Alkotmányellenes rendelkezések. Szövetkezeti törvény. Végkielégítés. Ügynöki tevékenységgel összefüggésbe. Tiltakozik a Liga. Újra támadják. Három csapás. Az Alkotmánybíróság 2010. június 7-8-i teljes ülésének napirendje.
Alkotmányellenes törvényi rendelkezések
(1990-2010)
A Taláros Testület 1990 óta közel 28 ezer indítványt kapott, 5980 határozatot es végzést hozott. Ezek közül 864 állapított meg alkotmányellenességet. Ez azt jelenti, hogy minden hetedik alkotmánybírósági döntés részben vagy egészben megsemmisítette a támadott jogszabályt (törvényt, rendeletet stb.). - És meg egy statisztikai adat: minden harminckettedik indítványra jutott egy alkotmánysértést megállapító alkotmánybírósági döntés. Máskent fogalmazva: száz indítványból csupán három alapján született alkotmánysértést kimondó határozat.
Az Alkotmánybíróság az elmúlt húsz esztendőben 195 törvény esetében állapított meg alkotmánysértést: kilenc törvényt teljes egészében hatályon kívül helyezett, míg 186 törvénynek 285 rendelkezését semmisítette meg. Az egyes parlamenti ciklusokat tekintve a legtöbb részben vagy egészben alkotmánysértőnek minősített törvény 1994 es 1998 között született (50), a második legtöbb 1990 es 1994 között (48), míg a harmadik legtöbb 2002 es 2006 között (33).
Ciklusok | Teljes hatályon kívül helyezés | Részleges hatályon kívül helyezés | |
| Törvények (törvényerejű rendeletek) | Törvények egyes rendelkezései | Határozatokkal érintett törvénye | |
| 1990 előtt | 3 | 38 | 21 |
| 1990-1994 | 1 | 70 | 47 |
| 1994-1998 | - | 96 | 50 |
| 1998-2002 | 1 | 25 | 18 |
| 2002-2006 | 2 | 34 | 31 |
| 2006-2010 | 2 | 22 | 19 |
| Összesen | 9 | 285 | 186 |
Megsemmisítették: szövetkezeti törvény...
Alkotmányellenes a szövetkezeti törvény módosítása, - mondotta ki a Taláros Testület június első napján egyhangúan hozott határozatában. Szép hazánkban körülbelül 50 ezer iskolaszövetkezet működik, ők juttatják egy kis mellékeshez a tanulókat. Az így szerzett jövedelemmel segítik a családot vagy fedezik tanulmányaik költségét, de utazásra, szórakozásra is költhetik a megkeresett pénzt. Az előző parlament február 22-én fogadta el a róluk szóló törvénymódosítást, visszamenőleges hatállyal, vagyis január elsejével. Sólyom László köztársasági elnök nem írta alá, előzetes normakontrollra elküldte az Alkotmánybírósághoz, vélelmezvén: „a jogalanyok helyzetét terhesebbé tévő, visszamenőleges hatályú szabályozás ellentétes a jogállamiság elvéből eredő jogbiztonság elvével." A Taláros Testület egyetértett az államfő kifogásával. „A visszamenőleges hatályba léptetés azt jelenti, hogy a már létrejött munkajogi jogviszonyok visszamenőleg válnak törvénysértővé. Ezen szabályoknak a visszamenőleges hatályba léptetése súlyosan sérti a jogállamiság elvét."
Végkielégítés...
Alkotmánybírósághoz fordul a Vízügyi Közszolgáltatási Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (VKDSZ). Kérik és követelik, hogy helyezzék hatályon kívül a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló (2009/CXXII.) törvényt, mert szerintük annak a munkavállalók végkielégítésére vonatkozó rendelkezése hátrányos megkülönböztetést eredményez, diszkriminatív, az emberi méltóságot és az alkotmányos alapelveket sérti. Fürjes József a szakszervezeti szövetség elnöke közös fellépésre és támogatásra szólította fel a szakszervezeti szövetségeket és konföderációkat azért, hogy támogassák kezdeményezésüket. Emlékeztetett arra, hogy az elmúlt évi BKV sztrájk után a törvénybe bekerült egy olyan cikkely, amely a végkielégítést és a felmondási időt korlátozza: „végkielégítés illeti meg a munkavállalókat rendes felmondás esetén, a köztulajdonban álló gazdasági társaságoknál ez abban az esetben nem jár, ha a dolgozó képességei, vagy magatartása miatt szűnik meg a munkaviszony." Rámutatott: a végkielégítés intézményének eredetileg az is volt a rendeltetése, hogy a munka nélkül maradtak ne maradjanak ellátás nélkül addig, amíg el nem helyezkednek újólag. A szakszervezet álláspontja szerint az intézkedés nemcsak diszkriminatív, hanem alkotmányellenes is, a jogalkotó összemosta a közfeladatot ellátó versenyszféra azon alkalmazottjait, akik befizetők a költségvetésbe, azokkal a közalkalmazottakkal, akik a költségvetésből kapják a járandóságukat.
Ügynöki tevékenységgel hozták összefüggésbe...
Felülvizsgálati eljárásban megváltoztatta június 2-án a Legfelsőbb Bíróság a korábbi jogerős döntést és hárommillió forint nem vagyoni kárterítésre kötelezte az alpereseket abban a személyiségi jogi perben, amelyet Kiss László alkotmánybíró indított Ungváry Krisztián történész és az Élet es Irodalom című lap ellen, amiért egy 2007-es cikkben ügynöki tevékenyseggel hozták összefüggésbe. A döntés értelmében a lapnak es a történésznek összesen hárommillió forintot, továbbá annak kamatait kell megfizetniük Kiss László részére. A bíró indoklásában kifejtette: a Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet döntőn megalapozottnak értékelte. Hozzátette: a másodfokú bíróság tévesen jutott arra a következtetésre, hogy a történész kutatásokon alapuló következtetései véleményt tükröznek, így nem sejthetik az alkotmánybíró személyiségi jogait. A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint nem állapítható meg, hogy a cikkben egyértelműen tényként közöltek megfelelnek-e a valóságnak.
Tiltakozik a Liga
A LIGA Szakszervezet elfogadhatatlannak tartja, hogy az újonnan elfogadott törvény lehetővé teszi a kormánytisztviselők munkaviszonyának indoklás nélküli megszüntetését. Állítják: „Világossá vált, hogy a kormány nem szándékozik a szociális partnerekkel tárgyalni, és a viszonylag kevés politikai ejtőernyős minél olcsóbb eltávolítása érdekében akár egy alkotmányellenes törvényt is kész életbe léptetni. Több tízezer olyan köztisztviselő kerül ezzel létbizonytalanságba, aki hosszú idők óta szolgálja munkájával az államot és az állampolgárokat." A szakszervezet arra kéri az államfőt, hogy ne írja alá majd a kormánytisztviselőkről szóló törvényt, hanem küldje előzetes normakontrollra az Alkotmánybírósághoz. A LIGA Szakszervezetek elfogadhatatlannak tartja ugyanis, hogy a törvény lehetővé teszi a kormánytisztviselők munkaviszonyának indoklás nélküli megszüntetését. Világossá vált, hogy a kormány nem szándékozik a szociális partnerekkel tárgyalni, és a viszonylag kevés "politikai ejtőernyős" minél olcsóbb eltávolítása érdekében akár egy alkotmányellenes törvényt is kész életbe léptetni. Több tízezer olyan köztisztviselő kerül ezzel létbizonytalanságba, aki hosszú idők óta szolgálja munkájával az államot és az állampolgárokat."
Újra támadják...
Az Alkotmánybírósághoz fordul az Emberibb Parkolásért Mozgalom, mert a tilosban parkolók ellen hatósági személy helyett továbbra is parkolóőrök intézkednének. A mozgalom alelnöke, Legin István szerint a parlament által elfogadott módosítása zavart okoz, hogy „a díjfizetést olyan övezetben lehet elrendelni, ahol a parkolóhelyek telítettsége legalább 70 százalék. Viszont ha az autósok kimenekülnek a zsúfolt övezetekből, az eddig ingyenes részek lehetnek fizetősek."
Három csapás...
Alkotmánybírósághoz fordul az MSZP a három csapás törvény miatt - jelentette be Bárándy Gergely szocialista képviselő. Álláspontjuk szerint a törvény sérti a bírói önállóságot és aránytalanul büntethet. Állítják: a tervezett jogszabály súlyosságtól függetlenül minden bűncselekményt egyaránt szigorít, a büntetési tételek pedig bizonyos esetekben aránytalanok lehetnek.
Az Alkotmánybíróság 2010. június 7-8-i teljes ülésének napirendje
Az Alkotmánybíróság (Ab) hétfői teljes ülésén ötödször foglalkozik a magánnyugdíjról és intézményeiről szóló, az Országgyűlés 2009. december 14-i ülésnapján elfogadott törvény egyes rendelkezéseinek alkotmányossági vizsgálatával. A parlament által elfogadott, de még ki nem hirdetett törvény alkotmányossági vizsgálatára irányuló indítvánnyal a köztársasági elnök 2010. január 4-én fordult az Alkotmánybírósághoz.
Szó lesz a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 13. § (3) bekezdésének alkotmányosságáról.
Napirendre kerül az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Közösséget létrehozó szerződés módosításáról szóló lisszaboni szerződés kihirdetéséről szóló 2007. évi CLXVIII. törvény egészének alkotmányosságát megkérdőjelező indítvány.
Megtámadták a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 96. § (1) bekezdésének alkotmányosságát.
Megtárgyalják az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 89. § (1) bekezdésének „igazoltan belföldön kívülre" szövegrészének alkotmányosságát.
Napirendre veszik az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 86. § (1) bekezdés f) és k) pontjai alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában készült határozattervezetet is.
Megvizsgálják az adókra, járulékokra és egyéb költségvetési befizetésekre vonatkozó egyes törvények módosítására vonatkozó 1999. évi XCIX. törvény 212. § (3) bekezdése alkotmányosságát.
Határozattervezet készült a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény egyes rendelkezéseinek alkotmányosságával összefüggésben.
A társadalombiztosítási támogatással forgalmazható gyógyászati segédeszközök kereskedelmi árrése mint hatósági ár meghatározásának hiánya miatt mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség vizsgálata tárgyában készült határozattervezet.
Kedden tűzik napirendre a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 24. § (1) bekezdésének alkotmányosságát elemző határozattervezetet.
Megvitatják a parkolási díj, valamint pótdíj befizetéséről szóló 2/2006. Polgári jogegységi határozat, valamint a 2/2005. Közigazgatási és polgári jogegységi határozat alkotmányosságát.
Szóba kerül a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 551. § (1) bekezdésének alkotmányossága.
Megbeszélik a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 44. § (1) bekezdésének, valamint a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény egyes rendelkezéseinek alkotmányosságát.
Határozattervezet készült az egyes nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adóról szóló 2009. évi LXXVIII. törvény egésze és egyes rendelkezései alkotmányellenességének vizsgálata tárgyában.
A keddi teljes ülés végén hét végzéstervezetről is tárgyalnak.
