudták akadályozni a javaslat elfogadását. A szocialista párt – mely gátlástalanul kampányol templomok fényképével, közben a legbrutálisabb egyházellenes diszkriminációt érvényesíti – két képviselője, Kósáné Kovács Magda és Tabajdi Csaba arra vetemedtek, hogy a pápa ellen szavazzanak, noha a hivatalos szocialista frakcióálláspont az volt, hogy a szavazásnál a párt képviselői tartózkodnak. Ahelyett, hogy a nemzet érdekeit képviselnék, „tisztátalan hátterű inspirációból kifolyólag a pápa elítélését szavazták meg” – mutatott rá Semjén Zsolt, majd hozzátette: ez figyelmeztető jel mindannyiunk számára, hogy el kell mennünk szavazni.
A KDNP elnöke Szent Pál apostol gondolatával zárta beszédét: „ha a trombita bizonytalan hangot ad, ki indul csatába?” Semjén Zsolt kijelentette: „keresztény, nemzeti, európai értékeit ismerő, tudó, vállaló Magyarországot” akarunk.
Semjén Zsolt beszédét követően Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyéspüspök, majd Szabó István, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke szólt a megjelentekhez.
Surján László, a párt alelnöke, a KDNP EP-képviselője, a Fidesz–KDNP-lista ötödik helyét elfoglaló politikus arra tett ígéretet, hogy EP-képviselővé választása esetén a parlamenti szakmai munka mellett minden erejével azon lesz, hogy „a Kárpát-medence lakói között elősegítse a megbékélést”. Erős Magyarországra, erős Európára van szükségünk – jelentette ki.
