A kereszténydemokrata politikus kifejtette: 762 ezren tettek állampolgársági esküt és a diaszpórában mintegy 61-62 ezer ember magyar állampolgárságát állapították meg, azaz azt, hogy őseik a mai Magyarország területéről mentek el.

A politikus kiemelte: a célkitűzéseknek megfelelően a ciklus végéig tarthatónak látja az egymillió új magyar állampolgárt.

Jelezte: folyik az új elektronikus személyigazolvány előkészítése, amely a magyar állampolgárságot kapott külhoniaknak is ingyenesen rendelkezésére áll, és útlevélként is funkcionál.

Semjén Zsolt kitért arra is, hogy eddig soha nem látott források szolgálják a nemzetpolitikai célkitűzések megvalósítását, a minisztériumi keretek nélkül 22 milliárdos keret áll rendelkezésre a Bethlen Gábor alapnál és a nemzetpolitikai államtitkárságnál.

Jelezte: 2017-től azokra a fejlesztésekre lesz forrás, amelyek be vannak tervezve a költségvetésbe, ezért előre fel kell mérni, milyen fejlesztéseket kívánnak megvalósítani.

Bejelentette: a vajdasági programhoz hasonló, „arányos nagyságrendű" gazdaságfejlesztési programot akar a kormány Kárpátalján indítani.

Semjén Zsolt beszámolt a tematikus évekről, és jelezte: a magyar óvodások, kisiskolások és felsősök éve után fokozottan a gazdasági szempontokat szeretnék érvényesíteni. Ennek jegyében hirdették meg a szakképzés évét és fiatal magyar vállalkozók évét is. Utóbbi iránt óriási az érdeklődés – jegyezte meg. Hangsúlyozta: a külhoni magyarság akkor marad meg a szülőföldjén, ha ott meg is tud élni.

Rendkívül sikeresnek nevezte összegzésében az identitás és a magyar szervezetek megerősítését célzó Kőrösi Csoma Sándor programot és a régi monarchia területére kiterjesztett Petőfi Sándor programot, amelyekben összesen 150-en vesznek részt. Ezt a számot reálisnak és elegendőnek tartotta Semjén Zsolt.

Szólt arról is, hogy a Határtalanul! tanulmányi kirándulás programban idén intézményes keretek között a 100 ezredik magyar diák látott el külhoni magyar területre.

Emlékeztetett arra, hogy a rendkívüli helyzetre tekintettel Kárpátalján a magyar állam biztosítja a magyar pedagógusok és egészségügyi dolgozók fizetés-kiegészítését, valamint az óvodás gyermekek étkezését. Kinyilvánította a magyar kormány szándékát arra is, hogy ha felvidéki polgármesterek kérik, a magyar állam segítséget nyújt a kisiskolák fenntartásához. Mindkét esetben a cél, az ottani magyarság megmaradásának segítése – mutatott rá.

A miniszterelnök-helyettes ismét rögzítette: a magyar nemzetpolitika elvi alapokon áll, és nem függhet az utódállamok tetszésétől vagy a világpolitikától.

A külhoni magyarság soha nem kért olyan jogokat, amelyek ne az egyetemes emberi jogokon nyugodnának, és másoknak ne járnának – mutatott rá.

A KMKF 2004 decemberében alakult meg azzal a céllal, hogy tanácsadó intézményként segítse az Országgyűlés munkáját.

A KMKF tagjai az Országgyűlés frakcióinak küldöttei, a szomszédos országok parlamentjeinek, regionális, vagy megyei közgyűléseinek azon képviselői, akik az ott működő magyar szervezetek támogatásával szerezték mandátumukat, valamint az Európai Parlament magyar párt tagjaként megválasztott képviselői.

A KMKF plenáris ülése délután zárónyilatkozat elfogadásával zárul.


Kövér László: létfontosságú stratégiai ügy a magyar munkaerő megőrzése a Kárpát-medencében

Az Országgyűlés elnöke szerint létfontosságú stratégiai ügy a magyar munkaerő megőrzése a Kárpát-medencében, különös tekintettel a külhoni magyar közösségekre.

Kövér László a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának ülésén kiemelte: az elkövetkező esztendőkben a magyar államnak korábban nem tapasztalt nagyságrendű anyagi erőfeszítéseket kell tennie egy olyan integrált Kárpát-medencei magyar munkaerő-gazdálkodás érdekében, amelynek stabilizáló ereje és hatása van minden magyarra, amely minden magyar munkavállalót – akár Magyarországon, akár a külhonban – nemcsak érzelmi, hanem érdekalapon is megerősít a szülőföldön való maradásban.

Az Országgyűlés elnöke kitért arra is: a nemzetpolitika érdekérvényesítő ereje azon múlik, hogy a legitim magyar törekvéseket a Kárpát-medencében a térségi stabilitást erősítő tényezőkként meg tudják-e védeni a nagyvilágban vagy politikai ellenfeleiknek sikerül meggyőzniük a nagyvilágot, hogy a magyar nemzetpolitika a Kárpát-medencében instabilitási és kockázati tényező.