A Fővárosi Önkormányzattól átveszik továbbá azokat az ingatlanokat, amelyeket 1990 után egészségügyi ellátás céljára használtak, és amelyek egészségügyi funkciója megváltozott, de egyéb közcélra nem hasznosították őket. Az egészségügyi intézmények tekintetében a vagyonkezelői jogokat a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) fogja ellátni – közölte a parlamenti államtitkár.   

Hozzátette: 2012. január 1-jét követően a már működő intézmények férőhelyeinek bővítése, illetve az ellátotti létszám növelése esetén a normatív állami támogatásra való jogosultságnak többletfeltétele lesz az új szolgáltatók, intézmények, valamint új férőhelyek és ellátottak befogadása. A befogadási eljárást a működési engedélyeztetési eljárás keretében folytatják le, a fenntartó kérelméről a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal dönt a rendelkezésre álló kapacitások figyelembevételével.   

Az államtitkár kitért arra, hogy a szociális területen az intézményfenntartási feladatokat a megyei intézményfenntartó központok (MIK) fogják ellátni, melyek az érintett intézmény fenntartójának, alapítójának, kezelőjének általános, egyetemleges jogutódjai. A központok önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervek lesznek. Az átvett intézmények közalkalmazottjai és munkavállalói felett a munkáltatói jogokat a továbbiakban is az átvett intézmény vezetője gyakorolja – tette hozzá.   

Rétvári Bence a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény módosításairól szólva a többi között elmondta: a törvény hatályos rendelkezései szerint idősek otthonába jelenleg csak 4 órát meghaladó gondozást igénylő jelentkezőt lehet felvenni, aki után az állam normatív hozzájárulást fizet.   

Hozzátette, hogy több fenntartó is jelezte: az idősotthoni ellátás iránt igény mutatkozik olyan, főleg egyedül élő idősek részéről is, akik egészségi állapotuknál fogva ápolást, gondozást még nem igényelnek, csupán a biztonságérzetük növelése érdekében szeretnének idősotthonba költözni, és erre anyagi fedezetük is van.   

A parlamenti államtitkár közlése szerint az előterjesztés megalapozza, hogy azok az idős emberek, akik vállalják a teljes önköltség megfizetését, a gondozási szükséglet, illetve jövedelmi és vagyoni viszonyok vizsgálata nélkül is bekerülhessenek az idősek otthonába, a férőhelyszám legfeljebb 15 százalékáig. Mivel ez az idős ember megfizeti az ellátásának költségeit, állami támogatás az ilyen ellátott után nem jár.   

Szólt arról is, hogy az állam átveszi a megyei önkormányzatoknál és azok intézményeiknél eddig felhalmozódott mintegy 180 milliárd forintnyi adósságot is, amelynek rendezéséről tárgyalások kezdődnek a hitelezőkkel.   

A megyei önkormányzat hivatalaiban szakmai feladatokat ellátó köztisztviselők a megyei kormányhivatal szakmai feladatokat ellátó szervezeti egységéhez kerülnek át. Rétvári Bence kiemelte, hogy a tulajdonjog és a fenntartói jog átszállása nem érinti a megyei intézményeknél foglalkoztatottak közalkalmazotti, illetve munkaviszonyát.

Téglásy Kristóf, a szociális államtitkárság főosztályvezetője egy közelmúltban készült felmérésre hivatkozva arról beszélt, hogy Magyarországon átlagosan minden harmadik fiatal végez önkéntes munkát. Mint elmondta, ez általában a férfiakra jellemző, 35 százalékuk végez ilyen tevékenységet, míg a nők körében ez az arány 30 százalék. A férfiaknál inkább a 25-29 éves korosztály, a nőknél az ennél fiatalabbak önkénteskednek. A fővárosban szintén a 25-29 éves korosztály végez önkéntes munkát elsősorban, 63 százalékban kerülnek ki ebből a korcsoportból az önkéntesek.   

A főosztályvezető kiemelte: az a cél, hogy a résztvevők egy-két alkalom után ezt „megszokják, ráérezzenek, milyen lelki többletet tud adni” az önkéntesség. Hozzátette: a mentalitáson sokat segíthet majd, ha az érettségi után úgy lépnek ki a fiatalok a középiskolákból, hogy végeztek önkéntes munkát. Ugyanakkor együtt kell működni a fiatalokkal, a velük foglalkozó civil és önkormányzati szervezetekkel, valamint a szociális szervezetekkel – mondta Téglásy Kristóf.