„Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?" – ismertette a referendum kérdését a kormányfő.

Beszámolt arról, hogy kabinetfőnöke a kérdést már be is nyújtotta hitelesítésre a Nemzeti Választási Bizottsághoz.

A kérdés azt jelenti – fejtette ki Orbán Viktor –, hogy a kötelező betelepítési kvótáról szóló döntést nem lehet elvenni az Országgyűléstől, az ügyben a magyar parlament megválasztott képviselőin kívül senki más nem dönthet.
 

Az is köztudott, hogy az Országgyűlés elutasítja a kötelező kvótát, így aki tiltakozik ellene és nemmel szavaz majd a népszavazáson, az valójában egyszerre áll ki Magyarország függetlensége mellett és utasítja el a Magyarországra történő kötelező betelepítést – emelte ki a miniszterelnök.

Orbán Viktor szerint a magyar kormány által választott út, a népszavazás útja egy „európai dolog", az európai politika része, ezért – mint fogalmazott – „jó szívvel ajánljuk másoknak is".

Európa egyik legfőbb értékeként hivatkozott a demokráciára, megjegyezve: az Európai Unió is a demokrácia pillérein áll. „Ez pedig azt jelenti, hogy nem hozhatunk az emberek feje fölött, az európai emberek akarata ellenére az életüket súlyosan megváltoztató, a jövő nemzedékek életét is meghatározó döntéseket" – hangoztatta, jelezve: a kvóta újrarajzolná Magyarország és Európa etnikai, kulturális és vallási arculatát is.

A kormány úgy látja, hogy erre nincs felhatalmazása sem az uniónak, sem az európai vezetőknek, semmiféle európai testületnek sem – szögezte le Orbán Viktor. A kormányfő felvetette azt is, hogy az európai embereket eddig senki sem kérdezte meg arról, hogy akarják-e, elfogadják-e vagy éppenséggel elutasítják a kötelező kvóta bevezetését.



Orbán Viktor a népszavazást azzal indokolta, hogy döntésükkel egy közhangulatnak engedtek. „Úgy érezzük, hogy az emberek hozzájárulása nélkül bevezetni a betelepítési kvótát nem más, mint visszaélés a hatalommal" – fogalmazott, kifejtve: meg kell kérdezni az embereket, ahogy az uniós csatlakozás esetében is történt.

Kérdésre azt is kifejtette: alapvető, meg nem kerülhető, a magyar politika lényegét adó kérdésről van szó, vagyis arról, hogy dönthet-e a magyar emberek helyett bárki más arról, hogy „mi magyarok kikkel éljünk, kikkel ne éljünk együtt". Értékelése szerint a referendumnak van európai összefüggése, az kétségkívül a szabad nemzetek szövetsége koncepciót erősíti – szemben az európai egyesült államokéval –, ahogy a brit népszavazás is.

A kormányfő arra a kérdésre, hogy ha nem lesz sikeres a népszavazás, lemond-e a kormány, azt felelte: ezt még nem vitatták meg.   

Változtatni kell a népszavazás-kezdeményezés törvényi szabályain

A miniszterelnököt arról a jelenetről faggatták, amely az NVI épületében alakult ki kedden, a vasárnapi pihenőnapról szóló népszavazási kezdeményezések leadásánál.

A kormányfő válaszában utalt arra, hogy nem először alakult ki a keddihez hasonló „méltatlan helyzet" a választási irodánál népszavazási kérdés kezdeményezésekor. Szerinte az ügy „mélyen ellentétes mindazzal, amit szeretnénk Magyarországon látni", a kormány ugyanis a tisztelet kultúrájának megteremtését tartja feladatnak.
 

Mivel nem ez volt az első eset – folytatta –, „kénytelenek vagyunk azt a következtetést levonni, hogy ilyen helyzetek azért alakulhatnak ki, mert a vonatkozó törvényi előírások nem jók". A szabályok ma nem biztosítják a méltányos, fair, kulturált körülményeket azoknak, akik élni akarnak állampolgári jogukkal – mondta Orbán Viktor, aki ezért kezdeményezte, hogy az NVI, illetve az NVB nézzen szembe a helyzet fenntarthatatlanságával, és tegyen javaslatot a „szerencsétlen" előírások megváltoztatására.

Azt is megkérdezték tőle, tervezik-e, hogy a kötelező betelepítési kvótáról szóló népszavazáshoz más kérdést is csatolnak, például a vasárnapi boltzárról.

A miniszterelnök reagálásában kijelentette: a kvótáról szóló referendumot semmilyen más kérdéssel nem akarják összevonni. Ezt azzal indokolta, hogy a kvóta esetében „nem életmódkérdésekről teszünk fel népszavazást, hanem a magyar nemzeti közösség létezésének legfontosabb kérdéséről: kikből áll a magyar nemzet, kik élnek Magyarország területén".