Öt előterjesztést tartalmazó átfogó médiacsomagot nyújtottak be az Országgyűlésnek fideszes képviselők. Kezdeményezik egyebek között a Közszolgálati Közalapítvány létrehozását, a Magyar Televízió, a Magyar Rádió, a Duna Televízió közalapítványainak és a Magyar Távirati Iroda tanácsadó testületének jogutódjaként. A közmédiumok nonprofit részvénytársaságokká alakulnak, de szervezetileg önállóak maradnak. Cser-Palkovics András és Rogán Antal javaslatai szerint létrehoznák a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságot, amelynek autonóm államigazgatási szerve a Médiatanács.
A határozati javaslat eseti parlamenti jelölőbizottság létrehozását kezdeményezi a Médiatanács tagjainak jelölésére. A jelölőbizottságot a parlamenti képviselőcsoportok egy-egy tagja alkotja, szavazatuk azonban nem egyforma súlyú, hanem az egyes frakciók mandátumainak számával arányos. A jelölőbizottság akkor is létrejön, ha valamelyik képviselőcsoport nem vesz részt a procedúrában.
A megszűnő közalapítványok feladatait és teljes vagyonát, ideértve a megszűnő közalapítványok tulajdonában levő részvénytársaságokat, a Magyar Rádió Zrt.-t és a Duna Televízió Zrt.-t a Közszolgálati Közalapítvány veszi át, a Magyar Televízió Közalapítvány feladatainak és vagyonának megtartása mellett. A Magyar Televízió Közalapítvány alakul át Közszolgálati Közalapítvánnyá.
A közalapítvány alapvető feladata, hogy a közszolgálati médiaszolgáltatók tulajdonosaként gondoskodjék a közszolgálati műsorszolgáltatás törvényekben meghatározott követelményeinek érvényesüléséről. A közalapítvány gyakorolja a részvénytársaságok vonatkozásában a gazdasági társaságokról szóló törvényben meghatározott alapítói, illetve részvényesi jogokat.
Az indítvány kitér arra, hogy a közalapítvány nem jogosult megváltoztatni a közszolgálati médiaszolgáltatók alapvető tevékenységi körét, a közszolgálati médiaszolgáltatókat megszüntetni, egyesíteni, szétválasztani, vagy más szervezeti formába átalakítani, továbbá az Zrt.-k részvényeit elidegeníteni, a közszolgálati médiaszolgáltatók műsorszerkezetét, továbbá műsorainak, illetve műsorszámainak tartalmát meghatározni, a közszolgálati médiaszolgáltatók vezérigazgatóinak az általuk gyakorolt munkáltatói jogkörökre nézve utasítást adni.
A Közszolgálati Közalapítvány kezelő szerve a kuratórium lenne, amely az Országgyűlés által választott tagokból, illetve a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa által kilenc évre delegált elnökből állna, feladata a közgyűlési jogok gyakorlása a négy Zrt. tekintetében. A közalapítványt a kuratórium elnöke önállóan képviseli, a közalapítvány tevékenységéről évente írásban beszámol az alapítónak.
Újraszabályozza az alaptörvény szabad véleménynyilvánításról, a közérdekű adatok nyilvánosságáról és a sajtószabadságról rendelkező részét a fideszes Cser-Palkovics András és Rogán Antal által pénteken benyújtott alkotmánymódosítás. A két kormánypárti politikus az Országgyűlés honlapján olvasható módosítást azzal indokolja, hogy az alkotmány 1990 óta változatlan része mára elavult és alkalmatlan a modern médiapiaci folyamatok alaptörvényi szintű szabályozására. Indokoltnak tartják a sajtószabadság biztosítása mellett az alkotmányban rögzíteni a sokszínűség védelmét, illetve a polgárok megfelelő tájékoztatáshoz fűződő jogát is, ami a sajtószabadság mellé társuló kötelezettség, azaz a médiától alkotmányosan elvárt, közérdekű feladat. Javaslatukra az alkotmány kimondaná azt is, hogy a közszolgálati médiaszolgáltatás működik közre a nemzeti önazonosság és az európai identitás, a magyar, valamint a kisebbségi nyelvek és kultúra ápolásában, gazdagításában, a nemzeti összetartozás megerősítésében, illetőleg a nemzeti, etnikai, családi, vallási közösségek igényeinek kielégítésében.
A javaslat alapján a jövőben az alkotmány értelmében három szabályozási tárgykör igényel kötelezően kétharmados országgyűlési többséget: a korábbihoz hasonlóan ilyen a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény, a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól, illetve a médiaszolgáltatások, ideértve mind a közszolgálati, mind a magántulajdonban álló médiát felügyeletéről rendelkező törvény.
A médiát és a hírközlést szabályozó törvények módosításáról szóló fideszes javaslat a hírközlési és médiabiztosi poszt létrehozását is szorgalmazza. A biztos a jogszabálysértések megszüntetése érdekében hivatalból is eljárhat, ugyanakkor minden beadványt köteles megvizsgálni. Felszólíthatja a szolgáltatót a szabálysértés, illetve az előfizetői szerződés megsértésének megszüntetésére, kezdeményezheti a hírközlési hatóság hivatalból történő eljárását, valamint más hatóságnál eljárást kezdeményezhet.
A Fidesz szerint azért van szükség a közmédiumok működésének újraszabályozására, mert bebizonyosodott: a régi rendszer megbukott. Cser-Palkovics András azt mondta: augusztustól elindulhat az új rendszer, amely teljesen átszabja a közmédiumok működését; a javaslat nem az alkalmazotti körről, hanem a szervezetek működőképesebbé tételéről szól. Felhívta a figyelmet: egyelőre keretszabályokat kívánnak alkotni, amelyek alapján készülne az új médiatörvény, amely a tervek szerint 2011. januárjától léphetne hatályba. Leszögezte: megmaradna a civil kontroll is az úgynevezett közszolgálati testületben, amely a közszolgálati tartalmat ellenőrző és Országgyűlés által elfogadott közszolgálati kódex érvényesülését felügyelné. E testületnek 12 tagja lenne, a törvényben meghatározott jelölő szervezetek, kiemelkedő jelentőségű társadalmi szervezetek, történelmi egyházak delegálnák a tagokat.
