Rétvári Bence kifejtette: az alkotmány egy rendelkezése deklarálhatná, hogy külön intézkedésekkel kell védeni az anyákat, az ifjúságot, az időseket és a fogyatékossággal élőket. Ez a módosítás az Európai Unió Alapjogi Chartája alapján kerülne az új alkotmányba.
    
Mint mondta: az anyák szerepeltetése azért fontos, mert bár várhatóan külön is tartalmazza a nők és férfiak megkülönböztetésének tilalmát az új alkotmány, de a nőket gyermekvállalásuk idején, mint különösen védendő személyeket ismerik majd el.
    
Az idősek, a fogyatékossággal élők helyzetüknél fogva olyan kiszolgáltatott státusban vannak a társadalom többi tagjához képest, hogy az államnak kötelessége teljesítőképességéhez mérten támogatni és védeni őket. Ennek deklarálása az új alkotmányban különösen fontos. A rendelkezés beemelése az alkotmányba elősegítheti a védendő társadalmi csoportok esélyegyenlőségének biztosítását, mert arra kötelezi az államot, hogy kiemelt figyelmet fordítson rájuk és konkrét intézkedésekkel is javíthasson a helyzetükön – hangsúlyozta a kereszténydemokrata politikus.
    
Rétvári Bence kiemelte: ha a későbbi törvényekben ezeknek a társadalmi csoportoknak a többiekéhez képest eltérő támogatása megjelenik, az nem ütközik a diszkrimináció tilalmába.
    
Pozitív diszkrimináció valósulhat meg esetükben, ami megengedhető és elfogadható – tette hozzá az államtitkár.
    
Az Országgyűlés március elején fogadhatja el az új alkotmány szabályozási elveiről szóló határozati javaslatot, amely alapján a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium elkészíti az új alaptörvény normaszövegének tervezetét; ezt kezdi tárgyalni a parlament – alkotmányozó országgyűlésként – március 15-e után, s dönt róla várhatóan április 25-én, húsvéthétfőn. Az alkotmányozás parlamenti folyamatával párhuzamosan egy széleskörű társadalmi párbeszéd is lesz február-márciusban az alaptörvényről.  Egyrészt a kormány elindít egy nemzeti konzultációt, másrészt helyi szinten is folyik majd a társadalmi vita.