Bár a kereszténydemokrata állásponttól távol áll a magzat elvétetése, tudomásul vesszük, hogy erre a tilalomra a mai világban, ilyen társadalmi hangulatban nincs mód. És nagyon fontos, hogy nem a balliberális oldal keltette hangulat miatt döntöttünk így: az alkotmányról szóló konzultációnak éppen az a lényege, hogy a társadalom többsége számára elfogadható, betartható alaptörvény szülessen. Ugyanakkor ahhoz ragaszkodtunk, hogy a magzati élet védelme, mint alapelv megjelenjen az új alkotmányban, ez szerintem senki számára nem lehet irritáló – mondta Semjén Zsolt, a KDNP elnöke, miniszterelnök-helyettes a Demokratának adott interjújában.
Az utóbbi időben többször lehetett olvasni, hallani a sajtóban a Fidesz és a KDNP közötti vitákról. Megváltozott valami a két párt viszonyában?
Egyáltalán nem erről van szó. Az elmúlt években többször elmondtam, hogy a mi együttműködésünk nem egyszerűen egy koalíció, egy taktikázáson alakuló alku eredménye, hanem bajtársi szövetség. A tavalyi választások óta pedig talán nem túlzás, ha azt is hozzáteszem, ez a legsikeresebb konstrukció, amit valaha kitaláltak.
Mintha valami éppen a tavalyi siker után történt volna...
Történt is: kormányozni kezdtünk. Korábban többször hallottam azt a vádat, hogy a KDNP csak formálisan létezik, valójában a Fidesz egyik tagozata. Nos, ez nem igaz. A miénk egy létező párt, méghozzá világnézeti párt, amelyik szoros szövetségben dolgozik a Fidesszel. A viták, amiről a sajtóban hallani, pontosan ebből adódnak. Mivel világnézeti párt vagyunk, így vannak olyan kérdések, amelyekben markánsabb véleményt képviselünk, mint a Fidesz, amelyik egy széles néppárt. Nem véletlen, hogy éppen az oktatás és az új alkotmány kapcsán írhatott a sajtó néhány vitáról, hiszen mindkettő olyan terület, amikor hiába egyeznek meg a célok, hiába van számtalan olyan alapkérdés, amelyben teljes az összhang, bizonyos területeken, ha úgy tetszik, szigorúbbak vagyunk szövetségesünknél. Persze ez nem okoz olyan feszültséget, ami a már említett bajtársiasságot kicsit is gyengítené, egyszerűen ezeket a pontokat alaposan át kell be¬szélni, hogy aztán megtalálhassuk a mindenkinek megfelelő megoldást. Amikor ellenzékben voltunk, minden bizonnyal azért nem lehetett érzékelni ezeket a különbségeket, mert akkor nem voltunk döntési pozícióban, és mivel a közös alapokkal, célokkal mindannyian tisztában voltunk és vagyunk, így a néhány területen érzékelhető gondolkodásbéli eltéréssel nem foglalkoztunk. S mondom még egyszer, ezek nem is befolyásolják a kö-zöttünk lévő viszonyt.
E vitáknak nagyobb a füstje, mint a lángja?
Pontosan. Ha az alkotmány előkészítését nézzük, vannak bizonyos elvi alapok, amelyektől keresztény pártként nem tudunk eltekinteni. Ilyen a magzati élet védelme. Ez a terület azért vált kényessé, mert a szocialisták hisztérikus hangulatot keltettek, mondván, mi az abortusz teljes tilalmára készülünk. Nos, bár a kereszténydemokrata állásponttól távol áll a magzat elvétetése, tudomásul vesszük, hogy erre a tilalomra a mai világban, ilyen társadalmi hangulatban nincs mód. És nagyon fontos, hogy nem a balliberális oldal keltette hangulat miatt döntöttünk így: az alkotmányról szóló konzultációnak éppen az a lényege, hogy a társadalom többsége számára elfogadható, betartható alaptörvény szülessen. Ugyanakkor ahhoz ragaszkodtunk, hogy a magzati élet védelme, mint alapelv megjelenjen az új alkotmányban, ez szerintem senki számára nem lehet irritáló. Itt tehát már meg is van a közös nevező. Hozzáteszem, nem is feltétlenül a Fidesz és a KDNP között volt kisebb gondolkodásbéli különbség, mert ez egy olyan kérdés, amiben nem pártállás, hanem egyéni felfogás szerint döntenek az emberek.
Ahogyan az Istenben való hit sem pártállástól függ.
Valóban nem, mégis annak kapcsán, hogy megfogalmazódott, szerepeljen a preambulumban az Istenre való utalás, szintén hallhattunk túlzó álláspontokat. Nincs szó arról, hogy kirekesztenénk a nem hívőket, egyszerűen azt valljuk, a magyarság történelmétől elválaszthatatlan a kereszténység. Ezért javasoltuk, hogy szerepeljen a bevezetőben Isten neve, ettől még mindenki magáénak érezheti majd az új alkotmányt. Ahogyan a Himnuszt is magukénak érzik azok a magyarok is, akik nem hisznek Istenben, nem vallásosak, pedig úgy kezdődik, hogy „Isten, áldd meg a magyart".
Ez a kérdés uniós szinten is vitát jelent, láthattuk ezt néhány éve a EU alkotmányának összeállításánál is. A legújabb jel pedig, hogy az unió legfrissebb naptárában szinte minden napra jut valamilyen évforduló, emléknap, s valamennyi itt előforduló jelentősebb vallás legnagyobb ünnepeit is feltüntették a ramadántól a hanukáig. Kivéve a kereszténységet, mert a karácsonyt vagy a húsvétot hiába keressük.
Sajnos tény, hogy az EU bürokráciája egy olyan alma, ami nagyon messzire gurult az alapító atyák fájától. Fellelhető egy kifejezetten antikrisztiánus magatartás, főleg baloldali, liberális oldalról, ami összekapcsolódik fontos értékek, így a házasság intézményének támadásával is. Nem véletlenül ragaszkodunk például a magzati élet védelmének megfogalmazásához, hiszen az európai színtéren elképesztő ötletek merülnek fel. Érkezett például egy olyan állatvédelmi javaslat, miszerint a kozmetikai iparban alkalmazott állatkísérleteket szüntessék meg, ami eddig teljesen mértékben támogatható, az ötlet másik felére viszont nehéz jelzőket találni: a javaslattevők az állatokat emberi embriókra cserélnék a kísérletek során.
Úristen...
Még szakmai indoklás is született. Állítólag bizonyos készítményeknél az embrióból vett szövet sokkal pontosabb eredményeket mutat, mint az egerekből vett. Az ilyen deviáns elképzelések azok, amelyekkel kapcsolatban nincs helye mérlegelésnek, minden erővel tiltakozni kell.
Bízzunk benne, hogy nagy erőkifejtésre ebben azért nem lesz szükség, mert egy ilyen beteg gondolat nem élvezhet jelentős támogatást.
Már az is szomorú, hogy egyáltalán felmerült.
Evezzünk is vissza hazai vizekre. A magyar állampolgárság megadása nagy siker, rengetegen jelentkeznek hétről hétre, és szomszédaink is mintha megnyugodtak volna. Elégedett az eddigi eredményekkel?
Mindannyiunk számára mély és fájó seb volt 2004. december ötödike. Az, hogy tavaly nyáron ilyen elsöprő volt a törvény támogatása, valamint hogy nem igazolódtak be azok a balsejtelmek, amelyek a hivatalok összeomlásáról, a szomszédos országokkal való viszony elmérgesedéséről szóltak, gyógyírt jelenthetnek. Sőt, utóbbi kapcsán egyértelmű, hogy sokkal előremutatóbb tárgyalások folynak például Szlovákiával, mint a szocialista kormány idején.
A szavazati jog részleges vagy teljes megadása azonban még nem dőlt el, vannak, akik egyáltalán nem társítanák ezt a jogot az állampolgársággal, mások határon túli parlamenti küldöttekről beszélnek, míg ön teljes értékű jogról. Mikorra derül ki a megoldás?
Az ősz folyamán pont kerülhet az ügy végére. Én valóban utóbbi állásponton vagyok, mert nem értek egyet például az olyan ellenérvekkel, hogy aki nem fizet itt adót, az ne is szavazhasson. Hányan vannak olyanok, akik itt élnek Magyarországon, születésük óta magyar állampolgárok, de soha életükben nem fizettek adót, és nem akarta tőlük elvenni senki a lehetőséget, hogy választhassanak? Ahogyan azoktól sem, akik külföldre mentek dolgozni vagy ott kötöttek házasságot, és szintén nem itt adóznak. Igazságtalannak érzem, hogy kirekesszük azokat, akik becsületesen dolgoznak, de nem lehettek magyar állam¬polgárok. Annyi lenne a különbség, hogy míg az itteni lakcímmel rendelkezők egyéni képviselőre és pártlistára is voksolhatnak, addig azok, akik nem Magyarországon vannak bejelentve, értelemszerűen csak listás szavazatot adhatnának le – az én állás¬pontom szerint. Az Országgyűlés bölcsessége majd eldönti, így lesz-e. Mindenesetre azt gondolom, senki sem lehet másodrendű állampolgár, s aki a kötelességeinek eleget tesz, attól ne vegyünk el jogokat.
