A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára annak kapcsán, hogy a napokban közzétett korrupciós listán Magyarország a 46. helyezett, elmondta: az unióban körülbelül úgy áll az ország, ahogyan a gazdasági rangsorban, a szűkebb régiónak pedig az első harmadában helyezkedik el.

A bizalom az egyik legnagyobb hiánycikk a régióban az állam és az állampolgárok között – jegyezte meg Rétvári Bence.

A jogalkotásban a korrupció elleni lépésekre példaként említette az államtitkár a közélet tisztasága elleni cselekmények kiemelt üggyé nyilvánítását és az ilyen büntetőperek felgyorsítását, illetve a közbeszerzés, valamint a párt- és kampányfinanszírozás újraszabályozását, melynek eredményeként például a kampányfinanszírozás a kiadási oldalon átláthatóvá válik.

Hozzátette: a jogalkotás mellett fontos a szemléletformálás, a társadalom ellenálló képességének növelése, amiben nagy szerepe lehet a civilszervezetekkel való együttműködésnek.

A kormánytisztviselői kar várhatóan a közeljövőben elfogadja magára nézve az úgynevezett zöld könyvet, ami egy majdani etikai kódex alapja lehet. A nemzeti alaptantervnek pedig része lesz a középfokú oktatásban a korrupció problémája – mondta Rétvári Bence.

Tove Skarstein, Norvégia magyarországi nagykövete a konferencia megnyitóján elmondta: országa érdeke a korrupció elleni harc, és az átlátható gazdasági kapcsolatok, ezért még idén elindul egy 150 millió eurós program a két ország közt.

A nagykövet is kiemelte a szemléletformálás jelentőségét, különösen a fiatalok körében.

Hozzátette: miközben az országok kétharmada korruptnak nevezhető, a jómódú országok tiszták, a jóléttel együtt jár a korrupció elleni harc.

„Nem kell elfogadni a korrupciót, nem természetes közegünk!" – jelentette ki a norvég nagykövet, akinek országa a korrupciós rangsorokban rendre kedvező helyen szerepel.

Magyarország korrupciós helyzetéről a nagykövet annyit mondott: folyamatosan javul.

Alexa Noémi, a rendezvényt szervező Transparency International Magyarország ügyvezető igazgatója üdvözölte a választási eljárásról szóló törvénynek azt a rendelkezését, mely szerint a kampányhirdetések ára nyilvános, ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy az óriásplakátoké nem, továbbá a következő választáson várhatóan lesz regisztrációs kampány is, így összességében mégis a kampányfinanszírozás korrupciós kockázata.

A szakember hozzátette: köztudott, hogy a két nagy párt a kampányra fordítható összeg felső határánál többnyire 2-3-szor többet költött, az új szabályozásban pedig ez a felső határ megszűnik.

Alexa Noémi felhívta a figyelmet egy új adatbázisra, mely javarészt nyilvános információk, például a választási és az uniós támogatásokat tartalmazó nyilvántartások alapján 20 ezer személy, 25 ezer szervezet és 30 ezer tranzakció kapcsolatrendszerére vonatkozó következtetések levonására ad lehetőséget.

Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke előadásában kiemelte többek között azt, hogy a közfeladatot ellátó személy tájékoztatásának pontosnak kell lennie, ellenkező esetben a jogállam kerül veszélybe.

Kérdésre válaszolva az elnök elmondta, a Grippen vadászgépek vételével kapcsolatos jelentés adatai közérdekűek, azt pedig nem szeretik az adatvédelmi szakemberek, ha közérdekű adatokat pusztán azért minősítenek, hogy eltitkolhassák.

Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke elmondta: az igazságszolgáltatást tekintve a munka eredménye, az ítélkezés és maga a szervezet is átlátható.