Napirend előtti felszólalások

KDNP: mielőbb le kell zárni a horvát határt

Szászfalvi László az illegális bevándorlás miatt választókerülete, a horvát határ melletti Zákány és Barcs helyzetéről beszélt. Felháborítónak és elfogadhatatlannak nevezte, hogy a Soros György által finanszírozott, „ál- és kamuszervezetek a budapesti elefántcsonttornyok magasságából” leckéztetik, kritizálják, lejáratják az érintett polgármestert, a helyi embereket. A térségben élők „lelkesen segítik a segítőket” – értékelt. A kormánypárti képviselő szerint a helyben élők szerint mielőbb le kell zárni a határt. Kontrát Károly, Belügyminisztérium parlamenti államtitkára válaszában jelezte, hogy az uniós tag Horvátországgal egyeztetéseket folytatnak. A cél az, hogy mindenki szabályozott keretek között lépjen be az országba. Ismertette a legfrissebb adatokat: vasárnap éjfélig 357 719 illegális határátlépővel szemben intézkedtek a rendőrök, ebből a szerb határon 203 816-an, a horvát határon 152 874-en jöttek. Hozzátette: a benyújtott menedékkérelmek száma 176 315.

Fidesz: a visegrádi országok is védik a schengeni határt

Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője felszólalásában azt mondta, a magyar és schengeni határok védelme érdekében olyan együttműködés van kibontakozóban, amelyre régen volt a történelemben példa. A visegrádi négyek (V4) olyan katonai együttműködést alakítanak ki, amely a schengeni határok védelmével bővül - emlékeztetett. Értékelése szerint azzal, hogy Csehország, Szlovákia és Lengyelország katonát küld a határ megvédésére, elismeri, hogy a magyar műszaki határzár nemcsak jogszerű, hanem az egyetlen lehetőség a schengeni követelmények betartására. Beszélt arról is, a Horvátország felől érkező bevándorlókról a horvát hatóságok olyan nyilatkozatot tettek, hogy nyilvántartásba vették őket. Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium gazdaságdiplomáciai államtitkára szerint a V4-ek is osztják azt az álláspontot, hogy a migrációs folyamatot meg kell állítani. Ő is történelmi jelentőségűnek értékelte a V4-ek ezen együttműködését. Fontosnak tartotta a morális kötelezettségeket hangsúlyozni a valóban bajba jutottakkal szemben. Mint mondta, ez azonban nemcsak magyar, hanem globális felelősség, és ezért is javasolták Brüsszelben, hogy több pénzt fordítsanak erre a kérdésre.

LMP: a kormány ne privatizáljon minden olyan területet, ahol korrupciót sejt

Sallai R. Benedek (LMP) az állami földek eladása kapcsán arra kérte a kormányt, hogy ne privatizáljon minden olyan területet, ahol korrupciót sejt. Bitay Márton, a Földművelésügyi Minisztérium állami földekért felelős államtitkára azt firtatta, miért gondolja úgy a képviselő, hogy az államnál jobb helyen vannak a földek. Hangsúlyozta, az ellenzéki politikus feleslegesen támadja azt a programot, amely megakadályozza a külföldiek földszerzését, a helyi gazdáknak adják a földet nyilvános licitek lebonyolításával.

MSZP: fizetésemelés kell 2015-ben

Tóbiás József (MSZP) arról beszélt, hogy a társadalom döntő többsége a dolgozói szegénységet nevezi a legsúlyosabb problémának ma Magyarországon. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára szerint ezt a kiállást várták volna a magyar emberek 2008-ban az MSZP-től, amikor azonban fizetéscsökkentés volt. Mint mondta, a szocialisták ezen múltja miatt most sem fognak a választók hinni nekik. Összevetette a minimálbér emelkedését a szocialista és a Fidesz-kormányok alatt, ez alapján a Fidesz-kormányok alatt mindig nagyobb mértékben emelkedett évente a minimálbér. Az államtitkár megköszönte az ellenzéki politikus szavaiból kiolvasható, szerinte a kormány gazdaságpolitikáját érintő dicséretet.

Jobbik: vonják vissza az állami földek eladásának tervét!

Magyar Zoltán (Jobbik) is azt kezdeményezte, hogy a kormány vonja vissza az állami földek eladásának tervét. Bitay Márton válaszában ismét kijelentette, hogy a kormány szerint a magyar termőföld a magyar gazdák tulajdonában van a legjobb helyen. Azt kérte a képviselőtől, hogy ne legyen abban partner, hogy ha a földforgalmi törvénynek baja esik a brüsszeli támadások miatt, akkor a végén külföldi tulajdonba kerülnek a földek. Beszélt arról is, hogy az elmúlt években több mint hétezer igény érkezett földvásárlásra.
 
Napirend elfogadása

Az Országgyűlés hétfői napirendjét úgy fogadta el, hogy az ügyvédekről szóló törvény módosítását házszabálytól eltérően tárgyalhassák, erről 144 támogató és 5 ellenszavazat mellett döntöttek. Ennek értelmében a képviselők még hétfőn megtartják az előterjesztés összevont vitáját, és szavaznak is az előterjesztésről.

Minisztériumok felsorolásáról szóló törvény módosítása

A minisztériumok felsorolásáról – a Miniszterelnöki Kabinetiroda létrehozásáról – szóló előterjesztés bizottsági jelentésének és összegző módosító javaslatának vitájában Hegedűs Lorántné (Jobbik) hiányolta annak megjelölését, mennyiből működik majd az új tárca. Miért kell önálló tárca az általános koordinációnak? – firtatta.

Frakciótársa, Szilágyi György kifogásolta, hogy a fideszes Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetiroda leendő vezetője nem vett részt a vitában.

Bárándy Gergely (MSZP) drágállta a Miniszterelnöki Kabinetiroda felállítását. Megerősítette, a szocialisták nem támogatják a javaslatot, azt alapvetően elhibázottnak tartják, mert szerintük nem struktúraátalakításról van szó, hanem arról, hogy a kormánypártok „egy hű emberüknek" miniszteri széket adjanak.

A szintén szocialista Gúr Nándor szerint is arcpirító és arrogáns a javaslat.

A független Szabó Szabolcs azt mondta: azt, hogy két ember nem képes egymással együtt dolgozni, nem az adófizetők pénzéből kellene rendezni.

Kovács Zoltán, a Miniszterelnökség államtitkára reagálásában visszautasította azokat az állításokat, amelyek szerint Rogán Antal és Lázár János ne beszélne egymással. A kabinet célja a hatékony kormányzás, ennek jegyében hozza létre a Miniszterelnöki Kabinetirodát – hangsúlyozta.

Költségvetés-módosítás

A szintén a Miniszterelnöki Kabinetiroda létrehozásához kapcsolódó költségvetés-módosítási javaslat bizottsági jelentésének vitájában Witzmann Mihály (Fidesz) közölte: az előterjesztést a kormányzati munka belső működésének átalakítása teszi szükségessé. Megjegyezte, minden miniszterelnöknek volt kabinetirodája, a mostani változtatást technikainak nevezte.

Gúr Nándor (MSZP) szerint a kabinetiroda létrehozásához szükséges költségvetési forrás konkrét összegéről kellene vitázni a parlamentben, ennek mostani meghatározásának hiánya ugyanis biankó csekket jelent a kormánynak.

Az ugyancsak szocialista Bangóné Borbély Ildikó azt kérdezte: hogyan tudja majd vezetni Rogán Antal az új minisztériumot, ha egy vagyonnyilatkozatot sem tud kitölteni?

Hegedűs Lorántné (Jobbik) arra hívta fel a figyelmet, hogy a kabinetiroda felállítása miatt a jövő évi költségvetést módosítani kell.

A DK színeiben politizáló Varju László arra szólította fel a kormányt, hogy „hagyjon fel az agymosással" és nem hozzon létre külön minisztériumot azon ügyekre, amelyeket el akar fedni.

L. Simon László, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára zárszavában méltatlannak nevezte a vitát, jelezve: ahhoz képest, hogy a költségvetési törvény módosításáról van szó, durva, személyeskedő vita folyt. Értékelése szerint Hegedűs Lorántné és Bangóné Borbély Ildikó is személyében sértette meg Rogán Antalt, Varju Lászlót pedig arra szólította fel, hogy kövesse meg a kormányt kijelentéseiért.

Az ügyvédekről szóló törvény módosítása

Az MSZP-s Bárándy Gergely az ötpárti előterjesztést ismertetve felidézte, hogy a Budapesti Ügyvédi Kamara tisztújítását a bíróság megsemmisítette, a jogerős döntésig ex lex állapot van, s nem tudni, ki jogosult a hatáskörök gyakorlására. Kérdéses az azóta hozott határozatok sorsa, a napi ügyek – például az ügyvédek felvétele, fegyelmik lefolytatása, pénzügyek – nem várhatnak egy több hónap múlva megválasztandó legitim tisztségviselői karra. Jelezte, hogy az Országos Ügyvédi Kamara elnöke támogatásáról biztosította a javaslatot, amely rendelkezik az átmeneti időszakra vonatkozó helyettesítésekről.

Vízkelety Mariann igazságügyi kapcsolatokért felelős államtitkár értékelése szerint a javaslat a kialakult helyzet rendezése az igazságszolgáltatás érdeke és megőrzi a köztestület autonómiáját. A hatályos jog nem ad egyértelmű eligazítást, így a tárca támogatja a törvénymódosítást – jelentette ki.

Vejkey Imre (KDNP) a vitában azt hangoztatta: az ügyvédi kamara feladatellátása kiemelkedő társadalmi és igazságszolgáltatási érdek és szükséges egy olyan eljárásrend, ami az átmeneti időszak alatt is biztosítja a zökkenőmentes működést, mindemellett pedig nem csorbítja a 140 éves autonómiát.

Lukács László György (Jobbik) üdvözölte, hogy a pártok a szakmai kérdésben a politikai szempontokat félretéve egyet tudtak érteni, értékelése szerint az átmeneti helyzetre helyes eljárásrend készült.

Völner Pál (Fidesz) az előterjesztői zárszóban azt emelte ki, hogy a jogszabálymódosítás jó választ ad a szervezet napi problémáinak megoldására a kamarai választások lezárultáig. Megköszönte a pártoknak, hogy szakmai szinten kezelték a kérdést.

Az elnöklő Jakab István lezárta az összevont vitát.

Azonnali kérdések

Fidesz: milyen feltételek mellett értékesítik az állami földvagyont?

Győrffy Balázs (Fidesz) felidézte, a MAGOSZ és az agrárkamara nyáron kezdeményezte, hogy a kormány fontolja meg az állami termőföldvagyon értékesítését átlátható módon, nem „elkótyavetyélve", és megfelelő hitelkonstrukció mellett. Szavai szerint most kell versenyképessé tenni a magyar gazdatársadalmat a 2020 utáni időszakra, amikor tovább élesedik a helyzet, és fontos, hogy az állammal szemben az erdővagyonnal nem gazdálkodik ezeken a területeken, bérbe adja azokat, így gyakorlatilag tőkekivonás történik az ágazatból. Azt kérdezte, tudják garantálni, ne strómanok kerüljenek birtokon belülre, és olyan pénzügyi segítséget adni, hogy a kisgazdálkodók is tudjanak tervezni? Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára közölte: minden feltett kérdésre igen a válasz. A kormány a MAGOSZ és az agrárkamara javaslatára döntött, hogy az állami tulajdonú földek egy részét értékesítik. Hozzátette: a gazdák jogosan kérik az 1945 óta igénybe vett és függőben lévő tulajdonukat, és emellett „földéhség" is jelen van, a Nemzeti Földalap folyamatosan értékesít 3 hektár alatti területeket, és három-négy ajánlat is érkezik egy-egy területre. Az a cél, a föld azé legyen aki megműveli – rögzítette.

KDNP: mekkora forráshoz jutna a hajléktalanokat segítő szervezetek?

Móring József Attila arra kérdezett rá: mekkora forrásokkal támogatja a kormány a hajléktalanokkal foglalkozó szervezeteket, ezáltal hogyan segíti a téli időjárásnak kitett embereket? Emlékeztetett: tavaly 9,2 milliárd forint állt rendelkezésre. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára azt mondta: az elmúlt években volt olyan tél, hogy egyetlen ember sem hűlt ki az utcákon. Idén is igyekeztek már az év közepén megjelentetni a pályázati felhívásokat, amelyek már igényelhetők a Hajléktalanokért Közalapítványon keresztül étkeztetésre, egészségügyi ellátásra, szállás nyújtására.

Határozathozatalok

Nemzetközi egyezmények

Az Országgyűlés a határozathozatalok elején egyhangúlag jóváhagyta az Európai Űrügynökséget létrehozó alapokmány kihirdetését és az ezzel kapcsolatos információcseréről szóló megállapodást.

Egységesen megszavazták a képviselők annak az európai nyilatkozatnak a kihirdetését is, amely az Ariane, a Vega és a Szojuz hordozórakétáknak a Guyana Űrközpontból történő hasznosításáról szól.

Elfogadták továbbá – szintén egyhangúlag – az emberi jogok védelméről szóló 1950-es római egyezményt módosító 15. jegyzőkönyv kihirdetését.

Önálló minisztériumként létrejön a Miniszterelnöki Kabinetiroda

A parlament 110 igen szavazattal, 30 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett fogadta el a kormányzati törvénymódosításokat, amelyeket Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter kezdeményezett.

A harmadik Orbán-kormány tizedik tárcáját, a Miniszterelnöki Kabinetirodát a kormányfő kabinetfőnökeként, miniszteri rangban Rogán Antal, a Fidesz korábbi frakcióvezetője irányítja majd.

A kihirdetését követő napon hatályba lépő törvénymódosítás azt is rögzíti, hogy a kormányfő munkáját a Miniszterelnöki Kabinetirodán működő Miniszterelnöki Programiroda segíti. A főosztályokra és osztályokra tagozódó programirodát államtitkár vezeti, akinek tevékenységét a miniszterelnök közvetlenül irányítja.

Lázár János kezdeményezése alapján az idei költségvetés módosítását is jóváhagyták a képviselők 111 igen szavazattal, 52 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett. Ez alapján a büdzsé kiegészül a Miniszterelnöki Kabinetiroda fejezettel. A módosítás szerint a felmerülő források biztosítását a kormány saját hatáskörben rendezi.

Az előterjesztések benyújtásakor Rogán Antal azt nyilatkozta az MTI-nek, hogy a Miniszterelnöki Kabinetiroda nem egy szakminisztérium, hanem a kormányfő munkáját segítő kormányzati szerv, „elsődleges dolga az, amit a miniszterelnök feladatként meghatároz".

A Miniszterelnöki Kabinetiroda a kormányzati kommunikációért is felel majd.

Emellett – mint arról Rogán Antal a múlt héten az M1 aktuális csatornának beszélt – a kabinetiroda keretein belül egy nemzeti konzultációs központ is működhet a jövőben.

Ötpárti javaslatra módosították az ügyvédi törvényt

A parlament ötpárti javaslatra – 161 igen szavazattal, 2 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett – módosította az ügyvédekről szóló törvényt, hogy rendezze azt a helyzetet, ha a kamara törvényességi felügyeletét gyakorló igazságügyi miniszter keresetet indít, és ezzel a területi kamara közfeladatainak ellátása veszélybe kerülhet. Az új szabályok a benyújtók szerint biztosítják e közfeladatok zökkenőmentes ellátását a bírósági döntésig.

Az indoklás szerint ebben az átmeneti időszakban – kiindulva a köztestületi autonómia és az önszabályozás alapelvéből – a törvény a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke, illetve elnöksége kezébe helyezi a döntést az ideiglenesen működésképtelenné vált területi kamara által ellátandó feladatok „szétosztásról".

A törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba.

A Fidesz-frakció korábbi közlése szerint az előterjesztés az öt parlamenti képviselőcsoport mellett az Igazságügyi Minisztérium és a Magyar Ügyvédi Kamara elnökének támogatását is élvezi.

Interpellációk

Jobbik: miért terhelik adminisztrációval a pedagógusokat?

Dúró Dóra (Jobbik) magasnak ítélte a pedagógusok adminisztrációs terheit és bírálta az értékelési rendszert. Szóvá tette azt is, hogy az érintettek munkáját segítők aránya harmada az OECD-átlagnak. Az értékelést a tanárokra ráerőltetett kényszernek, ingyen többletmunkának minősítette és a bizalom hiányaként értékelte azt. Szerinte a kormány folyamatosan korlátozza a szakmai szabadságot. Azt kérdezte, hogy ehelyett miért nem azt segítik, hogy a tanárok több időt fordíthassanak a tanításra, nevelésre. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) parlamenti államtitkára szerint a jobbikos politikus „magyarbálinti húrokat" szólaltat meg és úgy vélte: a képviselő megfeledkezett az értékelés valódi céljairól, arról, hogy a szülőket közelebb hozzák az iskolához, s véleményt nyilváníthassanak arról, hogyan tanítják gyermekeiket. Ugyancsak élként hivatkozott arra, hogy azok a pedagógusok, akik komolyan veszik a munkájukat, jobb minősítést, jobb fizetést kapjanak, a szülők, igazgatók, kollégák véleménye alapján legyen lehetőségük előre lépni.
A választ Dúró Dóra nem fogadta el, a képviselők azonban 103 igen, 30 nem szavazattak, 3 tartózkodás mellett igen.

Fidesz: nemzetközi összehasonlításban is elismerik a magyar családpolitikát

Dunai Mónika (Fidesz) felidézte, hogy a közelmúltban nemzetközi konferenciát tartottak Brüsszelben a családok jövőjéről. Összegzése szerint Európa csak akkor tud megújulni, ha a család, a munka hagyományát állítja az életfelfogás középpontjába. Nem a bevándorlás, hanem a család támogatása a legjobb befektetés a jövőbe - jelentette ki. A kormánypárti politikus értékelése szerint az unióban is példaértékű változások mentek végbe Magyarországon. Arról érdeklődött, milyen további családpolitikai intézkedések várhatók. Rétvári Bence, az Emmi parlamenti államtitkára válaszában közös ügyként hivatkozott a családok védelmére és megerősítésére. Mint mondta, le kell bontani az akadályokat a gyermekvállalás elől. Ennek eredményeként beszélt a házasságkötések számának emelkedéséről, a válások és terhesség-megszakítások számának csökkenéséről. Az államtitkár az eddigi intézkedések közé sorolta a gyed extrát, a 37 ezer családnak segítő munkahelyvédelmi akciót, a családi adókedvezményeket, a családi otthonteremtési programot és az ingyenes gyermekétkeztetést.
A választ Dunai Mónika elfogadta.

Hollik István, a KDNP képviselője a köznevelési infrastruktúrafejlesztő program jövőjével kapcsolatban kérdezett. Mint mondta, korábban megteremtették a köznevelés lelki alapjait, most a testi fejlődés adottságait kell fejleszteni. A cél, hogy olyan uniós színvonalú tantermek, tanuszodák, tornatermek legyenek, amelyek hosszú távon biztosítják a diákok egészséges fejlődését. A képviselő azt kérdezte, hány létesítmény tervezése, kivitelezésre van folyamatban, milyen fejlesztések várhatóak a közeljövőben? Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára azt válaszolta, hogy jelenleg 25 településen épülnek a sportlétesítmények, 24 helyen létesülnek tanuszodák. A szakmai előkészítő munka megkezdődött, az építtető elkészíttette a típusterveket, majd elkészültek az engedélyezési dokumentációk, jelenleg a közbeszerzési eljárások kiírása van folyamatban. Jelezte továbbá, elkötelezettek abban, hogy a 2016/17-es tanévben a diákok már ezekben a létesítményekben sportolhassanak. A képviselő elfogadta az államtitkár válaszát.

Varju László független képviselő, a Demokratikus Koalíció politikusa a milánói világkiállításon való részvétel költségeiről kérdezte az illetékes államtitkárt. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériuma parlamenti államtitkára válasza szerint minden szerződés elérhető a kormany.hu honlapon, így kideríthető, hogy mire mennyit költöttek. Jelezte továbbá, hogy a magyar pavilonon kívüli programokra költötték a plusz forrásokat, a filmeket pedig a magyar közmédiában és Milánóban is bemutatták. Varju László nem fogadta el a választ, a képviselők viszont 96 igen, 15 nem és 15 tartózkodással elfogadta azt.

Ikotity István (LMP) azt kérdezte, hogy gazdasági érdekek miatt zárták-e be a budapesti Neptun iskolát, hogy annak helyén kínai iskola üzemelhessen. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára azt válaszolta, hogy a Neptun iskola tanulói az elmúlt években jelentősen felújított Kontyfa utcai iskolában folytatják a tanulmányaikat, az osztályok egyben maradtak, a tanárok továbbfoglalkoztatásáról is intézkedtek.

Kiss László (MSZP) azt kérdezte, hogy mikor kapnak cafetériát az oktatásban dolgozók. Rétvári Bence azt felelte, hogy az emberek elsöprő többsége inkább fizetésemelést szeretne kapni, mint cafetéria-juttatást, a kormány is ezért döntött úgy, hogy a béremelésre fordítja a forrásokat.

Hegedűs Lorántné (Jobbik) annak a reményének adott hangot, hogy nem fogják beépíteni a Városligetet. Rétvári Bence államtitkár azt felelte, hogy a Városligetben a fejlesztés során nőni fog a zöldfelület, de közben javítani fogják a kulturális funkciókat is.