Határozathozatalok
A parlament kedden jóváhagyta a Belügyminisztérium (BM) terrorellenes csomagját, létrehozva ezzel a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központot, és elfogadta az alaptörvény hatodik módosítását is, amellyel alkotmányba foglalták a terrorveszélyhelyzetet a képviselők. A minősített többséget igénylő rendelkezéseket 185 igen szavazattal, 6 nem ellenében, 3 tartózkodás mellett hagyták jóvá a képviselők, az egyszerű többséget igénylő passzusok pedig 182 igen, 9 nem és 3 tartózkodó szavazatot kaptak.
A BM intézkedési csomagjának egyik lényegi eleme, hogy az eddigi Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ a jövőben nemzetbiztonsági szolgálatként, Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ (TIBEK) néven működik tovább. A belügyminiszter alá tartozó TIBEK feladata a nemzetbiztonságot, bűnüldözést, közbiztonságot vagy más alapvető biztonsági érdeket sértő adatok feldolgozásának, elemzésének eredményeként a lehető legátfogóbb kép összeállítása az ország terror-, illetve esetleges más fenyegetettségéről, a belső biztonsági helyzetről, a közbiztonság állapotáról. Minderről tájékoztató rendszert működtet, és értékelő jelentéseket készít a kormánynak. Az eredetileg javasolthoz képest azonban változás, hogy a különböző tárcák által felügyelt szolgálatok nem adnak majd automatikusan adatokat a TIBEK-nek.
Módosította az alaptörvényt az Országgyűlés, kiegészítve a különleges jogrendre vonatkozó szabályozást a terrorveszélyhelyzet kategóriájával. A hatodik alkotmánymódosítást 153 igen szavazattal, 13 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett fogadta el a parlament fideszes és KDNP-s képviselők javaslatára. Az új alaptörvényi cikk szerint az Országgyűlés a kormány kezdeményezésére terrortámadás veszélye vagy terrortámadás esetén meghatározott időre terrorveszélyhelyzetet hirdet ki, amihez a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. Terrorveszélyhelyzet idején a kormány egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat. A kormány azonban már a terrorveszélyhelyzet kihirdetésénék kezdeményezése után bevezethet rendkívüli lépéseket. Ezekről a köztársasági elnököt és az Országgyűlés illetékes bizottságait folyamatosan tájékoztatni kell. Az így bevezetett intézkedések hatálya az Országgyűlés terrorveszélyhelyzet kihirdetésére vonatkozó döntéséig, de legfeljebb 15 napig tart.
A parlament 128 igen, 62 nem szavazattal, tartózkodás nélkül elfogadta a közbeszerzési törvény módosítását, amelyet képviselőként nyújtott be a fideszes Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter és frakciótársa, Mengyi Roland. Utóbbi az általános vitában elmondta, a hatályos szabályokban a közbeszerzésből kizárják azt a céget, amelyet magyar vagy külföldi hatóság kartellezés miatt büntetett három éven belül. A változtatással a szabály alól a közbeszerzésért felelős miniszter javaslatára a kormány egyedi döntéssel felmentést adhat. Az ajánlatkérő kizárólag a közbeszerzési eljárás megkezdése előtt kérhet felmentést és csak akkor, ha a közbeszerzési eljárással érintett piac gazdasági szereplőinek jelentős része kizáró ok hatálya alatt áll. A kormánypárti képviselők azzal indokolták a módosítást, hogy egy 2012-es versenyhivatali határozat miatt a bankszektor eltiltás alatt áll és nem tudják az uniós támogatásokat kiosztani.
Az Országgyűlés elfogadta a kormány jövő évre javasolt adócsomagját, amely a baromfihús, a tojás, a friss tej forgalmi adóját 5 százalékra, míg az internetszolgáltatás és az éttermi étkezés áfáját 18 százalékra mérsékli 2017-től. Az adócsomag a cafeteriaszabályokat is módosítja. Ennek értelmében az alkalmazottak kedvezményes adózás mellett évente 100 ezer forintot kaphatnak készpénzben, ezen felül a közszféra alkalmazottjainak 100 ezer forintot, a magánszféra dolgozóinak 350 ezer forintot utalhat SZÉP-kártyára a munkáltató.
Az Országgyűlés új törvényt hozott a jövedéki adóról, amely a kőolaj világpiaci árához kötötte és annak jelenlegi mértéke alapján szeptembertől emelhetővé tette az üzemanyagok jövedéki adóját, hasonlóan a dohánytermékekhez, amelyek jövedéki adóterhelése 2017 végére harmadával növekszik. Az elfogadott javaslat értelmében az üzemanyagok jövedéki adója abban az esetben emelkedik, ha a kőolaj világpiaci ára hordónként 50 dollár alá csökken. Ebben az esetben a gázolaj közterhe literenként 10, a benziné 5 forinttal növekszik. A kormány az így szerzett többletbevételeket elsősorban az alsóbbrendű utak felújítására fordítaná. A kabinet szerint a dohánytermékek jövedéki adóját uniós előírások miatt kell 29 százalékkal emelni 2017 végéig, három lépésben. A cigaretták adója elsőként idén szeptembertől emelkedik.
Az Országgyűlés elfogadta az idei költségvetést átíró indítványhoz benyújtott bizottsági összegző módosító javaslatot, amely további 14,4 milliárd forinttal növelné a 2016-os büdzsé bevételeit és kiadásait, miközben a hiányt változatlanul hagyná. Ezek egyike, hogy - az éppen zajló oktatási átalakítások eredményeként - 15 milliárd forinttal 85 milliárd forintra emelkedik a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) dologi kiadásainak kerete, miközben az ott dolgozók juttatásai ugyanekkora mértékben csökkennek.
Az államháztartást szabályozó joganyag módosítását, a központi költségvetésről szóló törvény végrehajtásához kapcsolódó törvénymódosításokat, valamint az egyes elkülönített állami pénzalapok megszüntetéséről szóló rendelkezéseket is tartalmazza a jövő évi költségvetést megalapozó kormányzati törvénycsomag.
Az Országgyűlés elfogadta a költségvetési bizottság jövő évi költségvetéshez benyújtott összegző módosító javaslatát, aminek eredményeként a 2017-es költségvetés kis mértékben, összesen mintegy 50 milliárd forint értékben módosult.
Az Országgyűlés 149 igen, 24 nem szavazattal és 5 tartózkodás mellett elfogadta a XXXIII. nyári olimpiai és XVII. nyári paralimpiai játékok pályázatáról és rendezéséről, kormánypárti képviselők által benyújtott törvényjavaslatot. Gulyás Gergely, Bánki Erik, Vas Imre (Fidesz) és Hollik István (KDNP) előterjesztésének preambuluma szerint bár Magyarország a világelsők között áll az egy főre jutó olimpiai és paralimpiai érmek számát tekintve, a viharos huszadik század nem adta meg a lehetőséget, hogy Magyarország rendezője is lehessen az olimpiának. A kormánypárti politikusok hisznek abban, hogy most elérkezett az idő és 2024-ben olimpiát rendezhet Magyarország. A törvényalkotási bizottság javaslatára került bele a preambulumba, hogy 2024-ben a rendezés feltételei zömében olimpia nélkül is adottak lesznek Budapesten, Magyarországon. Már most is, és 2024-re még inkább Magyarország, az európai uniós kohéziós forrásokat is felhasználva, gyökeresen megújított, korszerű infrastruktúrával, közlekedési hálózattal, turisztikai infrastruktúrával és sportlétesítményekkel bír - olvasható az elfogadott törvény szövegében. A törvény célja a többi között az olimpiai és paralimpiai játékok pályázati eljárásának, továbbá rendezésének hatékony lebonyolításához szükséges szabályok megalkotása. Meghatározták, hogy a főváros és a Magyar Olimpiai Bizottság közös tulajdonában lévő Budapest 2024 Nonprofit Zrt. a pályázatért és - a rendezési jog elnyerése esetén - a szervezésért felelős szerv.
Az európai ügyek bizottságának az unió bevándorlók automatikus tagállami elosztását célzó úgynevezett korrekciós mechanizmusát bíráló jelentését tárgyalta kedden délután az Országgyűlés. Firtl Mátyás (KDNP) arról beszélt, hogy Magyarország migrációs válságra adott válaszai, megoldási javaslatai kezdetektől működőképesek voltak. A tényleges üldözötteknek valóban segítséget kell nyújtani, de elsődleges kötelességünk a hazánk megvédése, továbbá Európa megóvása az integrálódni képtelen tömegektől, hogy ne alakulhassanak ki párhuzamos társadalmak - mondta. Hozzátette: a migránsáradat közvetett és közvetlen veszélyeket hordoz. Úgy vélte, az európai ügyek bizottságának jelentése következetesen képviseli a magyar bevándorolási politikát. Az eddigi tapasztalatok, az uniós megoldáskeresés kudarca jelzi, hogy csak azok az országok adnak hiteles válaszokat, amelyek tisztelik a hagyományos európai értékeket és össze tudnak fogni érdekeik képviseletére - magyarázta.
A KDNP pedagógusnapról
Hoffmann Rózsa (KDNP) a pedagógusnap nap kapcsán Korzenszky Richárd perjelt, bencés pedagógust idézve azt mondta, az iskola nem tantervektől lesz iskolává, nem a felszereltségétől függ, hogy jó-e az iskola, igazi elkötelezett emberek kellenek, akik kézen fogják a gyerekeket és felvezetik őket az életbe. Mint mondta, a pedagógusokról csak a tisztelt hangján szabad szólni. A kormánypárti politikus felszólalása végén szimbolikusan egy szál virággal köszöntötte a pedagógusokat.
Rétvári Bence a pedagógusokat köszöntve arról beszélt, hogy olyan oktatási rendszert szeretnének teremteni, amely vidéken és a fővárosban is megteremti a tartalmi tanulás, fejlődés egyenlő feltételeit.
Ikotity István (LMP) a vasárnapi pedagógusnap kapcsán beszélt arról, hogy egyáltalán nincs ok az ünneplésre. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára szerint a képviselő egymásnak ellentmondó dolgokat vett a kormány szemére, így azt, hogy elbutít és túlterhel. Közölte, a kormány igyekszik a pedagóguspálya megbecsültségét visszaadni, ezért hirdették meg az életpályát. Hozzátette: a sikeres volt a munka köznevelési kerekasztalon, ahol a gyakorló iskolaigazgatók és pedagógusok véleményét igyekeztek becsatornázni.
Rig Lajos (Jobbik) azt mondta, támogatják, hogy egy nagy budapesti szuperkórház helyett három sürgősségi centrumot hozzon létre a kormány. Rétvári Bence válaszában azt mondta: Budapesten a tervek szerint komplex, sokszakmás, sürgősségi ellátásra is alkalmas centrumok jönnek létre egy telephelyen. Közölte, a centrumok létrejöttével nem kell olyan rémképektől tartani, amit a Jobbik hangsúlyoz a János kórházzal kapcsolatban. Kijelentette: senkinek nem kell tartani attól, hogy a közelében bármilyen ellátás megszűnne.
Fidesz: a NATO-csúcs célja a hosszú távú alkalmazkodás
Németh Zsolt (Fidesz) úgy értékelte, hogy az egy hónap múlva tartandó varsói NATO csúcstalálkozó legfontosabb célja a hosszú távú alkalmazkodás. Kifejtette: az a kérdés, a NATO képes lesz-e reagálni az új biztonságpolitikai helyzetre, amit nem lehet elválasztani attól, hogy Oroszország katonai agresszióval sújtotta Grúziát, Ukrajnát. Elmondta, a helyszínnel is demonstrálni akarják a Lengyelország iránti szolidaritásukat. Jelezte azt is, hogy a NATO négy zászlóaljjal fogja megerősíteni a Lengyelországot és a három balti köztársaságot. Kitért arra is, hogy a találkozó a nyitott ajtók politikájának megerősítéséről is szól; Magyarország az elsők között ratifikálhatja Montenegró szövetséghez csatlakozását. Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium gazdaságdiplomáciáért felelős államtitkára azt mondta, a csúcstalálkozótól a szövetségi szolidaritás és a transzatlanti közösség kohéziójának megerősítését várják, a szövetségi egység megtartása érdekében pedig egy földrajzilag kiegyensúlyozott és átfogó, Kelet és Dél megközelítést támogatnak. Jelezte, 2026-ig tartó pontos ütemezése van Magyarországnak NATO-vállalásai teljesítésére. Szólt arról is, hogy döntés született egy jelentős képességfejlesztési programról, aminek keretében a közeljövőben helikoptereket újítanak fel.
