Augusztus 20-án Szent Istvánra, az első keresztény magyar királyra emlékezünk, aki pártfogását ma is kiterjeszti népére – mondta a Szent István-napi ünnep alkalmából Erdő Péter bíboros prímás, esztergom-budapesti érsek a budapesti Szent István-bazilika előtti téren. A bíboros kitért arra is, hogy „az önzés és a bizalmatlanság zsákutcájába tévedt ember” nem tud többek között a környezetvédelem és az éghajlati változások kérdéseire válaszolni, majd hozzátette: „van teremtő és gondviselő Isten, aki szabaddá tud tenni bennünket bűneink csapdájából”.
A bíboros a szertartás elején rámutatott, hogy a magyar társadalomnak meg kell becsülnie az időseket, elesetteket, szegényeket, betegeket, mert felelősek vagyunk nemzetünkért. Csak így felelhetünk meg a mai kor kihívásainak, ahogy Szent István király is megfelelt az akkori idők követelményeinek – tette hozzá.
Szentbeszédében Majnek Antal munkácsi megyéspüspök hangsúlyozta: „Szent István szabadon, önként vette fel a kereszténységet. Felelősséget vállalt népéért, és mert független országot alapítani.” Az első magyar királyról szólva megjegyezte, hogy ő az „életével megvalósította Isten imádatát, az iránta mutatott hálaadást”.
A püspök meghúzta a párhuzamot a magyarság és a zsidóság története között abban a tekintetben, hogy mindkét népet megőrizte Isten vándorlásaik során, majd utána alapíthattak államot. Arra is felhívta a figyelmet, hogy akkor, amikor az ország megtartotta a Szent István által írt Intelmekben foglaltakat, az ország sorsa jobbra fordult, míg amikor eltávolodott attól, jöttek a bajok, nyomorúságok.
Majnek Antal szólt a Magyarországon tapasztalható demográfiai válságról, a munkanélküliek körében fellépő létbizonytalanságról, és az általános morális romlásról. Ez ellen véleménye szerint úgy lehet fellépni, ha mindenki külön-külön is megújul az Istenben való hitben, mert „Isten nélkül nem lehet országot építeni és megtartani”.
Az egyéni hitbeli meggyőződésre példaként hozta fel azt az 1924-es olimpián szereplő skót sportolót, aki még Churchill akkori brit miniszterelnök külön kérésére sem volt hajlandó vasárnap – az Úr napján – rajthoz állni a 100 méteres síkfutás döntőjében, mondván, hogy „Isten parancsolata előrébb való, mint a nemzet dicsősége”. Kiemelte, hogy ez a sportoló nem kötött kompromisszumot, a végsőkig teljesítette Isten akaratát.
Az ország jobb boldogulása érdekében ugyanilyen hitre van szükség, mert „a megtért emberek közösségéből származhat Magyarország felemelkedése” – fogalmazott. A szentmisét Erdő Péter bíboros celebrálta a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia tagjaival.
Az eseményen részt vett Sólyom László köztársasági elnök, Boross Péter volt miniszterelnök, Harrach Péter, az országgyűlés alelnöke, Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság volt elnöke, Antall Józsefné, a néhai kormányfő özvegye, Csepregi András, az Oktatási és Kulturális Minisztérium Egyházi Kapcsolatok Titkárságának vezetője, valamint Dávid Ibolya, az MDF elnöke. Ezen kívül jelen volt a politikai élet, a diplomáciai testület és az egyházak számos képviselője.
A szentmisét követő hagyományos Szent Jobb-körmenet, amelyben az egyházi intézmények, szerzetesrendek, lovagrendek képviselői mellett az idén is hívők sokasága vonult, az elmúlt évekhez hasonlóan a Zrínyi utca – Október 6. utca – József Attila utca – Nádor utca – Október 6. utca – Zrínyi utca útvonalon haladt. A körmenet történetében először a vonuló tömeg rózsafüzért mondott.
