Az első világháborút lezáró "diktátumból" egyenes út vezetett a második világháború borzalmaihoz, több tízmillió ember halálához – mutatott rá ünnepi beszédében a kereszténydemokrata politikus.

Utalva arra a vitára, hogy ez a nap gyásznap vagy ünnepnap, azt mondta: az adja az igazi felülemelkedett erőt mindenki számára, ha erre a napra nem gyásznapként tekintenek. Ez egy ünnepnap, a nemzet igenis összetartozik, mert bárki rajzolhat és húzhat ceruzával határokat, képesek vagyunk továbbra is összefogni, és a nemzet a megmarad – fogalmazott az államtitkár, kiemelve: az a záloga a megmaradásnak, hogy képesek vagyunk az igazságtalansággal szemben is fellépni.

Simicskó István felidézte, hogy még a kormány megalakulása előtt megalkották a nemzeti összetartozás napjáról szóló törvényt. Igyekeztünk lelki adósságainkat számba venni, és törleszteni azokat – mutatott rá, megjegyezve: az előző kormányok olyan örökséget hagytak hátra morális, pénzügyi és gazdasági értelemben, amelyet csak úgy lehet leküzdeni, ha a „lelki többlet is megvan". Szólt a kettős állampolgárságról szóló törvényről is, és azt mondta: ezt a gesztust végre meg kellett tenni határon túl élő nemzettársaink felé.

Rétvári Bence, a közigazgatási tárca parlamenti államtitkára – aki az Országgyűlés elhúzódó hétfői ülése miatt az eredeti tervekkel ellentétben nem tudott részt venni a rendezvényen – az MTI-nek kiemelte: a magyar külpolitikát mindig befolyásolni fogja az, hogy a körülöttünk lévő államok hogyan viszonyulnak az ott élő magyar kisebbségekhez.

2004-ben Magyarország azért is csatlakozott az Európai Unióhoz, hogy a határok átjárhatóvá váljanak, és az unió alapjogi védelmet adjon a határon túli magyaroknak - mondta a Kereszténydemokrata Néppárt alelnöke.

Továbbra is elvárás, hogy az unió álljon ki a magyarokért, és autonómia-törekvéseiket is úgy támogassa, mint más nyugat-európai kisebbségeket – hangsúlyozta a parlamenti államtitkár.