Magyarországnak jó esélye van arra, hogy a következő években európai sikertörténetté váljon – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Varsói Egyetemen tartott előadásában. A miniszterelnök úgy látja, Magyarország fekete bárányként való feltüntetése mögött érdekviták, valamint ideológiai konfliktusok állnak. A magyar miniszterelnök szavait nagy taps fogadta. A kormányfő hangsúlyozta: erős közép-európai együttműködést kell kiépíteni egyebek mellett a biztonságpolitikában és a kereskedelemben.
A magyar miniszterelnök angol nyelvű beszédében azt a kérdést járta körül a körülbelül kétszáz érdeklődő, többségében az egyetem hallgatói és oktatói előtt – akik érkezésekor nagy tapssal fogadták őt az intézmény egyik nagyelőadójában –, hogy kinek van igaza: a kritikusoknak, akik fekete bárányként, Európára veszélyes országaként írják le Magyarországot vagy azoknak, akik sikertörténetként tekintenek rá.
Orbán Viktor elmondta, hogy 2010-ben Magyarország a görögöknél is rosszabb helyzetben volt, magas államadóssággal, alacsony foglalkoztatási és versenyképességi mutatókkal. A Fidesz–KDNP azonban kétharmados felhatalmazást kapott abban az évben, és eldöntötték, hogy jelentős változásokat hajtanak végre – magyarázta.
Ezért a méltányos tehermegosztás jegyében bevezették a bankadót és a multinacionális cégeket terhelő különadókat, hozzáláttak a középosztály megerősítéséhez, és úgy határoztak: nem elegendőek a strukturális reformok, az ország teljes megújítására van szükség. Ennek jegyében új alaptörvényt, új büntető és polgári törvénykönyvet alkottak, valamint újraszabályozták a munkajogot – folytatta. Az eddigi eredmények szerinte a jelenlegi kabinetet igazolják, hiszen csökken az államadósság, három százalék alatt van a költségvetési hiány, javul a foglalkoztatási ráta. A legfontosabb gazdasági mutatók közül egyedül a növekedéssel van probléma – jegyezte meg.
A miniszterelnök úgy látja, Magyarország fekete bárányként való feltüntetése mögött – a különadók kivetéséből fakadó – érdekviták állnak, valamint egy olyan ideológiai konfliktus, amely abból fakad, hogy míg az európai liberális főáram szerint a vallás, a nemzet és a család a múlthoz tartozó fogalmak, addig a magyar kormány álláspontja az, hogy mindez igenis a jövőhöz tartozik. Orbán Viktor ezen szavait nagy taps fogadta.
Magyarországnak jó esélye van arra, hogy a sikeres európai országok közé tartozzon – amelyek csökkentik államadósságukat, növelik versenyképességüket, és fenntartják a politikai stabilitást –, vagyis „jó esélyünk van arra, hogy egy európai sikertörténet lehessünk” – mondta a kormányfő. Orbán Viktor szavai zárásaként köszönetet mondott azoknak a lengyeleknek, akik az elmúlt években a Magyarországot érő támadások közepette is támogatták Budapestet.
Egyelőre nem látni, milyen utat választ Európa, nem lehet biztosan tudni, hogy növekszik vagy csökken az euróövezeti tagországok száma, ezért nem világos az sem, hogy Magyarország számára a belépés vagy a kivárás jelenti-e a jobb megoldást – mondta előadásában a miniszterelnök. Magyarország már többször tűzött ki maga elé belépési céldátumot, ezeket azonban miden esetben el kellett halasztani – emlékeztetett Orbán, hozzátéve, hogy 2020 előtt nem lát lehetőséget a csatlakozásra. Beszédében a miniszterelnök bírálta az euróövezeti válság uniós kezelését.
Újságírók előtt Orbán Viktor a devizatartalékok óvatos kezelésének fontosságát hangsúlyozta: „Ebben nagy óvatossággal kell eljárni. Ez nem is a miniszterelnök feladata. Egy olyan nyitott gazdaságban, mint amilyen a magyar (...), nagy óvatossággal kell kezelni a devizatartalékokat”. Hozzátette, a devizatartalék kezelése a jegybankelnök hatáskörébe tartozik.
Előadása végén a hallgatóság több kérdést is intézett a miniszterelnökhöz. Az egyik hallgató Matolcsy György korábbi nemzetgazdasági miniszter jegybankelnökké kinevezéséről és a központi bank függetlenségéről érdeklődött. Válaszában Orbán kijelentette: a Magyar Nemzeti Bank (MNB) függetlenségét törvény garantálja. Mint mondta, a jelöléskor azt a kérdést tette fel, hogy milyen lehet a jó vezető a jegybankban, és úgy vélte, egy olyan kormányzati szereplő lehet ez az ember, aki képes volt három százalék alá csökkenteni a költségvetési hiányt, és mérsékelni az államadósságot. Márpedig az elmúlt évek gazdasági miniszterei közül egyedül Matolcsy György volt képes erre – tette hozzá.
Erős közép-európai együttműködést kell kiépíteni egyebek mellett a biztonságpolitikában és a kereskedelemben – mondta egy másik, a lengyel-magyar kapcsolatot firtató felvetésre. Jelezte, az alapok adottak a szoros együttműködéshez.
A körülbelül egyórás rendezvény moderátora Igor Janke lengyel újságíró, Magyarországgal foglalkozó politikai kommentátor volt, aki tavaly könyvet írt Orbánról. A szerző a kötetet korábban személyes, szubjektív elbeszélésnek nevezte, amelyben a magyar miniszterelnök életútjának és politikai karrierjének a lengyelek számára érdekes mozzanatait mutatja be. Egy tavaly novemberi lengyel rádiós beszélgetésben Janke azt mondta, hogy a magyar miniszterelnök lenyűgözi. Azt azonban leszögezte: nem minden döntésével ért egyet, és ezt könyvében is érzékelteti.
A magyar kormányfő által vezetett delegáció – amelynek tagja mások mellett Szijjártó Péter, a Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkára – a visegrádi országok (Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia) miniszterelnökeinek csúcstalálkozójára érkezett a lengyel fővárosba.
