A miniszterelnök-helyettes kiemelte: a diaszpóra magyarságának megmaradása úgy érhető el, ha a kulturális, nyelvi identitás megerősítése mellett az állampolgárság felvételére biztatják őket. Ezzel meg lehet állítani az asszimilációt, vagy akár meg is lehet fordítani – mondta.

Semjén Zsolt jelezte, a kormány úgy döntött, a szükséges forrást biztosítja és a jövőben is működhet a program. E célra 1 milliárd forintot különítettek el és további 500 millió áll rendelkezésre a diaszpóra tárgyi örökségét rendezett módon összegyűjtő Mikes-programra.

A kormányfőhelyettes szavai szerint aki bevált, és a külhoni magyarság is elégedett vele, az lehetőséget kap a nemzetpolitika területén a későbbiekben is a munkára, számolnak vele. Külön dicsérte a szakmai munka mellett, hogy a fiatalok nem bonyolódtak bele szervezetek és személyek közötti vitákba.

Semjén Zsolt történelmi feladatként jelölte meg, hogy a sokszor gyökerében emigráns szervezetekből olyan magyar szervezeteket hozzanak létre, amelyek az ott tanulóknak, vagy csak a néhány évig ott dolgozóknak is egyfajta „magyar otthont” jelenthetnek. Nagyon fontosnak tartotta még, hogy nyelvi paradigmaváltást valósítsanak meg. Akit lehet, szeretnének megtartani a magyar nyelviségben, de ahol már nem lehet, ott helyes, ha angol nyelvű szekciók is létre jönnek. Őket sem szeretnék elveszíteni a magyar nemzetből, és ezért angol és magyar nyelvű a Nemzeti Regiszter is – mutatott rá.

Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár azt mondta: az első évben 47, idén pedig 100 fiatal látogatott a diaszpóra magyarságához, a program egymilliárdos keretéből jövőre szintén 100 fiatal utazhat majd ki.

A Kőrösi-program célja a diaszpóra és az anyaország magyarsága közti kapcsolatok erősítése. A kezdeményezéssel azt szeretnék elérni, hogy magyarországi fiatalok látogassanak el a diaszpóra közösségeihez, segítsék értékőrző munkájukat és tájékoztatási, közösségépítő tevékenységükkel erősítsék a Magyarországhoz való kötődésüket.