Az önbecsülés fontos eleme, hogy az ember bízhat a saját szakértelmében és a felsőoktatásban megszerzett tudásban, amire a későbbiekben építhet. Legalább ilyen fontos – folytatta –, hogy a pedagógusok a pályatársak szakértelmében is bízhassanak.

A pedagógusdiploma ne csak ugródeszka legyen

A tárca vezetője hangsúlyozta a tanárképzés megújításának fontosságát is, hogy ne lehessen a tanári diplomát csak úgy mellékesen megszerezni, és aztán mellékesen kezelni. Szerinte az sem mindegy, mikor hozza meg valaki a döntést a tanári diploma megszerzéséről. Azt szeretnék üzenni az ösztöndíjjal, hogy ezt a döntést az „első percben” meg kell hozni. A pedagógusdiploma ne csak ugródeszka legyen más karrierekhez, ne csak a felnőtté válás késleltetése legyen – fogalmazta meg a miniszter.

Balog Zoltán kitért arra is, néhány éve még lehetett valakiből 15 óra gyakorlat után tanár, a Bologna-rendszerben aztán ez fél évre nőtt. A jelenlegi kormány egy évet tart szükségesnek és helyesnek – jelezte.

Ne kívülről mondják meg ki a jó tanár és mi a jó teljesítmény

A tárca vezetője hozzátette: fontos, hogy az intézményrendszeren belül biztosítsák a szakma minőségét és a megbecsülését, hogy ne kívülről mondják meg ki a jó tanár és mi a jó teljesítmény. Erre szolgál a szakfelügyelet – mondta. A szigorú szakmai követelmények és az önálló gondolkodás ugyanakkor egyáltalán nincsenek egymással ellentmondásban – rögzítette.

Balog Zoltán szerint alapvető felismerés, hogy az iskolarendszer, az iskola nagy lehetőség a társadalom, a nemzeti közösség összetartó erejének erősítésben, és a szolidaritás kialakításában segíthet. Ebben nagyon fontos szerepük lehet az elsőgenerációs tanárértelmiségieknek – állapította meg.

A tárca vezetője szólt arról, hogy az oktatás, a nevelés elsősorban nem szolgáltatás, hanem szolgálat és az utóbbit sohasem szabad összekeverni a szervilizmussal.

Az ösztöndíj a jövő pedagógus társadalmának az egyik alapja

Felidézve az oktatási átalakításokat, az életpálya elindítását hangsúlyozta: a munkának nincs vége. Az a küldetésük, hogy olyan utánpótlást biztosítsanak a tanári karnak, amely a jövőképet, a hivatás jelentőségét, az életpályát már látja maga előtt – fejtette ki, hozzátéve: amit elkezdtek, azt csak folytatni lehet.

A miniszter szavai szerint új utat nyitottak a pedagógusi pálya választására ösztönözve, és az ösztöndíj végre hosszan tartó és elegendő anyagi hátteret, biztonságot teremt a pedagógushallgatók tanulmányainak idejére.

Balog Zoltán rámutatott: az ösztöndíj a jövő pedagógus társadalmának az egyik alapja, egyszerre reflektál a jövőre és a nevelés természetének „többességére”, a felsőoktatást összeköti a közneveléssel. Távlati cél, hogy inspirálják a diákokat, egyre népszerűbb legyen a pedagógusképzés, és az ösztöndíj jelképe legyen a megújuló tanárképzésnek is – jelezte.

Elmondta: 2012-ben négy kémiatanárt, 16 fizikatanárt, 28 biológia és 53 matematika szakos tanárt vettek fel a 2,5 éves osztott rendszerű mesterképzésre. Tavaly osztatlan képzésben 108 kémia, 107 fizika,  168 biológia és 248 matematika szakos hallgató volt. 

Az osztatlan pedagógusképzésben részt vevő egyetemi és főiskolai hallgatók közül a havi 25, 50 és 75 ezer forintos ösztöndíjakban az 529 pályázó közül összesen 437-en részesülnek. Elbíráláskor a fő szempont a hiányszakok pedagógusigénye mellett a felvételi eredmény, a munkavállalási régió érintettsége és a szociális helyzet volt. 112 hallgató havonta 75 ezer, 293 diák 50 ezer és 32 hallgató 25 ezer forintot kaphat.

Ez az összeg az első két félévre jár, utána a kreditindex alapján határozzák meg a juttatást. Ha valaki jól teljesít, tanulmányai teljes idejére megkaphatja az összesen 3,5 millió forintot. A juttatásokat az első ösztöndíjakat visszamenőleg kapják meg a diákok.

Az ösztöndíjakat jelképező okleveleket a karok képviselőinek Balog Zoltán mellett Hoffmann Rózsa köznevelési és Klinghammer István felsőoktatási államtitkár adta át.