A nagyobb állami részvétel a tartalmi szabályozás, a központilag garantált pedagógusbérek, az igazgatók kinevezése és a pedagógusok munkájának központi ellenőrzése jelenti az új rendszerben. Az önkormányzatok, mint jelenlegi iskolafenntartók szerepe megmaradhat az intézmények működtetésében, kapcsolatrendszer-építésében. Azonban ha az állam úgy találja, hogy a helyi közösség nem látja el megfelelően az előírt feladatait, akkor visszaveheti az iskolát az önkormányzattól – ismertette a törvény hatályba lépése után várható változásokat az államtitkár.

Köznevelési és nem közoktatási törvényről van szó – nyomatékosította Hoffmann Rózsa. A szóhasználat nem véletlen, önmagában is jelzi az új törvény szellemiségét. A jövőben a pedagógusoknak nemcsak az értelem fejlesztésére, hanem a teljes személyiség kibontakoztatására kell munkájukban helyezni a hangsúlyt. Az óvodáknak, iskoláknak, kollégiumoknak a tanítás mellett – azt nem háttérbe szorítva – a nevelés a legfontosabb feladata – fűzte hozzá.

Hoffmann Rózsa kiemelte: nevelni csak meghatározott értékek mentén lehet. Ezért a törvény kijelöli, megerősíti azt az értékrendet, amelyet az Alaptörvényünk és a Nemzeti Együttműködés Programja megfogalmaz, s amelyre kontinensünk országainak társadalmai épülnek. Ez nem jelent mást, mint tisztességes munkára, szorgalomra épülő iskolát, oktatást, és az emberi méltóságot tiszteletben tartó gyermekközpontúságot – hangsúlyozta az államtitkár.

A követelmények emelése, a minőség javítása is fontos célja a törvénynek, hiszen a magyar iskolarendszer teljesítményén múlik, hogy milyen lesz a jövő magyar társadalma – fogalmazott az államtitkár.

Hoffmann Rózsa elmondta: a tartalmi szabályozás meghatározza az a tudás és műveltségalapot, amely minden magyar gyermeknek alanyi jogon jár. A Nemzeti alaptanterv a valódi esélyegyenlőség megteremtésén túl a hazafias érzelmek és a magyarságtudat erősítését is szolgálja.