Napirenden van a választási eljárás korszerűsítése a külhoni magyarság voksolásával összefüggésben. Erről Semjén Zsolt beszélt tárca nélküli miniszterjelölti meghallgatásán az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottsága előtt. A kormánypárti politikus szerint az elmúlt időszak legnagyobb sikere, hogy az állampolgárság, a kapcsolódó szavazati jog és az autonómia területén a politikai mellett társadalmi konszenzust is sikerült teremteni.
Hangsúlyozta, hogy a külhoni magyarság akkor tud megmaradni, ha lelki és anyagi keretei egyszerre biztosítottak. Azt ugyanakkor nem Budapestről kívánják megmondani, milyen autonómia-koncepció kívánatos a külhoni magyar területeken – jelentette ki.
A ciklus végére meglesz az egymillió új magyar állampolgár
Semjén Zsolt, aki az előző ciklushoz hasonlóan a nemzetpolitikai területért lesz felelős, kiemelte: a nemzetpolitika célja és értelme, hogy a nemzet fennmaradjon és az emberek életminősége javuljon. A legjelentősebb sikere az elmúlt ciklusnak, hogy a három legnagyobb kérdésben, mint az állampolgárság, a vele járó szavazati jog és az autonómia, nemcsak a parlamenti pártok között, hanem a társadalomban is konszenzus van. Ez öt éve még elképzelhetetlen lett volna – mutatott rá.
Ebből értelmezése szerint az következik, hogy csak olyan dolgokat szabad rögzíteni külhoni vonatkozásban, ami a magyar társadalom számára is elfogadható. Az egész nemzet egysége a cél, és minden magyar egyaránt fontos függetlenül felekezettől, politikai felfogásától – szögezte le a miniszterjelölt közel két és fél órás meghallgatásán. Megjegyezte: ez azonban azokra nem vonatkozik, akik vállalhatatlan szélsőséget képviselnek.
A honosításról úgy fogalmazott: „az maga a történelem”. Kitért az eljárás radikális átalakítására, ami szavai szerint lehetővé tette, hogy 550 ezer új magyar állampolgár esküt tegyen a választásokra. Jelen pillanatban már meghaladták a 630 ezer kérelmet, 580 ezren pedig már esküt tettek.
Megismételte, hogy a ciklus végére meglesz az egymillió új magyar állampolgár. Most a munka nehezebb része következik, „ki kell menni utánuk minden kistelepülésre”.
A tapasztalatok alapján ugyanakkor magát a választási eljárást radikálisan egyszerűsíteni kell – mondta. Jelezte: a vonatkozó javaslatok már megszülettek.
Semjén: készen állok a nemzet szolgálatára
Szólt arról is, hogy a kormány ismét rendszeressé tette a Magyar Állandó Értekezlet üléseit, amelyre a magyar politikai pártok is meghívást kaptak.
Konszenzussal elfogadták a nemzetstratégia keretdokumentumát, és a külhoni magyar szervezetek javasolhatnak nemzeti jelentőségű programot, intézményeket – jelezte. Újítás a Magyar Diaszpóra Tanács létrehozása, amelyen tavaly már több mint hetven szervezet vett részt. Felidézte a tematikus, oktatást támogató programok elindítását, amelyek anyagi alapját a Bethlen Gábor alap teremti meg. A legfontosabb helyekre korábban soha nem látott anyagi támogatást biztosítottak, és példaként említette az erdélyi Sapientia és a kárpátaljai II. Rákóczi Ferenc Főiskola segítését.
Rendkívül sikeres a Határtalanul! tanulmányi kirándulási program is: idén több mint 17 ezer diák utazhat, a keretet háromszorosára bővítették.
Kitért a Kisebbségi Jogvédő Intézet létrehozására és a nemzeti regiszter elindítására, utóbbi a személyes kapcsolattartást teszi lehetővé, s több mint 100 ezer tagja van. Mint mondta, a Kőrösi Csoma Sándor ösztöndíjnak akkora sikere volt, hogy a kiutazók számát és a keretet is megduplázták, ez utóbbit egymilliárd forintra növelve. Az oktatás-nevelési támogatásokról azt mondta: évente 5,5 milliárdot osztanak szét erre a célra. Fontosnak nevezte, hogy óvodások után is jár. Azon kell elgondolkodni, hogy esetleg a nehezebb helyzetű nemzetrészeket preferálják-e – jelezte, s felvidéki, kárpátaljai iskolákat hozott példaként. Végül kijelentette: amit teljesítettek, messze meghaladja azt, amit négy éve ígért, és készen áll a nemzet szolgálatára.
A külhoni magyarság akkor tud megmaradni, ha a lelki és anyagi keretei egyszerre biztosítottak
Semjén Zsolt a szóváltásoktól sem mentes ülésen a kérdésekre válaszolva kiemelte: ha hidegháború lett volna, nem kaptak volna 95,5 százalékot a külhoniaktól. Rögzítette: a külhoni magyarság akkor tud megmaradni, ha a lelki és anyagi keretei egyszerre biztosítottak, de azt nem innen akarják megmondani, hogy milyen autonómia-koncepció kívánatos az egyes külhoni területeken. Kérdésre rögzítette: a védhatalmi státusz Tőkés László álláspontja, nem a magyar kormányé.
A jelöltet hat igen és két nem szavazattal támogatta a bizottság.