Schmitt Pál ellátta kézjegyével Magyarország új alaptörvényét, amely 2012. január 1-jével lép életbe. A köztársasági elnök rövid beszédében arról szólt, hogy a jog csak a jobb élet esélyét adhatja meg, rajtunk áll, milyen sorsot építünk.
Akár Istenben, akár a sorsban hiszünk, körülöttünk ilyenkor minden az újjászületésről szól – hangsúlyozta beszédében Schmitt Pál. Véleménye szerint idén nemcsak a természet, hanem a legfontosabb törvényünk is megújult. Húsz évvel a rendszerváltás után most élni tudtunk a történelmi lehetősséggel. Mindannyiunk közös ügye az új alaptörvény, egyszerre magyar, korszerű és európai – tette hozzá.
Schmitt Pál szerint erőt adhat mindannyiunknak, hogy az alaptörvényben lévő szabadságjogok az európai jogi chartára épülnek. A jog csak a jobb élet esélyét adhatja meg, rajtunk áll, milyen sorsot építünk – mondta a köztársasági elnök.
| A történelem ma visszazökkent az eredeti kerékvágásba – mondta el hétfői ünnepi beszédében Schmitt Pál köztársasági elnök a Művészetek Palotájában. A mostani ünnep súlyát nemcsak a húsvét hagyománya, hanem a közös munkánk fölött érzett derű adja. Az új alaptörvény szerződés a múlt, a jelen és a jövő magyarsága között, és kifejezi azt a formát, amelyben élünk. A húsvéti alkotmány Magyarország feltámadásának záloga – jelentette ki az államfő.
A rendszerváltáskor úgy gondoltuk, hogy le kell zárnunk a XX. századot, de az alkotmányunkban megmaradt az 1949-es szám, ami elválasztott minket – mutatott rá a köztársasági elnök. Schmitt elmondta, hogy köszönet illet mindenkit, aki részt vett az alaptörvény megalkotásában. A köztársasági elnök rámutatott, hogy az új alaptörvény által meghatározott keretet a sarkalatos törvények tölthetik meg tartalommal, amelyek megalkotása, mint mondta, nem kevésbé embert próbáló, elhivatott munkát kíván. |
Mi, magyarok nemcsak a törvény előtt vagyunk egyenlőek, hanem annak szellemében a kötelességek terén is. Mindenki számít, együtt vagyunk erősek – fogalmazott Schmitt Pál. Szent István Intelmek című műve alapján így figyelmeztet: el kell vetnünk a gőgöt, alázatosnak kell lennünk. „Legyen béke, szabadság és egyetértés! Adja Isten, hogy így legyen!” – zárta Magyarország új alaptörvényének aláírását követő beszédét az államfő.
Schmitt Pál ünnepi beszédét követően a Magyar Honvédség Központi Zenekarának hat fanfárosa köszöntette a Sándor-palota erkélyéről az ország következő alkotmányát, majd a díszzászlóalj katonái tartottak ünnepélyes őrségváltást a Szent György téren. Az egyre erősödő esőben várakozó érdeklődök tapssal fogadták az aláírás hírét.
Az esemény közönsége félig töltötte meg a Sándor-palota előtti füves területet. Néhány perccel 12 óra után egy férfi jelent meg az aláírásra várakozók között, aki "NO Fidesz alko(t)mány!" feliratú táblát tartott a magasba. A Szent György téren várakozók hangos füttyszóval fogadták a demonstrálót, majd a tömegből odalépő néhány férfi hangos szitkozódás kíséretében megtaposta és széttörte a táblát. A tiltakozó rendőri kíséret mellett, azonnal és önként elhagyta a területet. Az érdeklődők az őrségváltás után rendben távoztak a Szent György térről.
Az államfő a Sándor-palotában írta alá hazánk új alaptörvényét, amelyet egy héttel ezelőtt fogadott el a parlament 262 igen, 44 nem szavazattal és egy tartózkodással.
Igennel voksoltak a Fidesz és a KDNP képviselői, valamint a független Pősze Lajos. Nemmel szavazott a Jobbik-frakció és két független képviselő, Ivády Gábor és Szili Katalin. Tartózkodott a szintén független Molnár Oszkár. Az alkotmányozásban, így a szavazáson sem vett részt az MSZP és az LMP.
