„Augusztus közepén ünnepre emelkedik a nemzet. Ünnep ünnepet követ, úgy hogy a magyarok számára Nagyboldogasszony napja és Szent István ünnepe összetartozik. Összetartozik a felajánlás, az Istent kereső, a hazáért élő emberek cselekedetében, az állam- és egyházalapító, országépítő Szent István emberi, államférfiúi és szentté emelt nagyságának tiszteletével.

Augusztus közepén, az ünnep sajátos fényében, több mint ezer év távlatából is nyilvánvalóvá válik ez a földi és szakrális ölelkezés: a szentté emelt király mély istenhitből fakadó, de világhatalmi szempontokat is szem előtt tartó, hatalmas tette" – mondta a képviselő.

Firtl Mátyás emlékeztetett arra is, hogy az államalapító király tehetségét nem önmaga nagyságának, kiemelkedésének, hanem mások, a rábízottak felemelésének érdekében használta, ezért nevét méltán említik ezer esztendők múltával is tisztelettel és megbecsüléssel, nem csak magyarok, hanem világszerte.

Mint mondta: a Szent István-i életműben a gondviselés páratlan csodája adatott meg a magyar nemzetnek: az, hogy a krisztusi hitet úgy honosította meg a szent király, hogy megőrizte a német-római császártól és a pápától való függetlenséget, miközben a nyugathoz emelte az országot. Szent István a magyaroknak, Európának, és a világnak szánt csoda.
Bibliai értelemben a csoda, pedig – tudjuk: jel. Igen. Szent István személye, és évezredes műve máig jel. A tettek jele: azt üzeni: csak a hit és az erkölcs kötőanyagával érdemes a Szent István-i szikla-alapokra tovább építeni. Jel, amire figyelnünk kellene, és amelyre hagyatkozhatunk. Üzeni: Építeni szent kötelességünk és felelősségünk. Építeni és szolgálni kötelességünk.

Első királyunk egyetlen emberélet alatt, egy olyan értékalapú társadalmat épített, amelyben államalapítóként és egyben egyházszervezőként, mindvégig világos célt követve alakította a történelmet, teremtette meg a magyarság évezredes jövőjét. A mi jövőnket – hangsúlyozta a politikus. Az utánunk jövőknek pedig a mai Magyarország milyen jövőt szán, amikor a jelen működtetése is gondot okoz a mai országvezetőknek? – tette fel a kérdést.

„Érdemes a jelre figyelnünk: hiszen több mint 40 nemzedék munkája, harca, szenvedései, kudarcai, sikerei, reményei, akarata épült be Szent István megkezdett művébe: Mátyás király ragyogása, Széchenyi tettei, Deák bölcsessége, Balassi, Arany vagy Ady csodálatos költészete, Kodály, Bartók zenéje, és Rákóczi magyarjainak, 1848 és 1956 ifjainak szabadságszeretete.
Értékek, amelyek alapja Szent István eszmeiségét hordozó, keresztény, magyar, egyben európai állam, de amelynek mindannyiunk értékei vagyunk.

Erre az alapra mutat a soproniak mindenkori hűsége is. Mert Sopron lakói a történelem során mindig is megértették a jeleket. A hűség és a szabadság jeleinek méltó hordozóivá váltak tetteikben, amikor áldozatuk árán a várost megmentették, amikor magyarságuk mellett szavaztak, vagy amikor a vasfüggönyön rést ütöttek Sopronpusztánál.

Ezer éve Istennel és az igaz, bölcs emberekkel való közösség összhangjának megteremtése: ez az a lelki alap, amely egy – több szempontból – mára már szétesőben lévő magyar társadalom újjáépítésének talán egyetlen, Szent István-i reményét is jelenti még” – jelentette ki a kereszténydemokrata képviselő.

Firtl Mátyás beszédét azzal a kívánsággal zárta, hogy az ezeresztendős csoda – a lélek, a szellem, az erkölcs és a hit – éreztesse reményt adó erejét minden magyar szívű közösségben. Váljon olyan erővé, amely tettekre váltja reményeinket!