Az Emberi Erőforrások Minisztériuma Oktatásért Felelős Államtitkárság kidolgozta a kormány számára azt a nyelvoktatási stratégiát, amely az eljövendő nemzedékeknek magasabb színvonalú és használható idegennyelv-ismeretet biztosít. Az óvodától a diplomáig terjedő, átfogó fejlesztési terv az Európai Unió nyelvpolitikájával összhangban kívánja orvosolni a jelenlegi képzés hiányosságait – olvasható a Hoffmann Rózsa vezette Oktatásért Felelős Államtitkárság közleményében.
Magyarországon az uniós átlaghoz képest is magas óraszámban folyik az idegen nyelvi képzés, amely ennek ellenére sem hatékony. A helyzetért nemcsak a nyelvtanárok magas fluktuációja és a rendszeres szakmai ellenőrzés mellőzése okolható, hanem az átjárhatóság hiánya is. Pillanatnyilag ugyanis a különböző intézménytípusok nem építenek a diákok előző iskolájában megszerzett tudására; így fordulhat elő például, hogy a középiskolában a tanulók kétharmada újból kezdő szintről folytatja a nyelvtanulást. A folytonosságot akadályozza a tankönyvek, így a bennük foglalt tanítási módszerek túlkínálata is. Az Oktatásért Felelős Államtitkárság kiemelten fontosnak tartja, hogy a köz- és felsőoktatásból kikerülők olyan szintű nyelvtudással rendelkezzenek, amely hozzásegíti őket a továbbtanuláshoz, az elhelyezkedéshez; ezért az átlátható, ésszerű és főképp hatékony nyelvtanítás megteremtése elengedhetetlen.
Az új stratégia célja, hogy a középiskolai oktatás szervesen épüljön az általános iskolákban folyó eredményesebb képzésre; továbbá, hogy a szakiskolákban ténylegesen megvalósuljon, a felsőoktatásban kellő hangsúlyt kapjon a szaknyelvi oktatás.
A tanulás egymásra építhetőségének egyik biztosítéka a folytonos szakmai kontroll mellett a két éves rendszerességgel elvégzett, 6. osztálytól bevezetett szintfelmérő lesz. Az államtitkárság álláspontja szerint a magyar nyelvvizsga rendszert célszerű az Európa Tanács Nyelvi Intézete által kidolgozott Közös Európai Referenciakeret (KER) szintjeihez közelíteni. Ennek megfelelően az alap- közép-, felsőfok helyett a KER rendszer szerinti - a tényleges nyelvtudást pontosabban meghatározó, nemzetközileg elfogadott – négy szintet javasolja bevezetni: A2 szint (=alapszint), B1 szint (=küszöbszint), B2 szint (=középszint), C1 szint (=haladó szint).
A kitűzött célok elérésében az oktatás-irányítás hangsúlyozza a nyelvtanulást támogató társadalmi környezet jelentőségét is. A magyar lakosság nyelvtudásának fejlesztése nemcsak az egyéni boldogulás, a személyiség sokoldalú kibontakoztatásának feltétele, de gazdasági és kulturális szempontból is vitathatatlan, országos érdek: a foglalkoztatottság emelkedésének, így a versenyképesség, valamint nemzetközi kapcsolataink erősítésének garanciája – áll az államtitkárság közleményében.
