Bővítené az Alkotmánybíróság és a Költségvetési Tanács jogköreit a kormány az új alkotmányban. A testület élhetne az előzetes törvényvéleményezési joggal, és nem csak az államfő kezdeményezhetne előzetes normakontrollt – fejtette ki a Magyar Hírlapnak Rétvári Bence , a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium kereszténydemokrata parlamenti államtitkára. Létrejöhetnének a közigazgatási bíróságok, s meghatároznák az államadósság felső szintjét, hogy az állam automatikusan kiadáscsökkentésre kényszerítse önmagát. Összeférhetetlen lenne a parlamenti képviselőség és a polgármesterség.
Bővítenék az Alkotmánybíróság jogköreitA kormány újra bevezetné az Alkotmánybíróság (AB) előzetes törvényvéleményezési jogát – mondta az államtitkár. Emlékeztetett, 1990-től nyolc éven keresztül megvolt ez a lehetősége a testületnek, amelyet egyébként nem kívánt gyakorolni, végül a Horn-kormány vette el tőle a jogkört. Ennek az alkotmánybírósági jogbővítésnek az a lényege, hogy ha a parlamenti viták legvégén felmerül az adott szabályozásról, hogy alkotmányellenes, az AB véleményezhetné a törvénytervezetet, és az Országgyűlés csak ennek figyelembevételével, a megfelelő változtatásokkal fogadhatná el a szabályozást. „Ez a fékek és egyensúlyok rendszerében egy megelőző lépés, amellyel a parlament tekintélyét is megóvhatnánk. A jogbizonytalanságot is elkerülhetnénk, hiszen a most élő utólagos alkotmánybírósági normakontroll miatt egy-egy törvényről csak évek múlva derülhet ki, hogy kiállta-e az alkotmányosság próbáját” – fejtette ki Rétvári Bence.
A kormány emellett bővítené a törvények előzetes normakontrollját kezdeményezők körét is, amit most csak a köztársasági elnök gyakorolhat. Ezentúl viszont az Országgyűlés vagy a törvény előterjesztője, bizonyos számú képviselő vagy a szakbizottság is kezdeményezhetné egy-egy törvény előzetes normakontrollját.
„Az új alkotmány nagy vívmánya lesz a közigazgatási bíróság létrejötte” – mondta Rétvári Bence. Az AB ugyanis több éve kéri, hogy az önkormányzati rendeletek felülvizsgálata ne hozzá tartozzon, ez ugyanis inkább tény-, mint alapjogi bíráskodás. Ezeket az ügyeket a rendes bíróságoktól a közigazgatási bíróság vehetné át. Ezek felállításáról még zajlanak az egyeztetések, de egyetértés körvonalazódik az ügyben. Ezzel a munkaügyi bírósághoz hasonló, független szervezetrendszer jöhetne létre. Ezek a testületek foglalkozhatnának a választási és tb-ügyekkel, a szociális juttatásokkal kapcsolatos ügymenettel, a közszféra munkajogával és a közigazgatási határozatok felülvizsgálatával.
Van olyan radikális elképzelés, amely Franciaországhoz, Luxemburghoz, Ausztriához, Svédországhoz, Finnországhoz, Portugáliához és Görögországhoz hasonlóan a bírósági hierarchiától teljesen elválasztaná a közigazgatási bíróságot.
Rétvári Bence beszélt az új alkotmány közpénzügyi fejezetéről is, amely igazi újdonságot jelenthetne az alaptörvényben. Ennek célja a közpénzek felhasználásával kapcsolatos alkotmányos kontroll megteremtése lenne. „A rendszerváltás előtt a szovjet csapatok itt állomásozása sértette Magyarország szuverenitását, most ugyanígy veszélyeztet bennünket hatalmas eladósodottságunk” – hangsúlyozta a KDNP-s államtitkár.
Mint mondta, az elképzelések szerint az egyik megoldás az lenne, hogy ha egy bizonyos szintet elér az államadósság mértéke, az államnak automatikusan takarékossági intézkedéseket kell bevezetnie. Megjegyezte, a lengyel alkotmányban 55 százalékos szintet állapítottak meg, ezt persze nekünk nem kötelező követnünk. Mint kifejtette, az is egy irány lehet, hogy a többletterhet vállaló majdani kormányoknak csak a vállalt összeg, pontos költségvetési forrás megjelölésével szabadna költekeznie. Így tehát hitelből többé – ahogy a Medgyessy- és Gyurcsány-kormány tette – nem lehetne jóléti kiadásokat fedezni.
Rétvári Bence hangsúlyozta, az új alkotmányban megerősítenék a Költségvetési Tanács (KT) büdzsével kapcsolatos vétójogát is. Arról már döntöttek, hogy a KT első olvasatban átdolgozásra visszaküldheti a költségvetés tervezetét a kormánynak. Ősszel viszont nem maradt arra idő, hogy a parlament elfogadja a testület összetételét. Az azonban ismert, hogy a kormány elképzelése szerint az Állami Számvevőszék elnöke, a Magyar Nemzeti Bank elnöke és a köztársasági elnök delegáltja alkotná ezt a grémiumot.
Az új alkotmányban módosíthatják a képviselők jogállásáról szóló törvényt is, hogy a következő ciklustól a parlamenti képviselőség összeférhetetlen legyen a kormányhivatal-vezetői, polgármesteri és megyei közgyűlési elnöki munkával.
A Magyar Hírlap kérdésére, hogy a Fidesz–KDNP önkormányzati lobbija hogyan fogadja ezt a döntést, az államtitkár úgy válaszolt, azzal mindenki tisztában volt, hogy a kétszáz fős parlament létrehozásának elfogadása egyben azt is jelenti, hogy szigorodni fognak az összeférhetetlenségi szabályok. „Ellenkező esetben nagyon koncentrálódna a politikai elit, kevés ember kezében nagyon sok hatalom összpontosulna. Ezt a hatalomkoncentrációt nem szabad megengedni” – érvelt Rétvári Bence.
Az államtitkár hangsúlyozta, az új alkotmány alapjogi fejezete az alapjogi chartán alapulhat. Az új alkotmány, szemben a mostanival, az alapjogokat a szöveg elején tartalmazhatja. „Ezzel is hangsúlyozzuk, ez egy demokratikus alkotmány, amely a szabadságjogok garantálásával indít” – fogalmazott a politikus. Hozzátette, nem engedik, hogy a 2006. október 23-i eseményekhez hasonló történések megismétlődjenek, így az alkotmányban egyértelműsítik, megerősítik az egyének és a közösségek jogvédelmét.
Arról, hogy az ellenzék élesen bírálta azt az elképzelést, hogy csak két egymás utáni parlamenti ciklus kétharmadával lehetne módosítani az alaptörvényt, kifejtette: az új alkotmányban várhatóan nem szerepel majd ilyen passzus. Ez ugyanis akkor lett volna indokolt, ha úgynevezett magalkotmány készülne, szikáran, röviden felsorolva az alapjogokat, államcélokat és demokratikus elveket. Ezt a „magot” az állam szervezetrendszerének meghatározása „vette volna körül”. Ez utóbbihoz azonban nem kellett volna a kétciklusos megerősítés. Végül nem ez az elképzelés győzedelmeskedett, hiszen nem magalkotmányt fogad majd el a törvényhozás – mondta Rétvári Bence.
