A kereszténydemokrata politikus arra emlékeztetett: Szent László éppúgy továbbépítette a magyar állam Szent István-i művét, mint az anyaszentegyházat, hirdetve a kereszténységet és erősítve a magyarságot; a külső és belső támadásoktól zaklatott országban nyugalmat és rendet teremtett törvényeivel.

„Erős kézzel védelmezte, ami megtart, és erős kézzel verte le mindazt és mindazokat, akik a nemzet belső és külső ellenségei voltak" – fogalmazott Semjén Zsolt a több száz fős hallgatóság előtt, hozzátéve: „a mi küldetésünk, hogy a lovagkirály életművében felismerjük mindazokat az erényeket és értékeket, amelyek ma is előreviszik nemzetünk ügyét".

Surján László, az Európai Parlament alelnöke arról beszélt: Szent László tudta, mit ér a vagyon, de azt is, hogy van, ami annál értékesebb, például a haza biztonsága.

„Nekünk mi a legfontosabb? Nem került-e a pénz, a vagyon az Isten helyére? Felfogjuk-e, hogy jogos panaszainknál fontosabb a közös háztartás rendbetétele? Tudjuk-e, hogy az adósság megszüntetése nélkül ellehetetlenítjük utódaink helyzetét?" – tette fel a kérdést, hangsúlyozva: az Istenébe kapaszkodó ember számára nincs legyőzhetetlen akadály.

A kétméteres talapzaton álló, két és fél méteres bronzszobrot - Lebó Ferenc alkotását – a családja és cége nevében a városnak adományozó Gasztonyi László kiemelte: Győr mindig is igyekezett olyan környezetet teremteni, hogy a helyi és a multinacionális vállalatoknak egyaránt kedvezzen; 23 év alatt így nőtt vállalata „tyúkólvállalkozásból" több milliárdos forgalmúvá.

Borkai Zsolt, Győr polgármestere (Fidesz-KDNP) utalt arra: a Gasztonyi család korábban már számos alkalommal támogatta vállalkozásának profiljába vágó adományokkal - például templomok, utak kivilágításával – a várost. A polgármester arra kérte a helyieket, ugyanilyen összefogással építsék együtt a várost.

A győri bazilika apszisa mellett álló szobor felavatása után szentmisét tartottak a templomban, ezt körmenet követte.