Mint mondta: az ütemezésben meg kell majd állapodni, de ennek az összegnek a pótlása nemcsak erkölcsi, hanem jogi kötelesség is, valamint a későbbiekben ezen a területen automatizmusként működő finanszírozási rendszert kell alkalmazni, ami nem a mindenkori költségvetés jó- vagy rosszindulatától teszi függővé az egyházi beruházásokat. Hozzátette: az 1+1 százalékos rendszernél is egységes szabályozás megalkotására van szükség. Változtatni kell szerinte az egyházi épületek rekonstrukcióján is, ma az Orbán-kormány által biztosított összeg tizedét fordítják mindössze ilyen célra.
   
A fideszes politikus szerint a pártállami diktatúra öröksége miatt még ma is az az attitűd munkál a szocialista párt képviselőiben, hogy az egyházak alapvetően ellenfelek, akiket jó lenne visszaszorítani a templom négy fala közé, ez a magatartás hatotta át a kormányzati hozzáállásukat is. Ma Magyarországon másodosztályúaknak számítanak azok az emberek, akik egyházi iskolába járatják gyermeküket, vagy egyházi egészségügyi szolgáltatást vesznek igénybe.

Az egyházak alapításának esetleges szigorításáról kifejtette: az államnak nincs joga ahhoz, hogy beleszóljon abba, ki miben hisz, hogyan gyakorolja vallását, a vallásszabadságot maximálisan biztosítani kell, ugyanakkor azokat a szervezeteket ki kell szűrni, amelyek nem akarnak mást, mint áfa-visszatérítést és egyéb kedvezményeket. A civil szervezeteknél három évet kell várni az egy százalék igényléséhez, egy ilyen szabályozást az egyházaknál is elképzelhetőnek tart.

Tisztesség a magánszférában és a köz világában egyaránt, ez lesz az új kormány egyik elsődleges feladata – szögezte le az Országgyűlés emberi jogi bizottságának elnöke, aki reális esélyt lát arra, hogy felelősségre vonják a 2006-os őszi rendőri brutalitás valódi felelőseit.