Példátlan sikerként értékelte az elmúlt húsz évben megvalósult egyházi ingatlanrendezést Semjén Zsolt a témával foglalkozó konferencián kedden, a Parlamentben. A kormányfő kereszténydemokrata helyettese kiemelte, hogy az egyházi ingatlanrendezés tényét végig politikai konszenzus övezte, és hogy végül minden ingatlan ügye valamilyen egyetértéssel rendeződött, az nagy mértékben az 1991-ben, Isépy Tamás igazságügyi államtitkársága idején létrehozott szabályozásnak köszönhető.
Noha „a magyar rögvalóság" az, hogy szinte minden kérdésben késhegyig menő politikai vita zajlik, az ingatlanrendezés tekintetében minden kormány esetében konszenzus volt, hogy ezt a folyamatot végig kell vinni, és egyetlen kabinet sem vonta kétségbe jogosságát – fejtette ki.
Semjén Zsolt szerint rendkívül nehéz jogi és politikai viszonyok között született meg az 1991-es törvény az egyházi ingatlanok rendezéséről. A miniszterelnök-helyettes felidézte Isépy Tamás akkori igazságügyi államtitkár szerepét, és azt mondta: az akkor kimunkált szabályozásnak köszönhetően az egyházak funkcionális ingatlanjaikat visszakaphatták.
Nehézsége a folyamatnak ugyanakkor, hogy a működéshez szükséges, háború előtti vagyoni fedezet nem került vissza – mutatott rá Semjén Zsolt, utalva arra, hogy a későbbi törvényekben, majd az 1997-es vatikáni megállapodásban különböző módon igyekezett az állam, amennyire lehetett, a problémát megoldani.
Jelezte, hogy mintegy nyolcezer ingatlanról van szó, és egy-egy ingatlan története sokszor „monográfia vastagságú". Kitért arra is, hogy bár az eredeti törvény 2001-es határidőt rögzített, de nyilvánvaló vált az igénylések alapján, hogy a folyamat addig nem zárul le.
Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere szintén sikertörténetnek nevezte a folyamatot, ami szerinte elsősorban az egyházak türelmének és a kormányzati szerveknél fellelhető folyamatos és stabil szakmai tudásnak volt köszönhető.
A tárcavezető kiemelte: húsz év után újra olyan átalakulás előtt állnak azok az intézményrendszerek, amelyekben az egyházak szolgálatot vállaltak, hogy ma ismét nagy szükség van a türelemre és arra az együttműködésre, amit az egyházak korábban tanúsítottak. Az átalakulás elkerülhetetlen - folytatta a miniszter, hozzátéve: nagyon fontos, hogy ezt ne csak az okok határozzák meg. A cél, hogy átláthatóbb, finanszírozhatóbb, fenntarthatóbb és színvonalasabb szolgáltatás jöjjön létre – hangsúlyozta.
Azt ígérte, az ingatlanátadások után hamarosan elkezdődik a második nagy egyeztetési kör, hogy az átalakításokat ne csak az egyházak egyetértése, hanem támogatása mellett lehessen megvalósítani. Balog Zoltán azt mondta: az egyházi ingatlanrendezés „gyümölcsei" azok a gyermekek, akik nem csak jó tudást, hanem tisztességes nevelést is kapnak ezekben az iskolákban, és azok az idősek, akiknek életük alkonyán gondoskodást biztosítanak.
Szászfalvi László egyházügyi államtitkár úgy fogalmazott: az ingatlanrendezés nem pusztán vagyoni és kárpótlási kérdés, hanem az egyházak közösségmegtartó, szervező és nemzetmegtartó ügye is.
Az egyházi ingatlanrendezés céljához ért – mondta, hozzátéve: ő az első pillanattól elsősorban nem igazságtételként, hanem óriási lehetőségként tekintett a folyamatra, a szolgálat kiterjesztésére társadalmi és spirituális szempontból. Az államtitkár kiemelte az önkormányzatok együttműködési készségét az állami és egyházi szervezetekkel, amit példaértékűnek nevezett.
Kitért arra is, hogy az első Orbán-kormány idején 2000-2002 között négy-négy milliárd forintot különítettek el rekonstrukciós támogatásra. Ez az összeg a következő kormányok alatt folyamatosan csökkent, majd 2010-re lenullázódott - állapította meg.
Szászfalvi László közölte, hogy a második Orbán-kormány a tavalyi évre és idénre 1,350 milliárd forintot különített el erre a célra. Ennek a többszörösére lenne szükség szerinte, de - mondta - ez az összeg is kifejezi, hogy a kormány fontos partnerének tekinti az egyházakat.
