A honosítás kezdete óta 920 ezerrel bővült a magyar állampolgárok száma – mondta Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes a Magyar Diaszpóra Tanács ülésének szünetében tartott sajtótájékoztatón szerdán Budapesten. A diaszpórában közel 100 ezer az úgynevezett állampolgársági megállapítások a száma, és emellett 820 ezren vannak, akik honosítással magyar állampolgárságot szereztek – számolt be a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke.
Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes és Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára a világban szétszórtságban élő magyarság szervezeteit tömörítő Magyar Diaszpóra Tanács ülése után tartott sajtótájékoztatón a fővárosi Várkert bazárban 2016. november 30-án. (MTI Fotó: Máthé Zoltán)
A miniszterelnök-helyettes megerősítette, hogy tartani fogják ígéretüket és a ciklus végére meglesz az egymillió új magyar állampolgár.
A kormányfő kereszténydemokrata helyettese beszámolt arról is, hogy negyven ország diaszpóra gyakorlatát tekintették át, kiemelve abból a leghasználhatóbb elemeket. Szólt arról a diaszpóra stratégiáról is, amit várhatóan tanácskozáson fogadnak majd el, ennek része lesz diaszpóra központ létrehozása, a magyar nyelv tanításának erősítése és a gazdasági-diplomáciai kapcsolatok erősítése.
Semjén Zsolt kitért a Kőrösi Csoma Sándor programra, amelynek célja a diaszpóra magyarságának segítése. A program keretében immár 100 ösztöndíjast küldenek ki, akik többek között magyar nyelvet, néptáncot tanítanak. A cél a gyökerében emigráns szervezetekből olyan magyar szervezetek létrehozása, ami minden magyar otthona lehet – mutatott rá a kormányfő helyettese.
Beszélt a Mikes-programról is, amelynek lényege a hagyatékok összegyűjtése. Ezek közül a rendkívüli értékek gyűjteményekbe kerülnek, a többit kárpátaljai iskoláknak küldik el. Szintén a magyarság értékeinek számbevételét célozza a Julianus-program – jelezte, s felhívta a figyelmet a nemzeti regiszterre is, ahol magyar és angol nyelven lehet tájékozódni.
Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes a világban szétszórtságban élő magyarság szervezeteit tömörítő Magyar Diaszpóra Tanács ülése után tartott sajtótájékoztatón a fővárosi Várkert bazárban 2016. november 30-án. (MTI Fotó: Máthé Zoltán)
Semjén Zsolt úgy fogalmazott: míg a Kádár-rendszer idején a diaszpórát ellenségnek, majd mostohagyereknek tartották, a mostani kormány családtagként tekint rá. Rögzítette: a magyar kormány számára minden magyar egyaránt fontos felekezettől, világnézettől függetlenül. Egyúttal azonban azt is jelezte, hogy a diaszpóra szervezetek esetleges vitáiban a magyar állam és kormány nem kíván igazságot tenni.
Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár arról beszélt, hogy a tanács immár hatodik alkalommal ült össze. 2011-ben még 49 szervezet vett részt munkájában, a mostani ülésen 76 tömörülés képviselői vannak jelen. A testület négy kontinentális és egy interkontinentális szekciót működtet, s közreműködnek tevékenységében az egyházak és a cserkészek is.
Reményei szerint a jövőben tovább bővül a részt vevő tagszervezetek, illetve képviselők száma.
Az államtitkár kitért arra is, hogy a következő években szeretnék a diaszpóra magyarságát ezer szállal kötni a Magyarországhoz. Ehhez erős anyaországra van szükség, olyanra, amelyikre a Kárpát-medencében és a diaszpórában élők is feltekintenek.
A tanácskozás végén a résztvevők várhatóan zárónyilatkozatot fogadnak el.
