A miniszterelnök-helyettes felidézte, hogy a Jeruzsálemi Szent Sír Lovagenddel való diplomáciai megállapodást 2000-ben kötötték meg az első Orbán kormány idején, akkor kitűnően működött, az utóbbi években azonban mintha kiürült volna. Ezt szeretnék most ismét élettel megtölteni, és megtalálni az egyházi és állami forrását annak, hogy a magyar zarándokok minél nagyobb számban látogassanak el a Szentföldre, illetve a felszentelés előtt álló kispapok kapjanak egy szentföldi zarándoklatra lehetőséget. A finanszírozásra vonatkozó kérdésre válaszolva elmondta: ez alapvetően egyházi feladat, ugyanakkor az egyházak támogatása az állam dolga, a kettő így összeér.
    
Semjén Zsolt a pátriárka augusztus 20-i meghívását szimbolikusnak nevezte, hiszen mint mondta, Magyarország a kereszténységet végeredményben Jeruzsálemtől kapta. Szent István fontosnak érezte, hogy a keresztény királyság megalapítása után zarándokházat hozzon létre Jeruzsálemben. Kiemelte: miután mi magyarok a Szentföldről kaptuk a kereszténységet, nem feledkezhetünk meg az ott élő keresztényekről, fontos, hogy ott megmaradhassanak. Elmondta még, annak is örülnek, hogy a ferences rend égisze alatt, a szentföldi keresztények és Magyarország között kulturális kapcsolat alakult ki. Ennek keretében a betlehemi kórus Magyarországra látogatott, s ezt a látogatást a ferencesek ősszel viszonozzák majd.
    
Fouad Twal a találkozó után azt mondta, nagyon hálás a magyar kormánynak a támogatásért. Az egyházi vezető arra bíztatott mindenkit, látogasson el a Szentföldre, ismerje meg gyökereit. A pátriárka a legfontosabbnak a békét nevezte a Szentföldön, hogy Jeruzsálem betölthesse igazi szerepét. Sok-sok éve ugyanis Jeruzsálem nem a béke, hanem az erőszak és az ellenségeskedés városa. Kiemelte: békét akarnak építeni, hídként szeretnének szolgálni az izraeliek és az arabok között.