Firtl Mátyás előadásában kifejezésre juttatta, hogy a térség ezért is csatlakozott a CETC kezdeményezéshez, amely hat ország – Svédország, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Magyarország, Horvátország – régióinak összefogásával küzd a Közép-Európai Közlekedési Folyosó fejlesztéséért, a hazánkat érintő útszakaszain csak kétsávos, és településeken áthaladó főúton zajlik forgalom.

Az E65 jelű út magyarországi szakasza (a 86-os főút) hazánk EU-csatlakozásával TEN-T útvonal lett, azonban elmaradt a korszerűtlen út „kiváltása” a tervezett M86-M9 jelű gyorsforgalmi úttal – mutatott rá Firtl Mátyás.

A „TEN-T" hálózat 2010-ben esedékes szakpolitikai felülvizsgálatáról szólva, Firtl Mátyás emlékeztetett: Győr-Moson-Sopron megye 2009 tavaszán kezdeményezte, hogy a TEN-T hálózat felülvizsgálatáról szóló „Zöld Könyv” rögzítsen több helyzetértékelő megállapítást, valamint fejlesztési irányt. Hangsúlyozta: változtatni kell azon az örökölt helyzeten, hogy az EU-hoz később csatlakozott keleti tagállamok a nyugatikénál lényegesen szerényebb közlekedési infrastruktúrával rendelkeznek.

Nyomatékosan felhívta a figyelmet annak szükségességére, hogy az Európai Unió – az esélyegyenlőség biztosítása és a területi kohézió biztosítása érdekében - támogassa kiemelten a keleti tagállamok elérhetőségének javítását, miután a „CETC RoutE65" egyébként is túlterhelt útvonalán folyamatosan növekszik a nemzetközi kamionforgalom.

A hat országot összekötő útvonalnak a környezetvédelmi és biztonsági szempontból kritikus, továbbá életminőségi szempontból elfogadhatatlan szakaszait indokolt mielőbb – uniós támogatással – gyorsforgalmi utak megépítésével kiváltani – hangoztatta előadásában Firtl Mátyás Brüsszelben, a Greener and smarter transport elnevezésű konferencián, amelynek levezető elnöke Manninger Jenő, a Zala Megyei Önkormányzat elnöke volt.