A brüsszeli terrortámadások áldozatairól és Pozsgay Imre haláláról emlékezett meg Kövér László, az Országgyűlés elnöke kedden a parlamentben. A napirend előtti felszólalva Soltész Miklós a baloldali pártok politikáját bírálta, szerinte ahogy az elmúlt években, most is a demokratikus berendezkedésbe vetett hitetet rombolják, megbénítják az államok védekezési képességeit, az egyenlő bánásmód hangoztatásával segítik a bűnözők, a terroristák tevékenységét, segítik Európa megszállását.
Megemlékezések
Március 22-én a terrorizmus ismét lesújtott Európára – mondta Kövér László utalva a brüsszeli merényletekre. Közölte, alig négy hónappal a párizsi támadások után a brüsszeli vérengzés egyértelművé teheti mindenki számára, hogy „Európa egy kitervelt és módszeres fegyveres támadás célpontja".
A házelnök szerint a terrorizmus célja, hogy rávegyék az európaiakat közös értékeik és érdekeik feladására, hogy a bizonytalanság és a félelem légkörét kialakítva aláássák demokratikus politikai berendezkedésüket.
Kövér László kijelentette: Magyarország egy erős Európa megteremtésében érdekelt, nemzeti erőforrásaival kész ehhez hozzájárulni. Nem hagyhatjuk, hogy a terroristák elérjék céljukat! – hangoztatta.
A parlament elnöke megemlékezett a március 25-én elhunyt Pozsgay Imréről is. Ő volt az első állampárti politikus, aki az 1956-os forradalmat népfelkelésnek nevezte - mutatott rá.
A képviselők egyperces néma felállással adóztak az elhunytak emlékének.
Soltész Miklós (KDNP) a baloldali pártok politikáját bírálta, szerinte ahogy az elmúlt években, most is a demokratikus berendezkedésbe vetett hitetet rombolják. Magatartásukkal megbénítják az államok védekezési képességeit, az egyenlő bánásmód hangoztatásával segítik a bűnözők, a terroristák tevékenységét, segítik Európa megszállását – hangoztatta, majd azt firtatta, támogatni fogják-e a kormány terrorizmus elleni akciótervét. Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára szerint a brüsszeli tragédia után most már a baloldali pártok sem tagadhatják, hogy világos összefüggés van a korlátlan bevándorlás és terrorveszély között. Hozzátette: Brüsszel tanulságait le kell vonni, ezért döntöttek a terrorellenes akciótervről a kormány. Értékelése szerint a kabinet nem kér sem kevesebb, sem több eszközt annál, mint ami más uniós tagállamokban a kormányok kezében van.
Németh Zsolt (Fidesz) arra hívta fel a figyelmet, hogy az Európai Bíróság március 17-ei, precedensértékű ítéletében kimondta, a dublini egyezmény keretében visszaküldött emberek esetében is vizsgálni lehet, hogy biztonságos harmadik országból érkeztek-e. Szerinte ezzel a bíróság visszaigazolta a magyar megoldást. Jelezte azt is, hogy áprilisban várható a dublini egyezmény felülvizsgálata, és általánosan elfogadott lehet ez a megoldás. Völner Pál válaszában arra hívta fel a figyelmet, hogy az egyezményt olyan időszakban alkották meg, amikor jóval kisebb bevándorlás volt, és akkor nem készültek fel nem együttműködő népcsoportokra sem. Reményét fejezte ki, hogy az egyezmény áttekintésekor több olyan elemet sikerül beépíteni, amely a schengeni rendszer megőrzését szolgálja.
Mirkóczki Ádám (Jobbik) a cigányintegrációs szerződések körüli problémákat vetette fel. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára szerint a Jobbik csak kétféle módon tud nézni a cigányságra: olcsó voksként, vagy gyűlöletkeltésre alkalmas csoportként. Ezt a kormány elutasítja – szögezte le. Felhívta arra a figyelmet, hogy a minisztérium elállt az ORÖ-val kötött, foglalkoztatási szövetkezet létrehozására vonatkozó szerződéstől. Elmondta, a kormány felelőssége a célok kitűzésig tartott, az jó és hasznos cél volt, a megvalósítás során pedig folyamatosak voltak az ellenőrzések. Hozzátette: a projekt biztató jelekkel indult, de azt nem tartották fent, ezért minden előleget visszakérnek.
Tóth Csaba (MSZP) a zuglói kormányzati beruházásokról érdeklődött. Rétvári Bence, az Emmi államtitkára kiemelte: a Puskás stadion világszínvonalú létesítmény lesz, és fontosnak tartják a közlekedési helyzet megoldását is. A trendek napjainkban a tömegközlekedéssel való megközelítés felé mutatnak, és ennek fejlesztésére a kormány kiemelt figyelmet fordít – mondta. A Városliget fejlesztését szintén kiemelten kezelik, a közlekedés fejlesztését külön munkacsoport készíti elő. Rámutatott: a tömegközlekedési hálózat a fejlesztések után ki tudják szolgálni a megnövekedett látogatói létszámot. A Városligetnél a Róbert Károly krt. közelében új vasúti megállóhely létesül, az M3-as bevezetőjénél valódi p+r parkolót alakítanak ki, és a ligetnél három helyen mélygarázs lesz, valamint megoldják a turistabuszok parkolását is. Összesen 15 milliárdot fordítanak a fejlesztésekre - jelezte.
Csenger Zalán Zsolt (Fidesz) az kérdezte, kinek az érdekeit képviselik a szocialisták földügyekben? Felidézte a földárveréseket ért bírálatokat, és azt mondta, az ellenzék mindig korrupciót kiált a földműveseket földhöz juttató intézkedésekkel összefüggésben. Nem csoda, hogy volt szocialista képviselők, magukból kikelve tiltakoztak – mondta és felidézte, hogy választókörzetében Solymáron és Nagykovácsiban évtizedek óta húzódik a Rozmaring kft. ügye. Gőgös Zoltánt államtitkárként nem zavarta, hogy 1985 óta a természetvédelmi területeket szocialista körhöz köthetők birtokolják. Nagy István államtitkár kiemelte: a Rozmaring kft. befejezetlen föld privatizációja nem az eljáró hatóságok mulasztásának következménye, a vonatkozó másodfokú eljárás jelenleg is folyamatban van. A tárca minden eszközzel támogatja a rendszerváltás utáni földprivatizációs ügyek lezárását – jelezte. Hozzátette: nem véletlen, hogy az MSZP nem támogatta, hogy a haszonbérleti díjakat felül lehesse vizsgálni és a piaci viszonyokhoz igazítani. Hangsúlyozta: a mostani rendszer átlátható, a Földet a gazdáknak program a nyilvánosság előtt zajlik.
Hollik István (KDNP) a gyermekétkeztetésben várható változásokra kérdezett rá. Rámutatott: növekedett annak költségvetési támogatása, idén már több mint 71 milliárd forint áll rendelkezésre. Szerinte a baloldali kormányokat kevésbé érdekelte a gyermekek sorsa, és soha annyian nem kaptak kedvezményesen vagy ingyenesen ételt, mint most. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára közölte: a jelenlegi az első tavaszi szünet, amikor ingyenes étkezést biztosítottak a rászorulóknak. Mintegy 200 ezer diák részesül a kedvezményben – tette hozzá –, amelyhez 5,3 milliárd forintot biztosított a kormányzat. Hangsúlyozta: a szociális étkeztetésre fordított csaknem 72 milliárd forint a kétszerese a 2010-es kormányváltás előtt előirányzott összegnek.
Bencsik János (Fidesz) arról érdeklődött, hogy a jogszabályi háttér kialakítása mellett milyen nevelő és szemléletformáló programjai vannak a kormánynak az állatok védelme és a felelős állattartás erősödése érdekében. Értékelése szerint a büntetések önmagukban nem elegendőek. Zsigó Róbert, a földművelési tárca élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára válaszában kifejtette, hogy a kormány és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) számos közös programot indított, amelyek a felelős állattartást erősítik. Példaként hozta a gazdátlan állatok ivartalanítását, amely az örökbeadás esélyeit is javítja, továbbá veszélyes állatok tartásának szigorítását. Beszámolt arról is, hogy a tárca végigkíséri a vakvezető kutyák kiképzésének folyamatát.
Boldog István (Fidesz) arról beszélt, hogy a Jobbik pártalapítványa tavaly nem volt hajlandó elárulni, mire költi az állami támogatást. Hogyan egyeztethető össze a hatályos jogszabályokkal, hogy a pártalapítvány nem, illetve késve számolt be erről? „Vajon beszélhetünk-e jogtalan előnyszerzésről (...), mikor egyértelműen kimutatható, hogy egy pártvezető közeli rokona hogyan jutott pénzekhez?" – kérdezte. Völner Pál, az igazságügyi tárca államtitkára azt felelte: a Jobbiknál nem csak az alapítvánnyal kapcsolatban merülnek fel problémák: a számvevőszék szerint 2005-2008. között a párt sem adott le hiteles mérlegeket, és amikor 2010-ben megjelentette ezeket, akkor is számos kivetnivaló volt bennük. „A közpénzekkel nem számol el átláthatóan a párt" – mondta az államtitkár.
