A kormány nem vesz részt a tranzakciós illeték jegybankra való kiterjesztése körül kialakult vitában – jelentette ki Orbán Viktor pénteken az MR1-Kossuth rádió 180 perc című műsorában. „Pénzügyi tranzakciós illetéket mindenki fizet, és a jegybank sem lehet kivétel" – hangsúlyozta a kormányfő. Beszélt arról is, hogy a MNB-ről szóló törvény módosításának pénteki parlamenti elfogadása után „bármikor beeshetnek" az IMF képviselői a hivatalos tárgyalások megkezdésére.
„A kormány nem vitázhat a tranzakciós illeték jegybankra való kiterjesztésről"
A kormányfő szerint még sok vita lesz a tranzakciós illetéknek az Magyar Nemzeti Bankra (MNB) való kiterjesztéséről – amely a munkahelyvédelmi akcióterv egyik forrása –, de ebben a vitában a kormány nem fog részt venni, a jegybank ugyanis független, és a saját belátása szerint jár el.
„Hogy ide hárítja, oda hárítja, ráteszi a bankokra a terhet, maga akarja állni - ebben a vitában a kormány nem vehet részt" – mondta Orbán Viktor, hangsúlyozva ugyanakkor, hogy pénzügyi tranzakciós illetéket mindenki fizet, és a jegybank sem lehet kivétel.
"Bármikor beeshet" az IMF
Az MNB-vel összefüggésben közölte azt is, hogy a nemzeti bankról szóló törvény módosításának pénteki parlamenti elfogadása után „bármikor beeshetnek" a Nemzetközi Valutaalap (IMF) képviselői a Magyarországgal való hivatalos tárgyalások megkezdésére. Arra a felvetésre, hogy a jegybanktörvény-módosítás megszavazása után „pár percen belül lehet időpontot kérni a valutaalaptól", azt felelte: „nem kell kérni időpontot, jönnek ők (...), bármikor beeshetnek mostantól". Hangsúlyozta, szerinte az IMF-hitel értelme a pozíciójavítás, nem pedig a túlélés.
A munkahelyvédelmi terv időzítésére kitérve a kormányfő azt mondta: először meg kellett várni, hogy Brüsszel június 22-én visszavonja „a Magyarországra indokolatlanul kirótt büntetéseket". Az elmúlt két évben Magyarországnak más gazdaságpolitikájáért folyamatosan küzdenie kellett, „folyamatosan fenyegettek bennünket, részben források elvonásával, részben azzal, hogy rossz hírünket keltették a nemzetközi pénzpiacokon, leminősítettek bennünket. (...) Amíg nem sikerült megnyernünk ezt a csatát az EU-val, addig újabb csatát nem érdemes megnyitni. Ezt a csatát megnyertük", most pedig egy következő szakasz kezdődik – fejtette ki.
Hozzátette, a meghirdetett tízpontos akciótervtől, a szociális adócsökkentéstől elsősorban nem munkahely-növekedést, hanem a meglévő munkahelyek stabilizálását várja. Külön kiemelte a képzettséget nem igénylő munkát végzők támogatását, véleménye szerint ugyanis ma Magyarországon ezeknek az embereknek a kelleténél jóval kisebb a megbecsültségük, ezért a munkahelyvédelmi tervnek az is célja, hogy világossá tegye: ezek a munkavállalók fontosak, tisztelik őket, megbecsülik őket. Megjegyezte azt is, hogy a hatmillió forintnál kevesebb éves adóbevétellel rendelkező kisadózók január 1-jétől választhatják majd az átalányadózást.
„Nem akarok senkit sem ijesztgetni, de Matolcsy György nemzetgazdasági miniszternek az asztalfiókjában jó néhány terv lapul még" – mondta Orbán Viktor, példaként említve, hogy a tárcavezetőnek van egy beruházásösztönző terve, amelyre ősszel tér vissza a kormány.
Azzal kapcsolatban, hogy meddig megy el a kormány a munkahelyvédelmi akcióterv érdekében, a miniszterelnök azt válaszolta: ha a kiszámíthatatlan európai gazdaságpolitika miatt néhány dolog másképp alakul, és „kicsit kell változtatnunk, a tartalék módosításával és felhasználásával reagálunk, ha nagyot kell reagálni, ha gyors és mély reakció kell, akkor összehívjuk a parlamentet, és megváltoztatjuk a törvényt".
A jövő évi költségvetésről szólva a kormányfő azt mondta, a büdzsével két dolgot kell garantálni a gazdasági életnek: kiszámíthatóságot és rugalmasságot. Utóbbit azért, „mert csak a jóisten tudja, hogy mi fog történni és mi nem az eurózónán belül, amire nekünk azonnal reagálni kell". Így a 2013-as költségvetés főszámai nem változnak, azokat tartani kell, de a büdzsé belső szerkezetében kellő és rugalmas tartalékalapot kell biztosítani – emelte ki, megjegyezve, hogy összességében nincs olyan terület, amelyre ne jutna több pénz, mint a korábbiakban.
Nem örül a futballban alkalmazható technikai találmányoknak
A miniszterelnököt az MR1-Kossuth Rádió 180 perc című műsorában adott interjújának végén arról kérdezték, mi a véleménye, hogy a labdarúgás szabályalkotó testülete úgy döntött, engedélyezi a játékvezetőket segítő technikai találmányok alkalmazását. Orbán Viktor azt válaszolta, hogy ortodox álláspontot képvisel ebben a kérdésben, és nem támogatja ezt az ötletet.
„A futball maga az élet. Ott a technikának nagyon szűk körben lehet csak helye" – fogalmazott. Hozzátette: a labdarúgás „minden pontja az emberi cselekvés sajátosságaihoz kötődik; ha csak egyetlen pontját kivesszük az életnek, és gépileg rögzítjük, nem biztos, hogy összességében igazságosabb lesz tőle az életünk".
Kitért arra az esetre is, hogy az Eb-n Kassai Viktor az ukrán-angol csoportmérkőzésen 1-0-s angol előnynél nem ítélt meg egy szabályos gólt az ukránok javára. Marko Devics lövését ugyanis John Terry már a gólvonalon túlról rúgta vissza a mezőnybe, Vad II István gólbíró azonban ezt nem jelezte Kassainak, aki így továbbot intett. Ezzel kapcsolatban a kormányfő úgy vélekedett: a hibán túl fog lépni a világ, „továbbra is számíthatunk arra, hogy lesz Magyarországnak kiemelt tekintéllyel rendelkező futballbírója". Orbán Viktor szerint egyébként Kassai Viktor jó döntést hozott az ukrán-angol meccsen, „csak furcsa módon: les volt, aztán engedték, utána a labda bent volt, nem adták meg. Összességében, ha bent lett volna, ha megadták volna, érdemtelen gólhoz jutott volna az adott csapat". Ezt egy videobíró soha az életben nem tudja megoldani – vélekedett.
„Az óvatosabbak közé tartozom, ha jól látom persze, a FIFA is csak egy lehetőséget nyitott meg, hogy a nemzeti bajnokságokban, aki akarja, kipróbálhatja. Próbálják ki, nem kell ezt ellenezni, de nem hiszem, hogy valaha is polgárjogot nyerne a mi játékunkban ez a szabály" – összegezte véleményét.
A labdarúgás szabályalkotó testülete (IFAB) csütörtökön Zürichben döntött úgy, hogy engedélyezi a játékvezetőket segítő technikai találmányok alkalmazását a sportágban. A Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) márciusban nyolc technikai vívmány közül kettőt tartott további vizsgálatra érdemesnek, és az IFAB most mindkettőnek szabad utat adott. Előbbi a teniszből is ismert kamerás megfigyelő rendszer, az úgynevezett sólyomszem segítségével, utóbbi a labdába épített chipnek köszönhetően tudja megállapítani, hogy áthaladt-e a gólvonalon a labda. Az új technikákat először a decemberi, Japánban sorra kerülő klubvilágbajnokságon, majd a 2013-as brazíliai Konföderációs Kupán és a 2014-es vb-n alkalmazzák élesben.
