A KDNP-s politikus Kovács László, a bizottság szocialista alelnökének felvetéseire reagált, aki jelezte, hogy a szocialisták többsége megszavazta a jogszabályt, ugyanakkor annak időzítését szóvá tette.
   
Semjén Zsolt a bizottsági ülésen bejelentette, hogy a közeljövőben tájékoztató kampányt indítanak az állampolgárság felvételének technikai tudnivalóiról ott, ahol jelentős számban élnek magyarok. Egyszer végre világossá kell tenni, hogy nemzeti szempontjainkat nem rendelhetjük alá más országok belpolitikájának – mondta, hozzátéve, ha egyszer megtesszük, precedenst teremtünk, és nem lesz megállás.
   
A választójoggal és a társadalombiztosítással kapcsolatos kérdésekre válaszul kiemelte: most az állampolgárságot tették lehetővé, arról nem tud jóslásokba bocsátkozni, hogy az Országgyűlés valamikor milyen választójogi törvényt alkot, vagy hogyan módosítja a társadalombiztosítási törvényt.
   
Kitért ugyanakkor arra, hogy a kedvezménytörvény és az állampolgárság összehangolására szükség lesz, ezt külön jogszabályban részletesen át kell tekinteni.
   
A kereszténydemokrata politikus szerint nagyon fontos, hogy a szocialista párt többsége megszavazta a jogszabályt, „ezzel a magyar nemzeti egység valóban megmutatkozott”.
   
Különösen Szlovákia vonatkozásában létfontosságú – tette hozzá –, hogy ez a nemzeti egység megmaradjon. Ha megtörik, és „töredezett lesz” a magyar álláspont és képviselete, akkor az egyetemes magyar érdekek szorulnak háttérbe.
   
Szintén Kovács László megjegyzésére reagálva fájdalmának adott hangot, hogy szlovák kereszténydemokraták beszálltak a „nacionalista licitbe”, még ha mérsékelten is. Ugyanakkor megjegyezte: a szocialista párt testvérpártja, Robert Fico szlovák kormányfő szocialista pártja koalícióban van egy „fasisztoid” párttal.
   
A leendő miniszterelnök-helyettes megjegyezte: „az unió szégyenére” Szlovákiában ma hatályban vannak azok a Benes-dekrétumok, amelyek a kollektív bűnösség gondolata alapján emberek százait fosztották meg tulajdonától, és üldözték el otthonaikból.

Semjén Zsolt hangsúlyozta: a magyar állam alapvető küldetése, hogy a világon bárhol éljenek magyarok, a megmaradásukat biztosítsa. Ennek fundamentumait tették le az állampolgárságról és a nemzeti összetartozásról szóló törvénnyel.

A leendő miniszterelnök-helyettes bejelentette, hogy az új kormány határozott szándéka a Magyar Állandó Értekezlet összehívása még a nyáron. A MÁÉRT-re szükség van, ez egy olyan intézményes forma, amelyik kiválóan működött- fűzte hozzá..    
    
A Kereszténydemokrata Néppárt elnöke kiemelte: az a helyes, ha a MÁÉRT ismét működni fog, ugyanakkor a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumát is fenn kívánják tartani. A kettő nem áll egymással szemben, más típusú küldetésük van, erősítik egymást – mutatott rá.
    
Szólt arról is, hogy önálló államtitkárság foglalkozik majd a határon túli magyarságot érintő kérdésekkel, amelyet Répás Zsuzsa vezet majd. Arra törekednek, hogy élő kapocs legyen az anyaország intézményrendszere és a határon túli magyarság között. Mint mondta: az államtitkárságnak többnek kell lennie, mint a határon túli magyar szervezetek kifizetőhelye, arra törekednek, hogy a helyi szervezeteket, közösségeket közvetlenül is támogassá.

Kijelentette: a Szülőföld Alapot meg kell tartani és meg kell erősíteni, ide kell összevonni a határon túli magyarságot illető támogatásokat. Abba a vitába azonban nem kívánt belemenni, hogy az elnevezése mi legyen. Személyes véleménye az, ha már névváltoztatásról van szó, akkor Eszterházy János felvidéki politikusról kellene elnevezni.
    
Semjén Zsolt kifejtette: szeretnének egy adott ország népszámlálásánál a magyar identitást segítő kampányt folytatni, s szükségesnek tartotta a határon túli magyarok számára nemzeti jogvédő iroda létrehozását is. Utóbbi kapcsán kiemelte: a határon túli magyarság védelme sokszor gyenge, és biztonságérzetüket növeli, ha tudják, az anyaország mögöttük áll. Az iroda a világ felé jelezné, ha magyarokat a világon bárhol bántanak, és konkrét jogi segítséget is nyújtana a hozzá fordulóknak. Hangsúlyozta: a határon túli magyar pártokat, szervezeteket támogatják autonómiatörekvéseikben.
    
A leendő miniszterelnök-helyettestől fideszes politikusok többek között azt kérdezték, mit kíván tenni határon túli magyar felsőoktatás támogatása területén, hogyan képzeli az együttműködést a külügyi tárcával, a szórványmagyarság számára milyen programokat terveznek.
    
A jobbikos Szávay István üdvözölte a jogvédő iroda tervét.
    
Semjén Zsolt válaszában kiemelte: fontos célnak tekinti a határon túli stratégiai intézmények stabil támogatását. A nyugati magyarságot érintő kérdésekkel külön kapcsolattartó foglalkozik majd, s a szórványmagyarság számára testre szabott támogatást kíván biztosítani. Példaként említette iskolabuszok biztosítását, s egyetértett azzal, hogy kiemelt szerepet kapjanak a testvérvárosi kapcsolatok.
    
A kereszténydemokraták első embere azt mondta, küldetésének tekinti, hogy minden magyar iskolás, még az általános iskola befejezése előtt huzamosabb időt határon túl töltsön iskolai kirándulás keretében, s arra fognak törekedni, hogy a határon túli magyarok is jöhessenek minél nagyobb számban Magyarországra.
    
Arra a felvetésre, hogy a külügyi tárcával hogyan képzeli az együttműködést azt mondta, a nemzetpolitika szélesebb területen ível át, társadalmi jellegű. Az a helyes, ha a külügy a diplomáciai képviseletet látja el. Hozzátette: nem tartja szerencsésnek, ha a határon túli magyarok hivatala a külügynél van.